| Előszó a második kiadáshoz | 13 |
| Előszó az első kiadához | 15 |
| Jelölések | 21 |
| Hagyományos módszerek és input-output-táblák | 25 |
| A hagyományos tervmutatószám-rendszer | 27 |
| A tervmutatószámok fontosabb csoportjai | 27 |
| A mutatószámrendszer konzisztenciájáról | 32 |
| A terv mint egyenletrendszer | 33 |
| A tervkoordináció | 36 |
| A hagyományos beruházás-gazdaságossági számítások | 40 |
| A fő beruházások központi engedélyezése | 40 |
| A "g" mutató | 41 |
| Input-output-táblák | 44 |
| Fontosabb definíciók | 44 |
| A teljes tartalom számítások | 46 |
| A szektorbontás ismérvei | 47 |
| A hatóságok szerint bontott "sakktáblamérleg" | 48 |
| Ágazati bontású mérlegek | 50 |
| Termékek szerint bontott mérleg | 52 |
| A terv konzisztenciájának ellenőrzése | 53 |
| Egyéb input-output-táblák | 53 |
| A matematikai tervezés támpontjai | 55 |
| Ágazati programozási modellek | 59 |
| Választás technológiai alternatívák között - a Pamutipari modell | 61 |
| A döntési problémák | 61 |
| A programozási szféra | 62 |
| A tevékenységek, a modell változói | 64 |
| A külső korlátozó feltételek | 66 |
| A belső korlátozó feltételek | 69 |
| A célfüggvény | 71 |
| A feladat matematikai összefoglalása | 72 |
| A pamutipari programozás gyakorlati eredményei | 73 |
| A termelés, az export és az import arányai - A műszálipari modell | 78 |
| A döntési problémák | 78 |
| A programozási szféra | 79 |
| A tevékenységek | 81 |
| A korlátozó feltételek | 82 |
| A célfüggvény | 83 |
| A műszálipari programozás gyakorlati eredményei | 84 |
| A költségek a tevékenységek terjedelmének függvényében | 85 |
| A tárgyalás feladata és áttekintése | 85 |
| Közös egyszerűsítő feltevések | 86 |
| A költségfüggvények osztályozása matematikai-számítástechnikai szempontból | 89 |
| A különböző tevékenységfajtákra jellemző költségalakulás | 93 |
| A tömegtermelés előnyeinek számbavétele a műszálipari modellben | 96 |
| A függvény paramétereinek meghatározása | 102 |
| Első összehasonlítás a hagyományos módszerekkel | 104 |
| Szélesebb választási lehetőség | 104 |
| Választás egyszerű rangsorolás alapján | 107 |
| A mérlegmódszer és a gazdaságosság követelménye | 109 |
| Az ágazati programozási modell kapcsolata a hagyományos tervmutatószám-rendszerrel | 111 |
| A számítástechnikai korlátok | 112 |
| A bizonytalan adatok kezelése | 115 |
| A műszaki és költségadatok megállapításának nehézségei | 117 |
| Az adatszolgáltatás szerkezete | 117 |
| Véletlen és tendenciózus becslési hibák | 118 |
| A becslés tárgyilagosságának elősegítése | 124 |
| Érzékenységi vizsgálatok - Paraméteres programozás | 126 |
| Számítássorozatok | 126 |
| Paraméteres programozás | 127 |
| Néhány gyakorlati példa | 129 |
| Az optimum "környéke" | 132 |
| Az érzékenységi vizsgálatok jelentősége | 132 |
| "Pesszimista" és "optimista" rangsorolások | 134 |
| A bizonytalan konzekvenciájú döntés problémája | 134 |
| A becslések "tól-ig" formája | 135 |
| A műszálipari rangsorolások | 136 |
| Első szelekció | 138 |
| Az alternatívák biztonsági rangsorolása | 139 |
| Az eljárás hiányosságai | 141 |
| Biztonsági programozás | 143 |
| A tárgyalás áttekintése | 143 |
| A valószínűségszámítási módszerek alkalmazásának jogosultsága | 143 |
| Bizonytalanság és valószínűség | 146 |
| A biztonsági programozás modellje | 148 |
| A biztonsági programozás közgazdasági értelmezése | 150 |
| Biztonság és kockázatvállalás | 153 |
| A biztonsági stratégia grafikus ábrázolása | 153 |
| Gazdasági vezetők tipikus nézetei | 154 |
| A rizikó-averzió jogosultsága | 157 |
| Sztochasztikus számítások a gyakorlatban | 161 |
| Kiegészítő feltevések | 161 |
| A feladat leszűkítése | 162 |
| A fontosabb számítások | 163 |
| A tevékenységek koncentrációjának hatása | 166 |
| Egy metodikai észrevétel | 168 |
| Második összehasonlítás a hagyomnyos módszerekkel | 170 |
| Kalkulatív értékelések | 173 |
| A kalkulatív árrendszer általános elszámolási elvei | 175 |
| Az elszámolási elvek szerepe | 175 |
| A kalkulatív ár általános képlete | 175 |
| A külkereskedelmi árak alkalmazásának köre | 177 |
| A ráfordítások dinamikájának kezelése | 180 |
| A tárgyalás további menete | 182 |
| A teljes termelési alapigény és a teljes bértartalom meghatározása | 183 |
| A feladat körvonalazása | 183 |
| A népgazdasági input-output-tábla felhasználása | 183 |
| Az input-output-táblákkal kapcsolatos egyszerűsítő feltevések | 186 |
| A részleges "visszagyűrűztetés" | 189 |
| A hagyományos "reálköltségszámítás" | 190 |
| A hivatalos beruházás-gazdaságossági metodika | 193 |
| Kísérletek a kalkulatív eszközlekötési tényező és bértényező meghatározására | 194 |
| Az elemzés feladata | 194 |
| Az aggregált népgazdasági termelési függvény | 196 |
| A racionális kalkulatív eszközleksötési tényező és bértarifa dfiníciója és létezésének lehetősége | 199 |
| Az eszközlekötési tényező és bértarifa arányáról | 204 |
| Első kísérlet: a "tőkepiac" megfigyelése | 205 |
| Második kísérlet: következtetés tervvariánsokból | 208 |
| Harmadik kísérlet: következtetés a nemzeti jövedelem elosztásából | 209 |
| Negyedik kísérlet: következtetés a népgazdaság növekedési üteméből - A modell leírása | 211 |
| Negyedik kísérlet: következtetés a népgazdaság növekedési üteméből - A megállapítások | 216 |
| Ötödik kísérlet: statisztikai vizsgálat | 218 |
| Hatodik kísérlet: A kalkulatív értékelések meghatározása matematikai programozással | 220 |
| Elszámolási elvek | 221 |
| Általános következtetések | 223 |
| Érzékenységi vizsgálatok | 224 |
| Importanyagköltség - Külkereskedelmi árak | 228 |
| A probléma áttekintése | 228 |
| Mit tekintsünk külkereskedelmi árnak | 229 |
| Jellegzetes áralakulási tendenciák | 230 |
| Új cikkek áralakulása | 231 |
| A becslés támpontjai | 240 |
| Az indirekt importanyagköltségek | 244 |
| A kalkulatív devizaárfolyam | 246 |
| Egységes devizaárfolyam szükségessége | 246 |
| A devizaárfolyam közgazdasági tartalma | 248 |
| A devizaárfolyam meghatározása az input-output-tábla segítségével | 249 |
| A program devizaárfolyam-érzékenysége | 251 |
| Harmadik összehasonlítás a hagyományos módszerekkel | 253 |
| Eltérés az aktuális áraktól | 253 |
| A kalkulatív és az aktuális árak célszerű viszonya | 256 |
| A népgazdasági és az ágazati programozás összekapcsolása | 261 |
| A központi irányszám mint paraméter | 263 |
| Gyakorlati példák az iparági vizsgálatokból | 263 |
| Gazdasági "kísérletek" | 268 |
| Az ágazati programozások érzékenységi vizsgálatainak áttekintése | 270 |
| A népgazdasági terv javítása | 274 |
| Konzisztencia-vizsgálatok | 274 |
| Erőforrások átcsoportosítása két szektor között | 274 |
| A "kétszintű tervezés" népgazdasági modellje | |
| A tárgyalás áttekintése | 280 |
| A tervezés szokásos menetének imitációja | 282 |
| A központi modell | 282 |
| A primális szektormodell | 284 |
| A duális szektormodell | 287 |
| A programozás menete | 289 |
| Az algoritmus részletes leírása | 291 |
| A feladat játékelméleti értelmezése | 297 |
| A beruházások kezelése a modellben | 299 |
| A többszintű tervezés jövője | 301 |
| A kétszintű tervezési modell aspektusai | 301 |
| Az algoritmus számítástechnikai tulajdonságai | 301 |
| A programozási modellek "piramisszerű" hálózata | 303 |
| A többszintű tervezés, mint a gazdasági tervezés és irányítás szimulációja | 304 |
| Az árnyékárak | 307 |
| Az árnyékárak egalizálódása | 307 |
| Az árnyékárak optimalitásának relatív jellege | 308 |
| Az árnyékárak felhasználása a modellen kívül | 308 |
| Az eszközlekötési tényező és a kamatláb | 310 |
| Az optimum-kritérium | 312 |
| A gazdaságpolitikai célok szolgálata | 312 |
| "Súlyozás" és "absz olút feladat" | 315 |
| A tervezés menete és a modell | 319 |
| A gazdaságpolitikai feladatok "feszültsége" | 320 |
| A feladatok realitásának ellenőrzése | 323 |
| Efficiens programok | 324 |
| Kinyilvánít-e "preferenciákat" a gazdasági vezetés? | 326 |
| Gazdaságpolitikailag elfogadható programok | 329 |
| A célfüggvény, mint a többleteredmény alakítója | 332 |
| Érdemes-e programozni? | 335 |
| Utóirat: újabb tapasztalatok a matematikai tervezésben | 337 |
| Az első kísérleti többszintű népgazdasági programozás | 339 |
| Bevezetés | 339 |
| Változók | 339 |
| A korlátozó feltételek közgazdasági tartalma | 342 |
| A célfüggvények | 345 |
| A feltételi rendszer "szintjei" | 345 |
| A többszintű szerkezet kedvező vonásai | 348 |
| Modellrendszer | 351 |
| A számítási eredményekről | 352 |
| Árnyékárak és növekményhányadosok | 357 |
| A differenciális mutatók érzékenysége (a rubel/dollár-mutató példáján) | 360 |
| Az eszközlekötési tényezőről | 362 |
| Az árnyékárak az összevont programozási modellben | 363 |
| Az ötéves tervezés matematikai programozása - Áttekintés az 1969-1971. pévekről | 366 |
| Az áttekintés felépítése | 366 |
| Ágazati programozások | 367 |
| Az ötéves tervtermészetbeni, értékbeni és pénzügyi folyamatainak programozási modellje - A "nagy modell" | 370 |
| A nagy modellel végzett számításokról | 376 |
| Többperiódusos programozás | 380 |
| Terv -makrofüggvények | 386 |
| Még egyszer a többszintű tervezésről | 395 |
| Fogalmi tisztázás | 395 |
| A dekompozíciós eljárások felhasználási és értelmezési lehetőségei | 397 |
| A többszintű tervezés fogalma | 404 |
| A tervutasításos mechanizmus komputerizálása | 406 |
| Árnyékárakkal szabályozott gazdaság | 408 |
| A többszintű modellrendszer helye a gazdaság összetett szabályozásában | 409 |
| "Computópia" vagy a racionalitás szerény kiterjesztése? | 412 |
| Függelékek | 415 |
| A konkáv minimalizálási feladat megközelítése | 415 |
| A feladat körvonalazása | 415 |
| A "véletlen út" módszere | 416 |
| A célfüggvény "görbítése" | 416 |
| A műszálipari programozás anyagából | 419 |
| Példa a világpiaci áralakdulás előrebecslésére | 419 |
| Korrelációs becslések | 422 |
| A sztochasztikus költségfüggvény várható értéke és szórása | 422 |
| A tevékenységek koncentrációjának, illetve szétaprózásának hatása | 426 |
| Kamatos kamatozáson alapuló formák | 428 |
| Az eszközlekötési járulék formulája | 428 |
| A beruházási költség felkamatozása | 428 |
| Diszkontált költségösszeg | 429 |
| A kamatoskamat-képletekben alkalmazott kamatláb | 430 |
| Az eszközlekötési tényezővel kapcsolatos megállapítások bizonyítása | 433 |
| A makroökonómiai növekedési folyamatok statisztikai vizsgálata | 436 |
| A vizsgálat célja | 436 |
| A nemzeti jövedelem, a termelési alap és a létszám növekedése | 436 |
| Fontosabb termelési viszonyszámok | 440 |
| A nemzeti jövedelem felhasználásával kapcsolatos idősorok | 441 |
| Regressziószámítások | 443 |
| A termelési függvény paramétereinek meghatározásáról | 448 |
| Az eszközlekötési járulékról folyó vita áttekintése | 451 |
| Az áttekintés jellegéről | 451 |
| A nemzeti jövedelem termeléséhez kapcsolódó nézetek | 451 |
| A nemzeti jövedelem elosztásához kapcsolódó nézetek | 454 |
| elosztás és optimalitás | 455 |
| A vita egyéb kérdései | 456 |
| A "kétszintű tervezés" általános matematikai modellje: "kétszintű programozás" | 458 |
| Bevezetés | 458 |
| A teljes központi információs feladat | 459 |
| Szektorb ontás | 459 |
| Értékelhető központi programok | 460 |
| Generátorhalmazok | 461 |
| Kétszintű feladat | 463 |
| Poliedrikus játék | 464 |
| Regularitás | 467 |
| Fiktív lejátszás | 468 |
| Az iteráció leállítása | 470 |
| Az árnyékárak "egalizálódása" | 470 |
| Egy ásltalános felbontási és beágyazási technika | 471 |
| Tervjavítási eljárás | 473 |
| A népgazdasági programozás keretében végzett "tőke-munka" vizsgálata és a termelési elmélet kapcsolatáról | 479 |
| Hasonlóságok és eltérések | 479 |
| Termelési függvények meghatározása | 482 |
| Irodalomjegyzék | 485 |
| Táblázatok jegyzéke | 498 |
| Névmutató | 501 |
| Tárgymutató | 505 |
