Sztellázs-ügylet ultimóra

Tartalom

A budapesti tőzsde a Monarchiában (1864-1918) 8
A parciális obligóktól a modern részvényekig 9
A tőzsde megalapítása (1864) 10
Kiegyezés: gründolási lázban az ország (1867-1873) 17
1. Értékpapír-kibocsátás és beruházások Magyarországon (1860-1873) 21
Az első nemzetközi tőzsdeválság, a „nagy krach" (1873) 26
2. Újonnan alapított pénzintézetek (1867-1873)
A krachtól a századfordulóig (1873-1900) 33
3. Tőzsdére bevezetett részvények (1873-1898)
4. Osztalékok a részvénytőke százalékában (1874-1898)
5. Gabonaárak a budapesti tőzsdén (ötéves átlagárak, mázsánként, forintban, 1870-1899)
6. Relatív árfolyam-alakulás a tőzsdén értékpapírcsoportok szerint (1894-1909)
Éleződő viták a tőzsdéről, napirenden a tőzsdereform (1896-1897) 45
Az értékpapír-forgalmi adó bevezetése (1900) 52
7. Értékpapír-forgalmi adó Magyarországon (1900-1944)
Fellendülés a századelőn (1900-1914) 56
8. A Budapesti Áru- és Értéktőzsde főbb számai a századelőn (1902-1908)
9. Magyarországi pénzintézetek tulajdonában lévő értékpapírok árfolyamon
számított értéke 1908. december 31-én (ezer korona)
10. A Budapesti Áru- és Értéktőzsde tagjai (1865-1913)
A tőzsde az első világháború idején (1914-1918) 62
11. Infláció az első világháború alatt (1914-1918)
II. A tőzsde a két világháború között (1918-1944) 69
Forradalom után, infláció közben (1918-1924) 70
12. A papírkorona értékvesztése (1918-1924)
13. Vezető társaságok kapitalizációjának változása svájci frankban (1913-1925)
14. Leszámolásra kerülő részvények száma és értéke (1913-1923)
Stabilizáció és a pengő bevezetése (1924-1928) 77
15. A Népszövetségi Kölcsön (1924)
16. A búza éves átlagára pengőben a BÁÉT-on (1924-1938)
A tőzsde a nagy válság idején (1929-1933) 84
17. Relatív árfolyam-alakulás és részvényforgalom a tőzsdén (1926-1937)
A válságtól a világháborúig (1934-1944) 92
18. A Budapesti Áru- és Értéktőzsde forgalma (1927-1942)
19. Nosztrifikált részvények (1936)
20. Árfolyamesés 1944. március 19. után
III. Az utolsó évek (1945-1948) 105
Az újrakezdés reménye (1945-1946) 106
21. Budapesti részvényindex 1946 őszén
22. Részvényárfolyamok 1946 végén
A tőzsde agóniája (1947-1948) 115
IV. A tőzsde működése, szervezete 121
A tőzsde tagsága 122
23. A Budapesti Áru- és Értéktőzsde taglétszáma (1900-1946)
A közgyűlés 126
A tőzsdetanács és az igazgatóbizottság 127
24. A Budapesti Áru és Értéktőzsde elnökei (1864-1948)
Alkalmazottak 130
A tőzsdebiztos 131
A tőzsdebíróság 132
25. A tőzsdebírósághoz beadott keresetek száma (1928-1943)
Egyesületek a tőzsde körül 136
Értékpapírok a tőzsdén 138
26. A budapesti tőzsdére bevezetett értékpapírok külföldi forgalma (1910)
27. Sorsjegyek a tőzsdén
Kereskedési idő 150
Ügyletek a tőzsdén 151
A lajstromozás, vagyis a tőzsdei bevezetés 156
Árjegyzés 158
A Giro- és Pénztáregylet és az elszámolási rend 161
A tőzsde gazdálkodása 165
28. A BÁÉT költségvetése 1943-ban (pengő)
A Szabadság téri Tőzsdepalota építése 169
Újrakezdés - 42 év után 173
V. Függelék
A Budapesti Árú- és Értéktőzsde Alapszabálya (1897) 176
Az 1870 : II. törvényczikk a pesti árú- és értéktőzsde, valamint a vidéki
termény- és gabona-csarnokok külön bíróságainak visszaállításáról 182
Áruüzleti szokások a BÁÉT-on (1886) 182
A tőzsdetanácsosi eskü 183
29. Pénznemek átszámítása
30. Valutaárfolyamok
Gábor Andor börzedalai 184
Felhasznált szakirodalom 187

Témakörök