Az örmény kérdés

Előszó

Európa népei közül szomorú valóságként éppen a legjobban érintett magyar nemzet törődik legkevesebbet az ázsiai népek történelmével, irodalmával, sorsával. Sajnálatos közömbösségünk érteti csak meg valamennyire, hogy magyar nyelven az örménység szabadságküzdelmeiről, az úgynevezett örmény kérdésről mindezideig sem önálló munka, sem fordítás nem jelent meg. Közvéleményünknek az örménységre vonatkozó ismereteiben nagy tudatlanság burjánzott fel, mert az örmény nemzetet és szabadságmozgalmait főleg egyes törökországi utazóink felületes, elfogult irásaiból ismertük meg.
Tájékoztatlanságunk, téves nézeteink azonban nem a sajtó, nem is annyira orientálistáink, mert inkább az örmény származású magyarok hibája, akik szégyenszemre eltürték őseik nemzetének becsmérlését; nem vállalták védelmük munkáját sem tudománnyal, sem erkölcsi és anyagi támogatással, hanem meghunyászkodva és félénken, átkos hallgatásba menekültek. E kárhozatos jellembeli gyengeségüket óvatosságuknak, okosságuknak tudva be, - azt a mai napig is megőrizve, - maguknak semmit sem használtak, de az örmény nemzetnek mérhetetlenül sokat ártottak.
Mivel a sors a közeljövőben valószínűleg ismét felszínre veti az örmény kérdést, annak helyes megítélése és megértése céljából írtam jelen kis munkámat. Az elfogultság vádjának lehetőségszerinti kiküszöbölésére a Közelkelet magyar irodalmának és főként a sajtó örmény tárgyú közleményeinek forrásmunkakénti felhasználásával törekedtem. Idegen nyelvterülethez csak diplomáciai ügyiratok felhasználásakor fordultam.
Vissza