| Előszó | 7 |
| Korai terhességi toxicosis (Írta: dr. Takács István) | 9 |
| Bevezetés | 11 |
| Psychosomatikus változások koraterhességben | 14 |
| A somatikus és a psychés változások kölcsönhatása | 14 |
| A környezeti tényezők és a psychosomatikus változások kapcsolatának jelentősége | 16 |
| A terhességi psychosomatikus másállapot néhány jellemzője | 18 |
| A terhességi psychés változások jelentősége az egyén, a környezet és a gyakorló orvos szempontjából | 19 |
| Somatikus változások koraterhességben | 22 |
| A kéreg, a subcortex és az adenohypophysis kapcsolatának alakulása | 22 |
| A neuropophysis működésváltozása | 26 |
| A petefészek steroid-termelése | 27 |
| Az ovariumok steroidogenesise | 30 |
| A steroid-metabolizmus alakulása a foetoplacentaris egységben | 32 |
| Az oestrogenhormon-excretiók alakulása | 37 |
| A progesteron- és 17-a-hydroxyprogesteron-serumszintek, valamint a pregnandiol-ürítés alakulása | 40 |
| A human choralis gonadotropin (HCG) serum-szintjének és excretiójának alakulása koraterhességben | 41 |
| A human placentaris lactogen hormon (HPL) termelődése | 44 |
| Mellékvesekéreg-működés | 46 |
| Pajzsmirigyműködés | 49 |
| Májműködés | 50 |
| Placentaris enzimek, placentaris enzimrendszerek | 51 |
| A serum-fehérjék mennyiségi változása | 53 |
| A koraterhességi immunsuppressív állapot néhány jellemzője | 54 |
| Víz- és ásványi anyagcsere | 55 |
| Szénhidrát-anyagcsere | 57 |
| A korai terhességi toxicosis aetiopathomechanismusa | 60 |
| A korai terhességi toxicosis klinikuma | 67 |
| Koraterhességi neurovegetatív zavarok (Dystoniae neurovegetativae gravidarum) | 67 |
| Koraterhességi aluszékonyság, álmatlanság | 67 |
| Feszültség, ingerlékenység, sírási hajlam, sértődékenység koraterhességben | 68 |
| Koraterhességi hypotonia | 69 |
| Koraterhességi tachycardia | 69 |
| Koraterhességi subfebrilitas | 69 |
| Gyengeségérzés, fáradékonyság koraterhességben | 70 |
| Szag- és ízérzésváltozások koraterhességben | 70 |
| Étvágytalanság, falánkság koraterhességben | 71 |
| Koraterhességi obstipatio | 71 |
| Nyálelválasztási zavarok, émelygés, hányinger, reggelenkénti hányás | 72 |
| Hypersalivatio, ptyalismus gravidarum | 72 |
| Nausea gravidarum | 72 |
| Vomitus matutinus | 73 |
| Emesis gravidarum | 73 |
| Hyperemesis gravidarum | 74 |
| A korai terhességi toxicosis gyakaorisága | 77 |
| A korai terhességi toxicosis és az endogen ritmusok közötti összefüggés | 81 |
| A korai terhességi toxicosis és a vetélések, valamint a koraszülések kapcsolata | 82 |
| A korai terhességi toxicosis és az embryopathiák összefüggése | 82 |
| A korai terhességi toxicosis differentialdiagnosticája | 83 |
| Hormon-interactiók és anyagcsere-változások korai terhességi toxicosisban | 85 |
| A hypothalamus-hypophysis-rendszer és a mellékvesekéreg működésváltozásának jelentősége | 85 |
| Oestrogen-ürítés | 89 |
| Pregnandiol-ürítés | 92 |
| HCG-ürítés | 92 |
| Pajzsmirigyműködés | 93 |
| Az ásványi és vízanyagcsere alakulása | 93 |
| A serum-fehérjék mennyiségi változása | 94 |
| A korai terhességi toxicosis therapiája | 96 |
| Ambulantaer és intézeti kezelés | 96 |
| Mikor indokolt a terhesség megszakítása korai terhességi toxicosisban? | 99 |
| A korai terhességi toxicosis megelőzése | 100 |
| Irodalom | 101 |
| Késői terhességi toxicosis (Írta: dr. Ruzicska Gyula) | 117 |
| Meghatározása, általános jelentősége és gyakorisága | 119 |
| Meghatározása | 119 |
| Általános jelentősége | 127 |
| Gyakorisága | 130 |
| A Nemzetközi Gestosis-Bizottság felhívása | 136 |
| Irodalom | 137 |
| A pathoaetiologiában és pathomechanismusban szereplő tényezők | 139 |
| A toxicosis-elméletek áttekintése | 139 |
| Az uteroplacentaris vérkeringést kedvezőtlenül befolyásoló tényezők | 149 |
| A placenta kórtani jelentősége | 151 |
| A generalizált vasoconstrictio mint a pathogenesis alapkérdése | 152 |
| A külső tényezők, a környezeti hatások elősegítő szerepe | 154 |
| Irodalom | 155 |
| Kórélettani és szervi elváltozások | 159 |
| A vese | 159 |
| A vese tű-biopsiás fény- és elektronmikroszkópos vizsgálata | 159 |
| A renin - angiotensin - aldosteron-rendszer változásai | 160 |
| Veseelváltozások a valódi és a ráépült késői terhességi toxicosisban | 161 |
| A veseműködés változása | 163 |
| A máj | 164 |
| A központi idegrendszer | 166 |
| A luquor cerebrospinalis változása | 169 |
| A lepény | 169 |
| A lepény regresszív elváltozásai physiologiás és toxicosisos terhességben | 169 |
| A placentaris egység dyshormonosisa | 171 |
| A placentaris ischaemia kialakulása | 173 |
| A decidualis erek (spirál arteriák) változása | 179 |
| A tüdő és a szív | 180 |
| Az anyai endocrin-rendszer | 181 |
| Irodalom | 182 |
| A késői terhességi toxicosis klinikuma | 187 |
| A három alaptünet | 188 |
| Hypertonia | 188 |
| Oedema | 190 |
| Proteinuria | 199 |
| Idegrendszeri tünetek | 203 |
| Visus-syndromák | 203 |
| Eclampsia | 204 |
| Irodalom | 209 |
| A késői terhességi toxicosis felismerése és elkülönítése | 212 |
| A toxicosis-"veszélyeztetett" terhesek felismerését célzó eljárások (A toxicosis prae-klinikai felismerése) | 213 |
| A veseműködés- és vizeletvizsgálat alkalmazása | 214 |
| A terhesség alatti asymptomás bacteriuria felismerése és nyomonkövetése | 219 |
| A pyelonephritis és a késői terhességi toxicosis összefüggései | 220 |
| A szemészeti vizsgálatok jelentősége | 221 |
| A májműködés diagnostikus vizsgáló módszereinek felhasználása | 224 |
| A vér- és vizeletvizsgálatok felhasználása | 225 |
| Serumfehérje-változások | 225 |
| A maradéknitrogén, a carbamid-, a húgysavszint változása praeeclampsiában és eclampsiában | 227 |
| A vérplasma-enzimek vizsgálata | 227 |
| A placentaris insufficientia felismerését célzó eljárások | 229 |
| Mellékvese-működés és praeeclampsia | 232 |
| Gyakorlati szempontok és az intenzív szülészeti megfigyelés | 233 |
| Irodalom | 234 |
| A késői terhességi toxicosis megelőzése, a terhestanácsadás szerepe a megelőzésben és a toxicosisos terhesek gondozásában | 239 |
| A veszélyeztetett terhes | 239 |
| A terhes étrendje és étrendi tanácsok toxicosisos terheseknek | 241 |
| A táplálkozás szerepe a toxicosis kialakulásában | 244 |
| A terhesgondozás feladatai a toxicosis felismerésében | 247 |
| A terhesség és a haemopoetikus rendszer. A terhességi vérszegénység és a toxicosis | 249 |
| Irodalom | 251 |
| A késői terhességi toxicosis kezelése | 252 |
| Konzervatív és aktív kezelés | 252 |
| Az ágynyugalom szerepe a kezelésben | 258 |
| A spontán uterinalis izom-contractiók jelentősége a koraszülés és a szülés megindítása szempontjából | 259 |
| Diuretikus kezelés | 260 |
| Hypotensív kezelés | 262 |
| Az intenzív szülésészlelés jelentősége a magzati életveszély felismerésében | 263 |
| Eclampsiás állapotban levő terhesek kezelése | 265 |
| Praemedicatio és műtéti anaesthesia súlyos toxicosis esetében | 267 |
| A késői terhességi toxicosis megelőzésének és kezelésének áttekintése | 270 |
| Irodalom | 273 |
| Atipusos toxicosisok | 275 |
| A terhesség immunbiológiája és a késői terhesség toxicosisok közötti kapcsolat | 275 |
| A késői toxicosisok kialakulásának kutatására alkalmazott állatkísérletek (ún. "toxicosis-modellek") | 276 |
| A szülés alatt hevenyen kialakuló coagulopathiák kórélettana | 280 |
| A véralvadás tényezői | 283 |
| Az alvadási rendszer változásai élettani és kóros terhességben | 284 |
| A DIC és összefüggése a shock kialakulásával | 286 |
| A korai lepényleválás (A rendes helyén tapadó lepény korai leválása) | 288 |
| Előfordulásának gyakorisága, jelentősége | 288 |
| Tünettani csoportosítás | 290 |
| Aetiopathogenesis, illetve az erre vonatkozó vizsgálatok | 291 |
| A korai lepényleválás, az uteroplacentaris apoplexia és szövődményeik kezelése. A szövődmények megelőzése | 294 |
| Amniontartalom-beáramlás (Magzatvíz-embolia) | 298 |
| Intrauterin magzati elhaláshoz társuló heveny vérzékenység | 302 |
| Irodalom | 304 |