A magyar művelődés eszményei 1777-1848 II.

Tartalom

HETEDIK RÉSZ
Reformtervezetek 1
I. Az 1825-7. évi országgyűlés közoktatási bizottságának javaslata.
A magyar renaissance lelki nyugtalansága a reformeszmék talaja. Az országgyűlés közoktatási bizottságának tagjai és munkakörük. Visszatérés az 1791-ben kiküldött országos bizottság törvényjavaslatára; ennek éleit letompítják. A magyar közoktatásügynek az osztráktól való függetlensége. A tanulmányi alap. A népiskolák s a gimnázium kapcsolata. A magyar nyelv és irodalom szerepe a gimnáziumban. A magyar nyelvi oktatás első tanterve is a rétorikai művelődési eszmény szolgálatában áll. A latin oktatás irodalmi célkitűzése. A neohumanizmus hatása: a görög nyelv rendes tárgy. A memorizálással szemben a cél: az ars cogitand-ra való nevelés. A tankönyvek hiánya. Tanárképzőintézet terve. A testnevelés jelentősége; testnevelési főiskola az egyetemen. Népoktatás és iskolánkívüli népművelés. Művészeti akadémia terve. A közoktatásügy egységesítése: a nemzeti nevelés alapelvei a protestáns iskolákra is érvényesek. A gimnáziumok földrajzi elhelyezése: a Felvidék és az Alföld kultúrája. A bizottság munkálata: az Opinio (1830). A megyék kultúrpolitikai kívánságai 3
II. Br. Mednyánszky Alajos reformtervezete.
Az országos közoktatási bizottság munkálata hiábavaló: a király kijelenti, hogy az oktatásügy rendezése felségjog, idevágó törvényhozás fölösleges. Az országgyűlés ez ellen élesen síkraszáll. A helytartótanács br. Mednyánszky Alajost bízza meg a közoktatás reformtervezetének kidolgozásával. A humanisztikus és realisztikus műveltség egyensúlya. Az egyes társadalmi osztályok művelődési szükségletei. A gimnázium feladata az értelem formális kicsiszolása útján a felsőbb tanulmányokra való előkészítés. A gimnázium szervezete. A tanítás nyelve magyar legyen. A latin oktatás célja már nem rétorikai, hanem a klasszikus irodalom megértése. Német nyelv és világműveltség. A görög kimarad a tantervből. A reáliák szerepe. Tanárképzés. Mednyánszky javaslata a bécsi udvari tanulmányi bizottság előtt. Ennek kritikája: Mednyánszky tanterve egyoldalúan intellektualisztikus; túlsók a tantárgy, enciklopédikus túlterhelés; helytelen benne a
didaktikai sorrend; legfőbb aggodalom: a tanítás magyar nyelve sérelmes a nagyszámú szláv ifjúságra. A magyar gimnáziumokban a szláv nyelvet is kell tanítani. Az osztrák bizottság az örökös tartományok tantervéhez való alkalmazkodást ajánlja. A magyar kancellária a görög ellen. Mednyánszky módosított tanterve; a tanítás magyar nyelvéhez ragaszkodik. Az államkonferencia a módosított tantervet is elutasítja: meg kell várni az osztrák tantervi javaslatok jóváhagyását s a magyar tanítási nyelv fölött való döntést; a monarchia valamennyi tartományában ugyanannak a közoktatási rendszernek kell uralkodnia. - Mednyánszky szakoktatási tervezete: a schola industrialis kereskedelmi, mezőgazdasági és ipari ágazattal. A tervezetet a bécsi polytechnikum, majd az osztrák tanulmányi bizottság bírálja meg: a tanítás nyelve német legyen, közös előkészítő-
osztály szükséges. Mednyánszky módosítja tervét, de a tanítás nyelve magyar marad. Ebből a tervből születik meg 1846-ban a József-ipartanoda, mely később a műegyetemmé fejlődik. A helytartótanács óvatos kultúrpolitikája az 1848 előtti években; Szögyény a politikai nevelés irányelveiről. 42
III. A protestánsok reformtörekvései.
A humanisztikus és a realisztikus irány küzdelme. A formális és a tartalmi képzés irányzatai. A debreceni és a pataki iskola tantervi változásai. Pályázat új iskolatípusok tervének kidolgozására. Az erdélyi ref. gimnáziumok újjászervezésének terve. Az evangélikusok két zayugróci tanterve: a neohumanizmus diadala. A tanítás nyelve a magyar. A görög-pótló tantárgy eszméje. A nevelés individualizálásának elve. Közoktatási
reformok s a magyar nemzeti állam kiépítése. 64
NYOLCADIK RÉSZ
A régi magyar közoktatás és a nemzetiségi kérdés 81
I. A magyar kultúra és a nemzetiségek.
A nemzeti romantikusok pesszimizmusa. A magyarság elszigeteltsége. A trianoni Magyarország előrevetett árnyéka: Széchenyi és Wesselényi baljóslata. A nyugati nemzeteknél régen önkényt ment végbe az egybeolvadás, a magyarság elkésett vele. Az osztrák centralizáció nemzetiségi politikája. A felvilágosodás kozmopolitizmusát nacionalista áramlat követi Európában. Herder és Fichte. A magyar faj uralma történeti
jogon; számbeli kisebbsége a települések következtében. Beolvaszthatja-e a magyarság a nemzetiségeket kultúrája felsőbbsége jogán? A magyar nyelv és kultúra (tudomány, irodalom, művészet, gazdasági élet) kegyetlen boncolása: nem érdemes magyarrá válni. A nemzetek természetjoga a bennük szunnyadó erők kibontakoztatására. A hegeli filozófia mint a nemzetiségek jogainak észjogi dedukciója. Konkrét sérelmeik: erőszakos magyarosítás a közigazgatás és iskola útján; a magyar közszellem az idegenajkúakat megveti s folyton támadja. A magyar nyelvtörvények a nemzetiségek nyelvi jogát nem érintik. A nemzet vezérei: Széchenyi, Deák, Eötvös, Wesselényi a nyelvkérdésben mérsékeltek és megértők. A valóság-érzék hiánya a magyarságban; naiv optimizmusa
a nyelvkérdésben csak egy ponton igazolt: a németajkú ifjúságra nézve. Beolvasztás s a fajok történeti kémiája. A gimnázium mint a nemzetiségi intelligencia felnevelője, de másrészt magyarosító ja. A nemzetiségi kérdés hatalmi kérdés. Széchenyi a magyar optimizmus ellen: egyedül a szellemi felsőbbség tud hódítani. Demokrácia és magyarosítás. A városi polgárság. 83
II. A németek.
A németség beolvadása a legértékesebb erőgyarapodás mind szellemi, mind gazdasági téren. A régi magyar középiskolának ebben való közreműködése. A diákcsere. A felvidéki nemesség visszamagyarosodása. Pángermán törekvések. Egy német politikai álomlátó a harmincas években. A szászság elszigetelő iskolapolitikája 151
III. A szlávok.
A pánszláv eszme ébredése a tót ifjúságban. Kollár romantikus eposzának izgató hatása. A magyar ifjúsági irodalmi körök. Tót nyelvművelő társaságok az evang. gimnáziumokban. Ezekből kerülnek ki a cseh- és magyarországi pánszláv törekvések vezéremberei: Palacky, Safárik, Kollár, Stúr, Hurbán, Hodzsa stb. Az ezeréves Magyarország 1918-ik évi összeomlásának történeti eredőhelye a pozsonyi evang. liceum. A tót ifjúsági irodalmi társaságok megrendszabályozása. Gr. Zay Károly és Kossuth szerepe. Tót küldöttség a tót iskolákért 1841-ben a királynál. A tót nemzeti tanács kultúrpolitikai: követelményei 1848-ban. - Magyar nyelt a horvát iskolákban. Az illir mozgalom és a horvát ifjúság. A tót ifjúsági irodalmi körök szoros kapcsolata a horvát ifjúsággal. - A szerb középiskolák. A szerb kultúra fejlődése az újvidéki gimnáziumból, a szerb Athénből indul ki. 164
IV. A románok.
A dákó-román gondolat s a román ifjúság. A román nemzetiségi eszme az iskolában: önképzőkörök. A románok küzdelme a magyar tanítási nyelv ellen. A nemzetiségi kérdés, mint a magyar művelődés tragikuma 204
KILENCEDIK RÉSZ
A magyar neohumanizmus 217
I. A német neohumanizmus szelleme.
A felvilágosodás és a klasszicizmus. A görögséget először a naturalizmus eszményíti: Rousseau. Herder humanitas-eszméje. A klasszika filológia ébredése. Az antik művészet fölfedezése: Winckelmann. Goethe és Schiller „tiszta emberije." A neohumanisztikus áramlat világnézetté szélesedik. A neohumanizmus és a német idealisztikus filozófia (Fichte, Hegel, Schopenhauer). A klasszikus nyelvek formális képzőereje. A német humanisztikus gimnázium megszületése. A filantropisták hasznossági elve fölött diadalt arat. A szabadságra és öntevékenységre való nevelés; az enciklopédizmus legyőzése. A szász és bajor humanisztikus gimnáziumok. 219
II. A klasszikus szellem a magyar kultúrában.
A neohumanizmus a Göttingában és Jénában tanuló magyar diákok útján szivárog hozzánk. A magyar és a római lélek rokonsága. A latinnak közéleti és hivatalos uralma nem engedi a görögöt érvényesülni A magyar rétorikai művelődés eszménye Cicero. A magyar lélek és Horatius. Tacitus kedvelése az elnyomatás korában. A neohumanizmus esztétikai-irodalmi s nem tudományos mozgalom hazánkban. Kazinczy s Kölcsey görögrajongása. A magyar Homeros-kultusz. A görög lírikusok és tragikusok Magyarországon. Platón társadalmi eszménye ellentétben áll a neohumanista mozgalom individualizmusával; Platón nálunk is egészen háttérbe szorul. Aristoteles neohumanistáink szemében csak esztétikus. A neohumanizmus nálunk gyökértelen marad: az egykorúak panasza. A magyar antikizáló képzőművészet. A német neohumanista áramlat eredetileg kozmopolita színezetű, a magyar velejében nacionalista szellemű. A klasszikusok a magyar nemzeti művelődési eszmény szolgálatában. Legnagyobb neohumanistánk, Kölcsey is nemzeti romantikussá válik: az örökös antikizálás elhomályosítja a sajátos nemzeti jellemet; a magyar történeti hagyományokhoz kell visszatérni. Az antik művelődési
eszmény helyébe fokozatosan a nemzeti-történeti művelődés ideálja lép. A német neohumanizmus keresztényellenes vonása nálunk nem érvényesül. Görög fatalizmus és kereszténység. 243
III. A régi magyar iskola és a klasszikusok.
A neohumanizmus nálunk csak néhány művelt fő esztétika-irodalmi rajongása, iskolareformáló ereje nincsen. A görög nyelvi oktatás története Magyarországon. Kölcsey görög kultúrpolitikai álma. Iskola és gyakorlati élet. Herbart gondolatát: a görög tanítása előzze meg a latinét, gr. Dessewffy József megvalósítja. Az angolok görög-kultuszának hatása a magyar neohumanizmusra. A filantropizmus görögellenes álláspontja hozzánk is beszivárog. Iskoláink görög tanításának egykorú bírálata. A latintanítás lelketlen formalizmusával s gyakorlati célzatával szemben a klasszikus irodalmi oktatás alig jön számba. A gimnáziumnak, mint a történeti műveltség iskolájának eszméje. A latin oktatás direkt módszere. A római klasszikusok stílus-imitatiója. A latin hivatalos uralmának megtörése erősen visszahat a latin oktatás eredményére. A vérmesebb nemzeti romantika egészen száműzni akarja az iskolából a latint. A realisztikus irány erősödése és a magyar renaissance gazdaságpolitikai programja. Széchenyi és a neohumanizmus. Először lelkesedik érte: görögül tanul. Gazdaság- és társadalompolitikája később egészen a realizmus felé tereli; Bacon és Bentham hatása. A magyar filozófia a nemzet politikai
újjászületését a hellén gondolkodásmód begyökerezésétől várja: Széchenyi a magyarság Sokratese. Liberalizmus és humanizmus: Kossuth, a rétor síkraszáll a klasszikus tanulmányokért: a klasszikus oktatás legjobban az angoloknál virágzik, gazdasági életük és gyakorlati érzékük mégis a legfejlettebb a világon. Az igazi humanisztikus gimnázium terve (1847). 299
TIZEDIK RÉSZ
A természettudományi-technikai művelődés eszménye 365
I. A realisztikus törekvések megindulása.
A magyar mint katona-nemzet, jogász-nemzet és gazda-nemzet. A filantropizmus. A német és osztrák realisztikus irányú iskolaszervezés a gazdasági élet indusztrializálódásának következménye. Az iparűző réteg Magyarországon igen vékony; gyáripar nincsen. A gazdasági szakoktatás Mária Terézia alatt. A Ratio Educationis és a realizmus. A magyar Basedow: Teschedik Sámuel gazdasági iskolája; Magyarország gazdasági élete természettudományi-technikai iskolák híján mindig fejletlen marad. A latin iskola nem monopolizálhatja a művelődés lehetőségét. Az Institutum Geometricum. A nemzeti rajziskolák. Az első magyar polgári iskolák a XVIII. század végén. A polgári iskola viszonya a népiskolához s a gimnáziumhoz. A modern polgári iskola terve a XIX. század elején (Liedemann). A hazai német városi polgárság és a polgári iskola. Az első magyar reáliskolák terve 367
II. Küzdelem a reáliskoláért és a műegyetemért.
A realisztikus törekvések világnézeti alapja a XIX. század közepe táján. A kultúra új értékfelfogása. A természettudományok és a technika rohamos fejlődése. A gazdasági élet teljes átalakulása. A demokratikus szellem a kultúra reális?gazdasági elemeit értékesebbnek tartja. A modern nyelvek és irodalmak jelentősége fokozódik. Jelszó: az iskola az életre neveljen. A magyar mezőgazdasági szakoktatás: gr. Festetics György Georgikonja; a magyaróvári gazdasági tanintézet. Az ipari szakoktatás: Kossuth fáradozása az ipariskolák ügyében. A kereskedelmi szakoktatás: Bibanco kereskedelmi iskolája. Br. Mednyánszky schola industrialis-a mezőgazdasági, ipari és kereskedelmi ágazattal. A nemesség lenézi a gazdasági életpályákat. A liberalizmus vezérei megróják a nemesség idillikus életfelfogását. Az országgyűlések 1825-től állandóan sürgetik a reáliskolák s a műegyetem felállítását. A király a kérelmet elutasítja. A József-ipartanoda. A reálgimnázium eszméje. Széchenyi reáliskolákat követel, hogy a különben jogi pályára tóduló magyar ifjúságot gyakorlati életpályákra terelje. Kossuth a reál- és ipariskoláktól várja a művelt magyar polgári osztály megszületését. A magyar ifjúság természettudományokat s technikát akkortájt csak külföldön tanulhat. A modern nyelvek tanulása. A természettudományi-technikai irányú iskolák hiányáért a felelősség nem a nemzetet, hanem a bécsi kormányzati rendszert terheli. A negyvenes évek realisztikus törekvéseinek gyümölcse a szabadságharc után érik meg: a magyar ifjúság a technikai pályákra tódul. 401
TIZENEGYEDIK RÉSZ
A magyar nemzeti nőnevelés 453
I. A régi magyar leánynevelés.
Az egyes korszakok nőideáljai. A magyar lovagkor klastromi és világi leánynevelése. Tudós és költő magyar nagyasszonyok. A nőemancipáció eszméje a XVII. század elején. Pázmány: a keresztény nőeszmény. Fénelon és Mikes. Mária Terézia leánynevelőintézete az angolkisasszonyok vezetése alatt. Bessenyei: a felvilágosodás nőeszménye 455
II. A magyar nőmozgalom megindulása.
Az első magyar nőmozgalom (1790) megelőzi az angol Wollstonecraft-féle mozgalmat. A magyar anyák politikai jogaikat művelődési vágyukból igazolják. A deák nyelv a magyar nők tudományos művelődésének legfőbb akadálya. Az 1791-ben kiküldött országos közoktatási bizottság a leányok nemzeti nevelését követeli; az állami leányiskolák eszméje. Az 1806. évi Ratio: a leány oktatás új szervezete. Az előkelő leányok franciás és németes műveltsége. A német romantika hatása. A nemzeti nyelvű irodalom pártolását íróink a nőktől várják. Egy pedagógus álma a XIX. század nőneveléséről. Kazinczy leánynevelési elvei Rousseau nyomán. A feminista és a konzervatív álláspont vitája a nők művelődési
jogáról a XVIII. század végén: Újfalvy Krisztina és Molnár Borbála. Berzsenyi és a női kultúra. Takács Éva szeges írásai a nők művelődési és politikai jogaiért. Egy „napkeleti nemzet" a nőket nem emancipálhatja. A német idealizmus jogfilozófiája s a nők művelődési és hivatalviselési joga: Fichte és Nyiry. Az első magyar differenciális pszichológia: Kovács Pál a nemek lelki különbségeiről. Jean Paul és a magyar nőnevelés. Egy magyar költőnő s a szellem szabadsága. 482
III. Leánynevelő-intézetek.
Középfokú leánynevelő intézetek a XVIII. század végén s a XIX. század elején. Alapítóik többnyire idegenek. A nemzeti szellem hiányzik belőlük. Takáts Éva és Schröer Gottfried kritikája. Steinacker Gusztáv leánynevelési terve. A magyar nyelvű és szellemű leánynevelés követelése az 1825-7. évi országgyűlésen. Széchenyi és Vörösmarty a magyar
nő nemzeti hivatásáról. Az erdélyi nők magyarabb szelleme. Fáy András, mint a magyar nemzeti nőnevelés apostola: a magyar leánynevelés elhanyagolásának okai; egy nemzet műveltségi fokának mértéke a nőnem megbecsülése; a túlzó nőemancipáció ellen; az anyai és házi kötelességekre való nevelés; a műveletlen, az álművelt s a túlművelt nő típusa; a valóban művelt asszony. A magasabbfokú leánynevelésről országos költségen kell
gondoskodni; az állam, megye és városok szerepe. Tanítónőképző intézet és gyakorlóiskola terve. A leánynevelő-intézetek szervezete és tanterve. Leányifjúsági irodalom. A leánynevelés Fáy szerint legyen a női lélek sajátos természetének s a női hivatásnak megfelelő; ne tudományos, hanem gyakorlati; ne idegen, de minden ízében magyar; ne magán-, de országos jellegű. Br. Mednyánszky Alajos leány oktatási tervezete; a bécsi
államtanács és a király elutasítja a leányiskolák kötelező magyar tanítási nyelvét. Karacs Teréz munkássága: nem a nőemancipációért, hanem a nőnevelésért kell küzdeni (1844); a hivatalt viselő nő kettős tragikuma; állami leányiskolák. Gr. Dessewffy Aurél a főúri leánynevelés magyar szellemét követeli. Gr. Teleki Blanka leánynevelő-intézete (1845): a főrendű leányok magyaros nevelésének társadalmi jelentőségé. Osztálynevelés és demokratikus gondolkodás. A magyar nemzeti nőnevelés martírja. 520
TIZENKETTEDIK RÉSZ
A szabadságharc lázában 579
I. Az első egyetemes tanügyi kongresszus.
Csak a nevelés biztosítja a kivívott szabadságot. A liberalizmus és demokratizmus jelszava a közoktatásügy terén. A „közös nemzeti tanrendszer": egységes közoktatási törvény; az iskolaügy államosítása. Az általános tankötelezettség elve. Kisdedóvás és népoktatás. A gimnáziumok szervezetének terve: hétosztályú, a filozófiai tanfolyamot is magában foglaló iskola, mely általános műveltséget nyújt s a főiskolai tanulmányokra képesít. Érettségi vizsgálat. A klasszikus tanulmányok korlátozása. Enciklopédikus művelődési eszmény. Szaktanítási rendszer, önkormányzaton alapuló tanügyi közigazgatás. A tanítás nyelve mindenütt magyar 581
II. A reformok forradalmi vágya.
Eötvöst elárasztják a forradalmi lázban égő pedagógusok reformterveikkel. Eötvös középiskolai terve: a filozófiai tanfolyamot nem olvasztja bele a gimnáziumba; szakoktatási rendszer; a francia és a görög rendes tárgy; tíz középiskola átszervezésének és államosításának terve. A pesti-budai gimnáziumoknak 1848 végén kiadott új tanterve és fegyelmi szabályzata; radikalizmus a vallásoktatás terén. Az 1848/9. vallás- és közoktatásügyi minisztérium költségvetése, mint Eötvös kultúrpolitikájának tükre: a népoktatásügy túlsúlya. A tanügyi közigazgatás reformja. A Teréziánum Magyarországra helyezésének kérdése. A tanulóifjúság forradalmi viselkedése: az addigi tanítási rendszer éles kritikája; a templombajárás megszüntetésének, az öreg tanárok elmozdításának, a testi büntetések és a memorizáltatás eltörlésének követelése; diáksztrájkkal való fenyegetőzés; a latin-görög tanítása csak a felső osztályokra szorítkozzék; fegyelmi kérdésekben tanulói esküdtszék s ne a tanári testület ítélkezzék. A fegyelem teljes felbomlása az iskolákban. Az ifjúság a nemzetőrségbe, majd a honvédségbe áll. Az iskolák hadi célra való lefoglalása. A hadbavonult diákok vizsgálati kedvezménye. A nemzetiségek ifjúságának viselkedése. A vallás- és közoktatásügyi minisztérium működése Debrecenben és Szegeden. A függetlenségi nyilatkozat és a tanárvilág. 598
Név- és tárgymutató. Összeállította: Pesovár Ambrus 625

Témakörök