Tudomány és társadalom I-II.

A tudomány szociológiája

Szerző

'Kornis Gyula: Tudomány és társadalom I-II. ' összes példány

Kiadó:	Franklin-Társulat
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1944
Kötés típusa:	Varrott papírkötés
Oldalszám:	1.122 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	26 cm x 18 cm
ISBN:
Megjegyzés:	Franklin-Társulat Nyomdája nyomása.

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

A történet a társadalomnak: embercsoportoknak, rétegeknek, nemzeteknek s kultúrájuknak az időben folytonos tovamozgatása. S ebben az egyik fő mozgató erő az ember mint szellemi lény eszének... Tovább

Tartalom

I. kötet
Előszó	3
A tudomány a kultúra egészében
A kultúra, mint értékjelentés és valóság	5
A cultura eredeti jelentése
A kultúra mint az igazság, szépség, jóság és szentség értékjelentése, a megvalósításukra irányuló tevékenység és ennek történeti eredménye
A szellemi jelentésszféra és a valóságszféra a kultúrában
Az értékek fajai	11
Önértékek és eszközértékek
A technika értékjelentése
Szellemi és anyagi kultúra
Az értékek megismerése	16
Időtlen értékjelentés és időbeli értékélmény
Az embernek, mint szellemi lénynek jelentés-felismerő transzcendenciája
Az abszolút értékek formális jellege
Az örök értékjelentések nem elemezhetők ki a mai kultúrából
Az értékek fokozatos felismerésének hite
A kultúra megvalósulása a történetben	25
A kultúra értékrendszere végtelen
Az emberi történet és az Isten országa
A kultúra theodicaeája
A kultúra, mint tevékenység	27
Az értékmegvalósítás kötelezettségének tudata
A kultúra a valóságnak értékejlentések értelmében való formálása
A kultúra tevékenységformái: tudományos gondolkodás, művészi alkotómunka, erkölcsös cselekvés és vallásos kultusz
A kultúra mint tevékenység, személyes aktus: a szellem világának demokráciája
Az értékjelentések felismeréséhez sajátszerű fogékonyság szükséges: a szellem világának arisztokráciája, helyesebben: logokráciája
Okság a lelki valóságban és a kultúra világában	35
Mechanikai okság
Az értékjelentések átélésének szerepe a lelki tevékenységben
Az ember célkitűző, tehát értékvalósító, tehát kultúrateremtő lény
A szellemi jelentések, mint ilyenek, nem ható okok
Az emberi történet a kultúra értékjelentései, mint célok körül folyó küzdelem
A kultúra, mint értékes valóság s megértése	43
A kultúra mint mű
A kultúrjavak megértése
A megértés szellemi újrateremtés
A kultúrális műnek, a kultúra ágainak, az egész kultúrának szellemi egysége
A hiperkultúra
Civilizáció és kultúra	52
A civilizáció és a kutlúra különböző jelentése
A civilizáció a társadalom külső jogrendje, a kultúra az értékjelentések megvalósítása
A civilizáció a kutlúrának egyik ága
A kultúra és az objektív szellem	56
Az értékjelentés és a valóság viszonya
Az objektív szellem jelentésalkat s nem történeti valóság
Az objektivált és az objektív szellem megkülönböztetése fölösleges: mindkettő jelentsétartalom
Az objektív szellem szuperexisztenciájának kérdése
A tudomány logikai jelentésalkata a kultúrában	40
Racionális jelentés és értékjelentés
A logikai jelentésalkat egytemessége teszi lehetővé a tudományt
Az értékjelentések melegsége a kultúrában
Értékejlentés és világnézet
A tudomány hajlamos a kultúra egészét elracionalizálni
A tudomány társadalmi jellege
A tudomány, mint szociális mű	82
A kultúra jelentéseinek megértésében már szociális mozzanat rejlik
A tudomány vituális társadalma
A logikumnak gondolatjelentéseket szocializáló hatalma
A tudomány az egész emberi nemet multban és jelenben társas egységbe zárja
A kritika és a megismerés szociális jelelge
A problémáknak a kutatókat társító ereje
A tudomány mint gondolatjelentések szocializálása
Eszköze a nyelv és az írás
A tudomány szellemi dialektikájának társas mozzanata	94
A tudománynak a jelentések ellentétében mozgó fejlődése
Az ellentétek közös együttgondolásra kényszerítenek
Az igazság érvénye független felismerőinek számától, a társas közösségtől
A tudomány fejlődésének társadalmi háttere	97
A megismerés mint a társadalom életfunkciója
A kultúra szétkülönülése és a tudomány
A társadalom életérdekei és ateorétikus tényezői a tudományban
A tudomány társadalmi és korjellege
A jelentések egyedi koncentrációja
A hagyomány ereje a tudományban	103
A hagyomány nem biológiai, hanem szellemi kategória
A hagyomány jelentéstartalma szellemi egységbe kapcsolja a nemzedékeket
A hagyomány jelentésalkatának megbontása
A hagyomány nyomasztó hatalma: antihisztorizmus
A tudomány logikai alkatánál fogva kevésbbé van kötve a hagyományhoz, mint a kultúra többi ága
A tudományos hagyomány jelentősége
A tudományos nevelés, mint az ismerethagyomány átszármaztatója
A hagyomány haladásgátló ereje a tudomány terén
A tudomány hagyománybontó hatása a kultúra többi ágában
A politikai hatalom virágzása s a tudomány újjászületése
A személyes és a társas tényezők viszonya a tudomány fejlődésében
A tudományok történeti öntudata	123
A tudományok történeti telítettségének tudatfoka
A természettudományok és a hisztorizmus
A szellemi tudományok és a hisztorizmus
A rendszeres kutatás és a törtéenti kutatás
A filozófia a történeti telítettség maximális fokán áll
A tudományos fogalomhagyomány szociális kopása
A tudomány történeti vizsgálatának szempontjai: lelkiség és szellem, Psyché és Logos
Az ú. n. szellemtörtéent feladata
A lelkiség és a szellem dualizmusa történettudomány fejlődésében
A tudomány és a társadalom rétegei
A társadalom tagozódása és a tudomány	142
Közös szellemi jelentések tartják össze az embercsoportokat és a társadalmat
Az egynemű környezetnek és a kölcsönhatásnak szerepe a közös jelentésalkat kialakulásában
A tudomány helyzete a primitív, majd a fejlett társadalomban
A tudomány a kultúrának többi ágával egyenrangúvá emelkedik
A tudomány először egy-egy társadalmi rétegnek monopóliuma, később egyetemessé válik
A papi rend és a tudomány	147
Varázslat és tudomány
Az egyiptomi, a babilóniai s az indiai papság tudománya és a társadalom
A görögöknek nincsen papi kasztja: a tudomány szabadon fejlődik
A keresztény papság mint szervezett társadalmi rend a középkori tudomány ápolója
A hivatalnoki rend és a tudomány	153
A nagy keleti folyamkultúrák hivatalnoki rendje s a tudomány
Az egyiptomi és a babilóniai hivatalnokok történeti és jogi tudománya
A tudós hivatalnoki rend a kínai demokratikus társadalomban
Japán egész társadalmi életét és politikai hatalmát átalakítja a modern tudomány
Az arisztokráciának s a polgárságnak a tudományhoz való viszonya	156
A társadalmi elit cirkulációja
A politikai arisztokrácia szerepe a kultúrában
A tudósok szellemi arisztokráciája társadalmi demokráciára tör
A város a szellem, a vidék az akarat emberének termőföldje
A tudós elitnek társadalmi megoszlása a XVIII-XIX. században
A középosztály és a tudomány
A társadalmi rétegek világnézetének típikus jelentésalkata
A magyar birtokos nemesség és a tudomány
A honoráciorok és a magyar polgárság tudományos fogékonysága
A magyar tudósok elkésett polyhistorizmusa a XIX. században
A magyar reformkorszak liberalizmusa a tudomány szabadságát követeli
A magyar nemzeti tudományágak megalapítói a köznemesi és polgári rend tagjai
A magyar arisztokrácia és a tudomány
A plutokrácia és a tudomány	184
A kapitalizmus jelentésalkata
A plutokrata szellem értéktábláján a vezérérték a haszon
Ezért a tudományt is az utilizmus szempontjából értékeli s használja fel
A mennyiség kategóriájának uralma a minőség felett
A tudomány merkantilizálása
A tudománnyal együtt halad a gazdasági-technikai kapitalizmus
A módszer az ismeretek kaptalizálása
A "tudomány nagyüzeme"; nagyipar és nagytudomány
A gazdálkodás és a tudomány fejlődésének párhuzama
Plutokrácia és logokrácia
A munkásréteg és a tudomány	196
A tudomány jelentésalkata és értéke a proletárság felfogásában
A tudomány a vallás pótléka
Munkásdemokrácia és tudományos műveltség
A proletárság és a társadalomtudomány
Szociológiai idolumok a világnézetben
A Szovjetúnió a természettudományra és technikára épített a proletárság hatalmát
A bolsevizmus és a kapitalizmus tudományfelfogása
A szellemi tudományok kimerülnek a dialektikai materializmus alkalmazásában a szovjettudomány körében
A természettudományi és technikai műveltség társadalomátalakító ereje
Az alkotmányformák és a tudomány	214
A tudomány szerepe az abszolút monarchiában
A politikai hatalom a szellem birodalmában is követeli a hatalmat
A tudomány élete a köztársaságban
Parlamenti rendszer és tudomány
A diktatúra viszonya a természettudományokhoz és a szellemi tudományokhoz
Tudomány és nemzet
A nemzeti szellem a tudományban	223
A nemzet mint társadalmi valóság és mint objektív szellem
Az egyesnek és a nmezeti szellemnek viszonya
A nemzet elsősorban nenm biológiai, hanem szellemi principium
Néplélek és nemzeti szellem
A nemzeti szellem vizsgálatának nehézségei
A nemzet valósága többféle társadalmi rétegből és csoportból áll, amelyeket ellentétes érdekek és célok feszítenek
A nemzet lelkisége idők folytán átalakulhat
A nemzeti szellem elszigetelt vonásokból gépiesen nem rakható össze, mert szerves egész
Innen a nemzeti szellem vizsgálatának művészi-intuitív vonása
Az átlagember vagy a nemzet szellemi hőse, a történeti folyamat vagy a megmaradó alkotás legyen-e inkább a vizsgálat tárgya?
Nyelv, irodalom, művészet, jog a nemzet szellemének értékrendszere
Érzelmi-irracionális és gondolati-tudományos tényezők
A tudományos gondolkodásmód nemzeti jellege
A tudomány a nemzet lelkét formálja, mert öntudatra ébreszti, a nemzet szellemi erejét tudatosan fejleszti
A tudomány mint ismeret a nemzet lelkiismerete is, mert az öntudatos felelősséget viseli a kultúra haladásáért
A nemzeti szellem sohasem kész, minden emberöltő újra alkotja és továbbmunkálkodik rajta
A nemzeti szellem a tudomány jellegzetes problematikájában
"A tudomány" szó jelentésénke nemzetek szerint különböző jelentésárnyalata visszatükrözi a nmezetek tipikus gondolkodási és értékelési módját
A francia nemzeti szellem a tudományban	242
A francia tudomáynos gondolkodás racionalizmusa és abszolutizmusa
Az észnek uniformizáló hatalma és a nagy forradalom
A társadalomnak általános elvek, észszerű gondolatok szerint való formálása
A francia szellem észszerű világossága tudományban, költészetben és politikában
A francia gondolkodásmód analitikus vonása
Szintézise, mint ideológia; társadalmi utópiákra való hajlamossága
A francia racionalizmus és az Isten-fogalom
A merő racionalizmusból kritikai és szkeptikus gondolatjárás következik
A francia stiláris formaérzék: a francia tudomány nem tudja elválasztani a tárgyi-logikia tartalmat az esztétikai érdektől, a stílusnak művészi sugalló erejétől
A tudományos kollektív munka teremtő erejébe vetett hit
Az angol nemzeti szellem a tudományban	252
Az angol tudományos gondolkodásmód empirizmusa és individualizmusa
Az angol nem az elvont elveknek, hanem a matter of fact-nek nemzete
Ennek középkori törtéenti gyökerei
Az angol a nominalistáktól kezdve Baconon, Locke-on, Hume-on keresztül Spencerig a metafizikához nem vonzódik, mert szemében csak a tapasztalat az ismeret érvénybiztosítáka
Dickens az angolok ténykultuszáról
Az angol és a francia fizika: a mechanikai szemléletes modellek szerepe az angol tudományos gondolkodásmódban
Az egyetemes elvektől, az elvont elméletektől és rendszerektől való tipikus idegenkedés
Az amerikai tudomány szelleme
Az angol tudományos és politikai elmejárás empirikus és történeti szellemének párhuzama: az angol büszkén vallja, hogy illogikus s hogy általános elveket sohasem formuláz meg, mert mindig a pillanatnyi helyzethez akar alkalmazkodni
Az angol a multba visszanéző nép, az idő individualizáló elvének nemzete: a racionalista francia a drámai változásnak, az empirikus angol a nyugodt és lassú szerves fejlődésnek kategóriájában gondolkodik
Az idő az igazság anyja
Az angol tudományos szellem tipikus naturalizmusa
Az angol nem az elmélet, hanem a gyakorlati cselekvés embere: the man of action
Ezért utiltarisztikus felfogású az etikában, a politikában s a logikában (pragmatizmus)
Az angol empirizmus és individualizmus a szépirodalomban
A német nemzeti szellem a tudományban	271
A német szellemi alkat bonyolultsága és politipizmusa
Nietzsche a germán géniusz sokrétűségéről
A német szellemi struktúra nyitott, örökösen fejlődő, meglepően dinamikus, kiegyenlítetlen és befejeztlen vonása
A Volk der Denker und Dichter
Az ellentétek kiegyenlítésére, a magasabb egységre, elvi szintézisre való ösztönös és tudatos törekvés
az ellentétek nem rekesztik ki egymást, mint a racionalista francia lélekben, hanem a német lélek mélyén egybetartoznak
Az angol a pozitív tények tézisének, a francia az ész nevében ágaskodó antitézisnek, a német a kettő szintézisének nemzete
Metafizikai alapelve Cusanustól kezdve Leibnizen, Kanton, Schellingen és Hegelen át máig a coincidentia oppositorum, az ellentétek egybeesése
A német szellemi alkat magja a voluntarizmus, amely a hatásban, az akarásban, a cselekvésben érzi a világ legbensőbb lényegét a nagy német misztikusoktól Leibniz monadologiáján, Kantnak a gyakorlati ész primátusát hirdető etikáján, Fichte idealizmusán, Schopenhauer akaratfilozófiáján s Nietzsche Wille zur Macht-ján keresztül Wundt metafizikájáig s a nemzeti szocializmus dinamikus világfelfogásáig
A német lélek vérbeli metafizikus: az Abszolútum után sóvárog
A világ organikus és nem mechanikus felfogása
A germán indiviualizmus és hisztorizmus
A fajelmélet biologizmusa mélyen behatolt a német tudomány jelentésalkatába
A nemzeti szellem tipizálásának korlátai	287
A típus rugalmasan rendező logikai eszköz
A francia indiviualizmus és művészi lelemény
Az angol merev konzervativizmus lényegében abszolutizmus
A német metafizikai idealizmus után erős materialisztikus áramlat is volt
Marx és a német nacionalizmus
Locke a matematikai megismerés felfogásában nem empirista; Berkeley olyan ismeretelméleti idealista, akárcsak egy német Ich-Philosph; az angoloknál is van tudományos és költői romantika
A francia Pascal misztikus is
Rousseau romantikus is
A német idealisták a XIX. század elején Európának öntudalmukba mélyedő "indusai"; A XX. száazd elején a német már találkony technikai-gyakorlati nemzet, az alkotó erő életteljes, szinte amerikai típusa Európában
A tudományos elmejárás geografiája
Nemzeti szellem és világkultúra	295
Személyi kultúra, nemzeti kultúra, világkultúra
A humanitás eszméje
A kultúra alanya virtuális módon az egész emberiség
A nemzetek kultúrjavainak kicserélése és fokozatos egységesülése
A világkultúra jelentésalkatában a racionális és az érték-jelentések szerepének különbsége
Elsősorban a kultúra racionális elemei vesztik el nemzeti jellegüket s válnak nemzetközivé: a tudomány és a technika a világkutlúra úttörője
Japán példája
A kultúra valamennyi ágának teljes kifejezéséhez az egész emberiségnek, valamennyi nemzetnek szellemi-történeti élete szükséges
A világkultúra megvalósulása csak messzefénylő eszmény
A tudomány világszervezetének eszméje
A nagy és a kis nemzetek szerepe a világkultúra nemzetföltötti boltozatának kiépítésében
A hatalom és nagyság mámora a mai nagy nemzetek lelkében
A tudomány a nemzetek küzdelmében
A nemzeti kultúra hatalomteremtő ereje	309
Kultúra és állami hatalom
Az eszmék hatalma és a hatalom eszméje nincs ellentétben
A szellemi hatalom a fizikai hatalom egyik legfőbb forrása
A kultúrjavak fokozása egyben a hatalom fokozása
A fejlett nemzeti kultúrában bennerejlik a hódítás akarata: kultúra és politika a elgszorossabban összefügg egymással
A tudomány és a politika története egymás sorsát tükrözi
A tudomány a háború szolgálatában	319
Az állam a tudományban elsősorban hatalmi eszközét látja
A tudomány és a hadügy legszorosabb kapcsolata
A háború a tudomáyn alapján mindinkább technikai-ipari jelleget ölt: elracionalizálódik és elindusztrializálódik
A béke tudós kutatói a háború legfontosabb tényezői
A Tudományos elméleti és műszaki kutatóintézetek a háború szolgálatában
A tudománynak egyetemes logikia jelentésalkata alapján Európa önmaga zúzza össze hatalmát: a világtudomány, amelynek alapjait megvetette, megemészti világhatalmát
A háború társadalmi hatása a tudósok közösségére	327
Az első világháború szétrobbantja a tudomány nemzetközi hídjait
A politikai gyülölet a respublica literarum-ban
Tudós grémiumok méltatlan szellemi csatái
A háború élményének behatolása a tudomány jelentésalkatába	331
A természettudományok és a műszaki tudományok mozgósítása
A szellemi tudományok problematikájának eltolódása
A háború az élet és a halál élménye, a filozófiai elmélkedés televény földje
A tudósok töemgpszichológikája
A háború és az erkölcs viszonyának problémája a háború közepett	335
A filozófusok zöme a háborúban telivér pszichológista: a háborút "életfokozó" hatása alpján iparkodik erkölcsileg igazolni
A háború "etikai kauzalitása"
A siker pragmatisztikus erkölcselmélete a háborúban
"Die Weltgeschichte ist das Weltgericht"
A kultúrák eltorzult jelentsévizsgálata a háborúban	338
A kultúrfilozófia háborús problematikája
A nemzeti kultúrák összehasonlító elemzése
A franciák és az angolok a német kultúrának, a németek a francia és az angol kultúrának jelentésalkatát egyszerre nagyrészt értéktelennek minősítik
Hegel és Nietzsche filozófiája a háború alatt hirtelen új reliefben jelentkezik
A háború filozófiája nem egyéb, mint a filozófiák háborúja
Az állam problémája a háborúban	348
A háború alatt az államnak és tagjainak kölcsönhatását majdnem szemléletesen éljük át: jelentésalkata szemünkben kilép fogalmi hüvelyéből
A közösségben való feloldódás meleg élmény tárgya
Az államnak a háború alatt mindent centralizáló hatalma a szocialista-kommunista állameszméről lerántja az utopisztikus jelelget: nagyrészt átülteti a társadalmi valóságba
A filozófiák háborús renaissance-a	350
A tett hősi korszakában új erőre kap a nemzeti aktivizmus filozófusa: Fichte és a "hatalomra törő akarat" gondolkozója: Nietzsche
A militarizmus joggal találja meg Nietzschének, a keménység prófétájának eszmekörében a maga jelentésalkatát, de a világháború nem vezethető le Nietzsche hatásából
Nietzsche nemcsak az individualizmusanka, hanem a társadalmi szervezettségnek is teorétikusa, mert za állam létra az emberfölötti emberhez
A nemzetek tudományosságának kölcsönös kritikája	356
A nemzetek egymás szellemi értékét tudományosságuk tükrében mérik le
A franciák a német matematikát az intiutív elemek hiányával vádolják
A franciák a német természettudomány szelleméről és értékéről
A néemtek a francia természettudomány jelentésalkatáról és szervezettségénekl hiányáról
A nemzeti történelem elválaszthatatlan a nemzeti politikától
Az ellenséges nemzetek történészei egymást kölcsönösen a tárgyszerűség hiányáról, egyoldalúságról, szélső sovinizmusról s a nemzeti társadalom lelkének bujtogatásáról vádolják
Treitschke a német világhatalmi törekvés hisztorikusa
A történettudomány jelentésalkata a történészek lelkében a környező politikai-társadalmi jelentésszféra hatása alatt hirtelen megváltozik
A totális állam s a mai német történettudomány
A történettudomány a nemzeti imperializmus szolgálatában
A tudomány társas szervezetei
Egyetem, akadémia és kutatóintézet	370
A tudomáyn munkaközösségei
A középkori egyetem társadalmi gyökerei
Az akadémiák társas eredete
A tudományos munka tervszerűsége teremti meg a tudományos kutatóintézeteket
A tudomány szervezett formája és a társadalom
Tudomány és politika
Az egyetem történeti típusai	373
A középkori egyetem
A felvilágosodás egyeteme
A német idealizmus egyeteme
A pozitivizmus egyeteme
Az egyetemek társadalmi tekintetélyének csökkenése
A demokrácia, a nacionalizmus és a gazdasági technikai koráramlat hatása az egyetem szellemére	382
Az egyetem s a homo politicus a világháború után
Az egyetemek demokratizálása
Az orosz bolseviki egyetempolitika
Az olasz fasiszta egyetempolitika
A német nemzeti szocializmus egyetemi eszménye: a politikai egyetem
A führergedanke az egyetemi kormányzatban
A tudomány elmélete s az egyetem politikai eszméje	396
A politika és az igazságnak pragmatisztikus felfogása
A nemzetiszocializmus tudományelmélete nemzeti logikai insztrumentalizmus
A tudomány nemzeti és nemzetközi természete
Ész és hatalom: egyetem és politika
Az igazságra és a hatalomra törő akarat: tudományos és hatalmi döntés
Az egyetem normatív szelleme a nemzet életében
Egyetem és jogállam
Az egyetem és a vezetőképzés
A tudományos gondolkodás és az egyetem korlátai az életformálásban
Humanizmus és politizmus
A tudományos intézmények önkormányzata	411
Az egyetemi önkormányzat és az állami hatalom
Az egyetemi önkormányzat minimum juris-a
Az egyetem tudományos céhszerűsége
A kultúrállam joga a tudománypolitikában
Az elméleti és a technikai tudomáynok jelentősége az állam tudománypolitikájában	417
Az elméleti és a technikai tudományok jelentésalkata
Az elméleti tudományok elsősége
Tudománypolitika és pragmatizmus
A világtudománypolitika körvonalai
Elméleti tudomány és gyakorlati élethivatások	422
Tudományos elméleti és éelthivatásokra való gyakorlati képzés az egyetemen
A kettő látszólagos antinomiája
Az egyetemnek az államhoz ebből folyó viszonya
Az egyetem fejlődésének szerves történeti folytonossága
Koráramlatok ésaz egyetem
Az egyetem célja az ész uralmának, a logokráciának biztosítása a nemzet számára
Az akadémiák	430
A XVII. száazd akadémiai s nem az egyetemek szervezik meg a modern tudományos kutatómunkát
Tárgyi feladat és személyes kapcsolat az akadémiákon
Az akadémiák jelentésalkata a korok felfogásában
A tudományos munka szervezése
A tervszerűen szervezett "nagytudomány"
Az akadémiák nemzetközi hivatása
A kutatóintézetek	440
A kutatóintézetek mint a tudományos együttműködés társas szervei
Szerepük a tudomány "nagyüzemében"
A tudomáynos vezető szellemi alkata
A Nemzetek Szövetsége és a "vilgátudomány"
A tudomány szociológiája
A tudomány szociológiája a kutlúra szociológiájának egyik ága	450
A szociológia a maga jelentésalkatában forrongó tudomány
Két fő formája: a formális és a tartalmi szociológia
Társadalmi valóság és a kultúra jelentéstartalma
A kultúra szociológiája
Ennek egyik ága a tudomány szociológiája
Problematikája: milyen befolyásuk van a társadalmi tényezőknek a tudományok ejlentésalkatának kialakulására, másfelől: hogyan formálja a tudományok jelentésalkata a társadalmat
A tudományszociológiai kutatás történeti jellege	458
Minden kultúra és társadalom az idő folyamán csak egyszer megjelenő történeti alakulat
Szociológiai vizsgálatuk tehát átnyúlik keletkezésük és fejlődésük nyomozásába
Így a tudomány szociológiája is
A szociológia már keletkezésekor a tudomány szociológiájának formáját ölti Comentenál
A szociológiai és a történeti kutatás összeforr, mert a mindenkori társadalom élete és a kultúra jelentésalkata egységes és szerves egység
A tudományszociológiai vizsgálat is önkénytelenül átolvad a történeti nyomozásba
Ebben a jelen szellemi alkatának szerepe: a ma apriorija
A tudománynak és a kultúra többi ágának egynemű jelentésalkata
A "korszellem" megállapításánka akadályai
Az ideális történeti típus mint jellegzetes szellemi modell
A törvényszerű összefüggések kérdése a tudomány szociológiájában	469
A szociológia a természettudományok hatása alatt kezdettől fogva "törvényeket" szeretett volna megállapítani
Az eddigi ú. n. szociológiai törvények elvont és üres általánosságok igazi ismeretérték nélkül
A szociológusok a társadalmi fejlődés törvényét úgy állapítják meg, hogy a fejlődés tetőpontjára társadalmi eszményüket állíthassák
A társadalmi-történeti törvények folytonos keresése ahisztorizálja a históriát s még sem válik szociológiává
A tudományszociológia eddig megállapítani vélt "törvényeinek2 kritikája
A lángelmék új jelentés-felismerő ereje törvénybontó hatalom
A szellemi történésnek jelentésbeli ellentétekben feszülő dialektikája is a törvénymegállapítás akadálya
A jövendő társadalmi képét megszerkesztő szociológiai prognózis kétes értékű: nem a valóságnak, hanem észrevétlenül mindig a társadalmi eszményre irányuló vágynak kifejezése
A társadalmi ideál öltözik a törvénynek tekintélyt kölcsönző "exakt" formájába: a norma sugallja a "tényt"
Szociológiai és szociális technika. Tudományszociológia és tudománypolitika
A tudományszociológia és a tudománytörténeti kutatás különbsége	483
A szociológiai vizsgálat a történeti folyamat egy-egy pontján megrögzített társadalmi alkat elemzése
Ennek a tudományok jelentésalkatára való vonatkoztatása a tudomány szociológiájában
Tudományszociológia és történetfilozófia
A tudományszociológiájának fejlődése és irányai
A tudományszociológiai elméletek történeti gyöekrei	487
Platon és Aristoteles már ráébred a társadalmi élet és a tudomány fejlődésének belső összefüggésére
Bacon Roger a XIII. száazdban tudománynak a társadalomból fakadó tévedései trendszerezi
Munkáját verulami Bacon folytatja a XVII. száazdban idolum-elméletével
Descartes szerint az ész gondolkodása sohasem lehet társas, hanem csak egyéni
A felvilágosodás a tudományt hatalommá akarja emelni a társadalomban
Herder a kutlúra milieu-elméletét fejtegeti
A mai tudományszociológiának gyökerei: Marx történeti materializmusa, a pozitivizmus milieu-elmélete, az ismeretelmélet genetikus-biológiai iránya, korunk irracionalisztikus áramlata és az egyoldalú hisztorizmus
A történeti materializmus és a tudományszociológia	496
Hegel a tudományt is a "népszellem" dialektikai alkotásának fogja fel
Meggyőződése szerint az ő rendsezrének tudomáynos igazsága abszolút bizonyos, mert az abszolút szellem nyilatkozott meg benne
Marx szerint nem a tudat határozza meg a létet, mint Hegel gondolta, hanem fordítva: a társadalmi-gazdasáig lét határozza meg szükségképen a tudatot
Ez a marxi tétel a modern tudományszociológiai törekvések legfőbb forrása: az emberi tudomány csak a gazdasági-társadalmi viszonyoktól függő "ideológia"
Marx a gondolatok igazságát a gondolkodó egyén társadalmi osztályhelyzetétől teszi függővé
A proletaritátus tudományos gondolatai szükségkép igazak
Marx meggyőződése, hogy a proletariátus szelleme benne testesült meg s így az igazság végső érvénnyel az ő történeti materialisztikus elméletében nyilatkoztatta ki magát
Az igaszág érvény nyilván nem tehető függővé a gondolkodó egyénnek társadalmi léthelyzetétől
A társadalmi osztály fogalma folyékony
Az igazság nem lehet a proletariátus privilégiuma: nincs polgári és proletár tudomány
A tudomány logikai jelentésalkata és igazságérvénye független a társadalmi-gazdasági léttől
Marx a maga egyéni szellemi fejlődésének szakaszait vetiti bele a társadalmi fejlődésre vonatkozó elméletébe
szemében a társadalmi-gazdasági erőkkel szemben a tudománynak csak "ideolgoiai" értéke van
A társadalmi-történeti valóságot Hegel csak felülről a szellem szempotnjából, marx csak alulról, az anyag szempontjából nézi, pedig az ember mind biopszichikai, mind szellemi lény, tehát a történetben is mind az élettevékenységeknek sé gazdasáig formáknak, mind a szellemi jelentéseknek egyaránt szerepe van
Ennek tudományszociológiai következménye
A pozitivizmus és a tudományszociológia	507
Taine milieu-elmélete szeirnt az egész kultúrának, tehát a tudománynak története is előre meghatározott természeti folyamat
Durkheim szerint nem az egyén gondolkodik, hanem a társas közösség benne; a logika is a társadalmi fejlődés terméke
Sohasem a kollektív szellem, hanem az egéyni lélek új jelentéseket felismerő vagy teremtő erő
A genetikus-biológiai ismeretelmélet és a tudományszociológia	514
Az evolúciós elmélet szerint a megismerés csakis az önfenntartás és önkifejtés ösztönéből fakad: a tudománynak biológiai eredete van
Eszerint az ismeret igazsága csak az életfokozó, azaz célsezrű cselekvés számára való értékesíthetőség
Szerepe a társadalmi fejlődésben
Az irracionalizmus s a tudományszociológia	517
Nietzsche a tudományt "a hatalomra törő akaratból" fakadó ideológiának tartja: az igazság nem önérték, hanem cska z élet kölcsönöz neki értéket
Bergson biocentrikus felfogása értelmi (tudományos) és intuitív (metafizikai) megismerést különböztet meg
Ezserint a tudomány csak a valóság külső, fogalmi-elemző értelmi felfogása az élet gyakorlati céljára: a dolgok lényegét csak az ösztönből fakadó intuíció ragadhatja meg
Az antiintellektualizmus a tudománynak nem igazságértékét, hanem csak a társadalom életét fokozó haszonértéket tulajdonít
Pareto Vilfredo szerint minél kevesebb a társadalmi elméleteknek tárgyi igazsága, annál nagyobb társadalmi funkcióértékük
Sorel G. a társadalmi fejlődés főtényezőinek a tudományos elméleteket mint mítoszokat tartja, amelyeket az elit szerkeszt
A hisztorizmus és a tudományszociológia	522
A hisztorizmus folyton a társadalom és a ultúra levését-változását összehasonlító módszerrel kutatva, a kultúra értékrendszerét, sőt a tudomány logikai alkatát is az időben feloldja és elrelativizálja
A pozitivizmus a hagyományos értéktáblát összetöri s ebben a rombolásban a hisztorizmus utólag segédkezik
A történelem a társadalmi hagyományt konzerváló tuzdomány s mégis az értékek genetikus viszonylagosságának kimunkálásával világnézeti szempontóbl destruktív jellegű
A hisztorizmus az igaszág fogalmát merőben a mindenkori társadalom függvényének tartja: ezért a tudomány szociológiájának, mint a "genetikus ismeretelméletnek" eszmei megindítója
A történettudománynak a multat a maga eleven egészében újra alkotni törekvő képei viszonylagos és szubjektív jellegűek: bennük a tudomány szociológusa a mindenkori változó értékfelfogást pillantja meg
Hisztorizmus és naturalizmus egybefonódása Spengler történetelméletében: a kutlúrák jelentésalkatát merőben a természeti és társadalmi genetikára vezeti vissza: az igazságok társadalmak szerint változnak, a tudomány a társadalom életfunkciója
A "kultúrlélek2 metafizikai szerkesztménye
Spengler nem tesz különbséget a tudományok genetikus és szisztematikus vizsgálata között
Nem az igazság, mint ilyen változik, hanemcsak a különböző népek és korok társdalmának az igazságról való felfogása
Az újabb tudományszociológiai törekvések és kritikájuk	530
A tudomány szociológiáját, amely korunk szellemi válságának tipikus tünete és terméke, Scheler Max indítja meg
A tudomány önmagát a tergo boncolja: a tudományos belátás nem-raciionális társadalmi tényezők eredménye
Mannheim kimutatni iparkodik, hogy a társadalmi folyamatnak a tudomány legtöbb területén nemcsak genetikus, hanem egyenest konstitutív jelentősége is van: a társadalomtól kapott szempont-alkat az ismeret érvényébe is belenyúl
A gondolkodás stílusának egy-egy kor társadalmához való kötöttsége tipikus ugyan, de nem feltétlen érvényű
A társadalmi meghatározottság szempontjából különség van az átlagember és a lángelme szempont-alkata között
Helytelen Mannheim fölfogása, hogy a gondolkodás logikai struktúráját is a társadalmi helyzet határozza meg
A morfológia és az oksági kategória alkalmazása, minta konzervatív és a progresszív gondolkodás kritériuma tipikus, de nem feltétlen
A gondolkodási modellek jellegzetes használata egyes társadalmi rétegekben gyakori, de nem törvényszeűr jelenség
A mindenkori problémafölvetés síkja a társadalmi léthez van kötve: ez a tétel termékeny, de egyoldalú
A társadalom élettere nem feltétlenül "partikularizálja" a gondolatok érvénykörét
A tudomány szociológiája nem dönti meg az idealisztikus ismeretelméletnek a jelentés és a lét, az érvény és a valóság kettősségére vonatkozó sarktételét
A szociológizmus a pszichologizmusnak egyik válfaja
Ha kimutatjuk is a tudományos gondolkodás társadalmifeltételeit, ennek nem szükségképi következménye, hogy csakis ezek határozzák meg a tudományos tételek érvényét
A szociologizmus figyelmen kívül hagyja a tudomány fejlődésének immanens logikai dinamikáját
A megismerésnek ideális-logikai mozzanatai merőben más síkon vannak, mint a megismerő törekvést befolyásoló társdalmi hajtóerők
A szociológizmus alapja egy helytelen ateorétikus értékelés: a társadalmi mozzanat több és értékesebb, mint a logikum, mert a logikumot is szociális tényezők formálják
A kategóriák azonban magukban véve ugyanazok: a társadalom csak többé-kevésbbé alkalmazásukat határozza meg
A tudományok története a kategóriák küzdelme, helyesebbe: a gondolkodó egyedek és társadalmi csoportok küzdelme érettök
A társadalom életformájából fakadó éeltérzés valóban benyomul az erkölcsi, jogi, vallásos, társadalmi-politikai értékítéletek jelentésalkatába, azonban csak a szubjektív bizonyosság foka, de nem a jelentések igazi érvénye fölött dönt
A tudomány szociológiusának is hinnie kell a tudományban, vagyis az igaszág fokozatos megközelitésének lehetőségében: nem lelheti kedvét abban, hogy ezt a hitet lerombolja, különben jómaga is miért kutat, ha nem hisz az objektív igazságnak elérhetőségében?
A tudományszociológiusok "ideológia-fogalma" megsemmisíti a tudományt: lényegében szociális síkra tolt pragmatizmus, amely szerint az igazság kritériuma a társadalmi használhatóság
Ez is azonban eleve fölteszi a régi igazságfogalmat: azt hiszi, hogy neki van "igaza"
II. kötet
Tudomány és társadalom az antik világban
A görög társdalmi életforma és az öncélú tudomány	3
A gyakorlati és az elméleti ismeret genetikai kapcsolata
A görög vallás és a theoria
A görög gazdasági élet s a tudomány fejlődése
A görög társadalmi-politikai alkatnak a tudományra kedvező formája
A tudós tekintélye a görög társadalomban
A tudomány szerepe a hellén állam életében
A görögök szociológiai kutatása
A tudomány a piacon és a színpadon	23
A hagyományos görög világnézet lazulása
A tudomány az gorán: a dialogus filozófiai dráma
Szellem és élet: Logos és Bios szoros kapcsolata a görög társadalomban
A társadalom erkölcsi sülyedésének meggátlása Sokrates és Platon filozófiájának fő indítéka
A tudomány a színpadon: a nagy görög tragikusok társadalomformáló világnézete
A vígjáték konzervatív társadalmi felfogása
A tudomány társadalomformáló ereje	36
Platon a tudománytól várja a görög társadalom megjavulását
Egész filozófiájának középpontja ahelyes állam eszméje
Az igazi államférfi szellemi alkatának főjegye a tudományos képzettség
Az etikai-politikai megismerésnek is mintája a matematikai megismerés
A társadalom alakításában a vallás helyébe a tudomány lép
A tudományos elit társadalmi szerepe
A tudomány politikai diktatúrája
A demokrácia Platon szemében tudományellenes
A tudomány az egész életet és társadalmat formálja
A platoni paideia és a mai kultúra
Platon a tudományt a kultúra jelentésalkatának egészébe illetszti
Platon a jóléti állam és a jogállam fölött za igazi államot a kultúrállamban látja, amelynek elveit a tudomány tűz ki
Az igazságos, vagyis jogállamból természetszerűen következik a kultúrállam
Platon politikájának gerince a kultúrpolitika
A kultúra jelentésalkata mai világképünk is hellenocentrikus öröksége
Platon a tudomány ejelntéskörét jogos határain túl kiterjeszti a társadalom alakításában: rendszere utópia
A szaktudományok megszületése a görög társadalomban	59
Aristoteles metafizikája alapján vezeti le a tudós életforma (bios theorétikos) legmagasabbrendű értékét
A tudománynak szentelt élet és a társadalom
A tudománynak erkölcsi nevelő hatása
A realista Aristoteles is a társadalom felfogásában, az értékelméleti idealizmus alapján áll
A politika nem egyéb, mint állami társadalomnevelés
Ezért legfőbb ága a kultúrpolitika
Aristoteles is a kultúrállamot a psuzta jóléti és jogállam fölé emeli
Az önzetlen művelődés eszménye
Aristoteles a tudományt az utópiával szemben észszerű korlátok közé szorítja a társadalomban
Arisztoteles és Nagy Sándor: a szellem máig tartó uralma és a politikai-katonai hatalom mulandó uralma
Aristoteles a rendszeres szaktudományi kutatás megalapítója
Az első tudományos munkaközösség: a tudományo smunka tervszerű szervezése
A tudomány állami támogatása
A kutató szaktudósok képzése és az általános műveltségre való nevelés különválik a görög társdalomban
A tudomány a vallás, művészet és jog mellett a kultúrának a társadalomtól is elismert külön ágává emelkedik
Platon és Aristoteles a tudomány terjesztését szociáletikai kötelességnek, sőt egyenest állami feladatnak tartja
Az elméleti tudomány fejlődésével a görög technika nem halad párhuzamosan: oka a görög társadalom alkata, a rabszolga-réteg fizikai munkája
A szaktudományok megszületésével a tudomány művészi formája megszűnik: a száraz értekező stílus is már kielégíti a görög társadalom lelkét
Alexandriában is a tudomány fejlesztése állami feladat
Tudomány és élet a hellenisztikus kor társadalmában	78
Széteső társadalmi alkat és életfilozófia
A társadalomnak kispolgári stoikus elmélete
A társadalomnak nagypolgári epikureus elmélete
A szkepticizmus, a stoicizmus és az epikureizmus jelentésalkata a bomlásnak indult antik társadalom szellemi tükre
A tudomány és a művészet a görög kultúra egészében	81
A görög művészet az Egyiptomból kapott motivumokat éppúgy önállóan fejleszti tovább, mint a görög tudomány
A görög művészet is elsősorban éppúgy a kisázsiai partvidéken és szigeteken virágzik, mint a filozófia
Dór és ion szellem a tudományban és a művészetben
A kettő egyesülése Athénben: a Parthenonban és Platon filozófiájában
Pheidias és Sokrates
AZ antropocentrikus filozófia és a görög művészet realisztikus fordulata
Sokrates kelti fel a művészek metodikai tudatát: a tudomány racionalizálni kezdi a művéseztet
Az antropocentrikus filozófia hatása az istenek genreszerű ábrázolásában és az arcképszobrászat megindulásában
Aristoteles tudománya a művészektől az étosz ábrázolását követleei: idealizáló esztétika
A hellenisztikus kor társadalmában a filozófiának és a művészetnek eklekticizmusa párhuzamos
A szertezüllő társadalom művészetében előtérbe lép a tragikus fájdalom ábrázolása
Az istenek mind emberibbé válnak a művészetben
Az eredeti görög jelleg fokozatosan elhalványodik mind a tudományban, mind a művészetben
A római szellem és a tudomány	91
A római világbirodalom kozmopolita társadalmi alkatának a filozófia és a tudomány jelentésalkatában is a szinkretisztikus jelleg felel meg
A római gyakorlati érzék és a tudomány
A rómaiak társadalompolitikai érzéke felismeri a tudomány etikai jelentőségét
A görög paideia, a római humanitas és a mai kultúra fogalma légyegében azonos
A római felvilágosodás: a tudomány az emberi haladás igazi hajtóereje
A római társadalom sokáig védekezik a görög tudomány társadalombontó világnézete ellen
A római nemzet szellem s a stoicizmus elvei
A természeti jog jelentéstartalma össhangban volt a római világbirodalom és a világkultúra kialakulásával
A stoicizmus megrendíti a római társadalom addigi alkatát: a rabszolgaság eltörlésének eszméje
A császárok tudománypolitikája
A római birodalom hivatalnokképzésében szociális hatalommá emelkedik a tudomány: a hatalom gyakorlásának szellemi kelléke
A tudomány nemzetközi jelelge a római imperiumban
A tudomány és a művészet a római kultúra egészében	105
A római tudományos és művészeti kultúrjavak utilista értékjelentése
A római birodalom társadalmi alkata és a monumentális építészet
A római hóditó katonai szellem megteremti a diadalívet és a monumentális történeti reliefet
A görög társadalom elsősorban nagy költőinek sé filozófusainak, a római társadalom politikusainak ercképét örökíti meg
Róma veti meg az antik tudomány, művészet és jog elterjesztésével az európai kultúra alapját
Tudomány és társadalom a középkorban
Az antik és a keresztény társadalom	109
A kereszténység diadala az antik társadalom fölött
A kereszténység nem tudományos mozgalomnak, hanem vallásos életfelfogásnak indul
A keresztény hit védelme azonban rászorul az antik tudomány fogalomkészletére
Az apologéták a keresztény hitrendszert a hellén filozófia nyelvére fordítják
A krisztusi hit, a görög tudomány és a római kormányzóerő egyesül a keresztény kultúrában
A tudomány új fogalma
A legfőbb tudomány a Szentírás magyarázata
A tudomány a keresztény társadalomban a papirend hivatása
A tudomány a román-germán népek kultúrájában	119
Az urbs mundi művelődési fölénye az új Európában
A nyugati művelődésbeli közösség kialakulása
A görög-római tudomány megőrzése
A keresztény eszmerendszer jelentésalkata és a társadalom szervezete
A karoling renaissance
A tudomány reproduktív és enciklopédikus jellege a XII. századig megfelelt a társadalom szellemi alkatának
A középkori társadalom deduktív-szisztematizáló szelleme a XIII. században
A tekintély elve és az individualizmus a középkori társdalomban és tudományban
A középkori tudomány társas szervezete	136
A középkori tudomány legfőbb társas szervezete az egyetem: ezt a középkori társadalom testületi szelleme teremti meg
A középkori társadalom szervezete és az egyetem szellemi alkata
Az egyetemek s a tudomány nemzetközisége
Az egyetemi tanulmány rendje a középkori társadalom vallásos szellemének és gondolkodásmódjának tükre
A társadalom jogi szervezetének és a tudománynak tekintélyi elve párhuzamos
Anépbarát koldulórendek szerepe a középkori tudományban
A párizsi egyetem világi paptanárainak és a kolduló rendek tanárainak szociális küzdelme
A vagyonos világi papság szociális immanentizmusa és a barátok szegénységi ideológiája
A tudomány nem marad sokáig egy kasztszerű társadalmi réteg kiváltsága
A középkori tudomány nem merőben az ész tevékenysége: a szeretet misztikája és a tudomány
A tudomány megbecsülése a középkori társadalomban
Az arab tudomány hatása a nyugati keresztény társadalom tudományosságára
II. Frigyes császár arabizmusa
Averroes hódító ereje: a középkori felvilágosodás naturalizmusa
A középkori tudomány társadalmi eszményei	162
Aqu. Szent Tamás modern politikai eszméi
Már a népszuverenitás híve
A nominalizmus individualisztikus társadalomelmélete s a középkori társadalmi rend lazulása
Az erkölcsi és a jogi törvény autonómiája
A nominalizmusban már benne rejlik a későbbi polgári demokratikus gondolkodás stílusa
A nominalizmus és a modern európai tudomány
A nominalizmus a XIV. száazd társadalmi-politikai viszonyainak elméleti visszaverődése
A nominalizmus demokratikus politikai elmélete a népbarát franciskánusok műve: Ockham és Marsilius de Padua
A születési arisztokrácia helyébe fokozatosan a tudományosan képzett műveltségi-szellemi arisztokrácia lép az állami kormányzatban
Az autonóm tudomány kialakulásával párhuzamos az autonóm nemzeti állam megszületése
A középkori kultúra egyéségnek bomlása
Ebben a nominalizmusnak a társadalomban való gyors terjedése erősen részes
A nominalizmus gyakorlati következményei a középkori és a mai társadalomban
A skolasztikus tudománynak hanyatlásával a tudományellenes misztika vonzóereje növekszik a társadalomban
A misztika az egyéni érzelem jogán szintén az individualizmus szellemi talaját munkálja
Skolasztika és gótika	183
A középkori társadalom szimbolizmusa: az érzéki világnak jelentésekkel való megtöltése
A középkori művész és tudós szellemi-metafizikai magatartása egynemű: mindent Istenre vonatkoztat
A gót stílus és a skolasztikus tudomány névtelenül indul el történeti útjára: a közösség szellemi árnyékában érlelődik ki
A gótia a román templomok szerkezeti tökéletesítéséből indul ki: a skolasztika az antik tudomány ejlentésalkatát módosítja
Mind a gót stílus, mind a skolasztikus rendsezralkotása elgszebben a XIII. század társadalmi talaján virágzik ki
A gót templomok s a skolasztikus rendszerek egyéni jellege
A gót stílus és a skolasztikus aristotelizmus egyidejú terjedése
Az angol gótika szubtilis háló- és cisllagboltozata, másfelől az oxfordi ferences filozófusok aprólékos fogalmi csipkeverése, disztinkció-túlzása rokon szellemi hanyatlása: a style flamboyant s a szillogisztikus formák elfajulása
A merő formalizmus nyomasztó uralma amott az érzelemnek, emitt a gondolatoknak tartalmi erejét háttérbe szorítja
A díszítés gótikus formaszokása a művészetben, a dialektika okosodási formája a tudományban öncéllá válik
Az építészet uralma alól a többi művészeti ág kiszabadítja magát és elvilágiasodik: a teológiától, mitn verzétudománytól az egyes tudományágak önállósítják magukat és szekularizálódnak
Az individualizálódás a művészetben és a tudományban a városi polgári gondolkodásmódnak közös kifejezése
Skolasztika és költészet	189
A Divina Commedia a középkori társdalom szellemének hatalmas kommentárja: a középkor egész világnézetét átfogja
Szerkezete a középkor szisztematikusan tagoló gondolkodásmódjának és a különféle kultúrákat szervesen egybeolvasztó erejének tükre
Dante laikus teológus, ferences spiritualista s domonkos aristotelesi filozófus
Enthuziaszta a misztikus ferencesekkel s tudeós az aristotelikus domonkosokkal
A költő univerzalizmusa: látnok költő és racionalista gondolkodó
Isteni Színjátékával megreformálni akarja a társadalmat
Az egyetemes és állandó békét akarja, hogy az emberiség minél jobban kifejthesse a benne szunnyadó szellemi erőket, minél magasabbrendű erkölcsi és tudományos kultúrát alkothasson
Ennek előfeltételét, a békét csak a világcsászár teremtheti meg
Az egyházi hatalomnak ezért nincsen primátusa az állami hatalom fölött a társadalomban: a pápa és a világcsászár egymás mellé van rendelve
Dante a világcsászárság eszméjével a mult prófétája, egy már eltűnő ezsme híve
Dante politikai elmélete nagyrészt kora társadalmi-politikai talajából fakad
Szubjektív politikai meggyőződését a tudománynak objektív-módszeres mezébe öltözteti, mert a tudománynak kora társadalma előtt tekintélye van
A középkor szillogisztikus logikai fegyverzete a költő kezében
Az antik pogány és a középkori keresztény világnézet jelentésalkatának egybeolvasztása
A tudomány és társadalom a renaissance-korában
A társadalom alkatának átalakulása és a természettudomány	200
A középkori statikus társadalmi rend bomlása
A városok polgári rétegének gazdasáig fölemelkedése és hatalmi tudata
Az individualizmus és a demokrácia szelleme
A pénzoligarchia tudománykedvelése
A vallásosság merkantilizálódása és racionalizálódása
A teológia helyébe vezértudománnyá fokozatosan a természettudomány lép
A polgárság hatalmi vágya és a technika
A természeti törvény új fogalma
A megisemrés személyes akarati aktus és autonóm gondolkodás munkája
Az új tudomány és a pénzgazdaság viszonya
A középkorban is vannak jelentős matematikai és természettudományi felfedezések a tudós barátok hatalmi akarata nélkül: egyes tudományszociológusok túlzása
A párizsi egyetem mechanikai iskolája és a renaissance-kori természettudomány folytonossága
A folytonosság, végtelenség és funkció matematikai problémái a skoalsztika immanens logikai fogalomrendjéből fakadnak fel, a renaissance ezeket tovább munkálja ki
Matematika és misztika a renaissance tudományában
A nominalizmus és az új pénzelmélet
A társadalom gyakorlati szükségleteinek szerepe a természettudomány és a technika fejlődésében
A humanista renaissance a tiszta tudomány görög eszményének aposztatája: az újkori társadalomnak a természetet igába hajtó hatalmi akarata
A természetkutatás társdalmi patosza: furor eroico
Az antik naturalizmus behatol a társadalom- és államelméletbe is
A humanizmus	228
A humanizmus az ókori klasszikus kultúra jelentésalkatának teremtő újraélése
A feltörő polgári réteg szabadságvágya és a humanitas, mint az emberi természethez méltó élet
A középkor és a renaissance látószögének különbsége az antik kultúra szemléletében: transzcendens vallásos és immanens világi szempontalkat
A renaissance-kori kultúra esztétikai vonása: a száraz Aristoteles helyébe a költői Platon lép
Az individualizmus szelleme: a humanista tudós felfokozott öntudata, az egyén énjének megörökítésére való törekvés, a dicsőség szomjazása
A tudomány esztétikai jellege: a forma, a stílus nagy jelentősége és kultusza
Az olasz nemzeti történeti tudat a humanista tudományban: a humanizmus mégis kozmopolita mozgalommá szélesedik
Nemeztközi tudós társaságok
A német, francia, angol és magyar humanizmus sajátszerű szellemi vonásai a társadalmi alkat szempontjából
A műveltség, mint társadalmi kiválasztó elv: szakadék a humanisták és a nép között
A gazdag polgárság és a studium humanitatis: ez megcsökkenti a vállalkozó lendületet
A humanizmus a pénzoligarchával a vita activa helyett a vita contemplativa-t szeretteti meg: a középkori barátot vallásos élménye, a humanista plutokratát a világi tudomány zavartalan ápolása hajlamosítja a szemlélődő életre
A gondolat elméleti szabadságát a hatalmi ösztön tombolása korlátozza a renaissance társadalmában
A humanista osztályműveltség és a nép megvetése
A középkor nemesi-lovagi gőgjét felváltja a renaissance tudósgőgje
A hűbérurak az erősebb jogán akartak kormányozni, a humanisták az ész műveltsége címén
A szellemi arisztokrácia platoni álma: a humanisták a lovagok kardját tollukkal akarják pótolni
A humanista tudósok a tudományt nem tudják a társadalom széles rétegében élményszerűvé, a kultúra igazi életelemévé avatni: ennek tanúsága a Savonarola-epizód
A tudomány "szabad versenye" a korai kapitalizmus korszakában
A tudomány társadalmi értékelése	251
Erasmus kora tudósairól
A filológusok aprólékoskodása és örökös viszálya
A jogtudósok csalafinta dialektikája
A skolasztikusok túlzó formalizmusa ellen küzdő filozófusok idegenkednek a szigorúan rendszeres gondolkodástól
A teológusok mindentudása és elbizakodottsága
Luther szemében a filozófia és szaktudomány éppúgy ancilla theologiae, mint a középkorban
Egyetemi reformterve: ki kell űzni a pogány Aristotelest
melanchthon megvédi, a tudományos módszer legnagyobb mesterét tiszteli benne
Protestáns skolasztika
Bruno a gondolkodás szabadságát követeli, amelynek az egyetemek legnagyobb ellenségei
Montaigne kora tudósainak reproduktív szellemi alaktát lebecsüli
Azt látja, hogy csak alacosny társadalmi rendű emberek vetik rá magukat a tudományra
A tudomány szerinte a társadalomnak hatalmi akaratát és ösztönös alkotóerejét megbénítja
A humanista Morusnak a természettudomány, mint a filozófiának leghasznosabb része imponál legjobban, mert a társdalom életének kényelmét mozdítja elő
Nominalizmusa haszontalannak tanítja a skolasztikusok fogalmi realizmusát
Az erkölcstanban tipikus naturalista: az erény a természet szerint való élés
A társdalmi béke érdekében a vallás és a gondolkodás szabadságát követeli
Campanella büszke a század csodálatos haaldására, amti a természettudományoknak köszönhet
Napállamában a társadalom életét a tudomány merőben elracionalizálja
A napállam nem teokratikus, hanem logokratikus államrendszer
Erasmus a platoni államot balga szerkesztménynek minősíti, mert a tudósok teljesen alkalmatlanok a kormányzásra
A XVI. század tudós proletariátusa: a dedicatio-koldulók és a vándor alchemisták
A "titkos tudományok" nagy elterjedése: Agrippa leleplezi, de gyakorolja őket
A fausti tudós titanizmus és a társadalom
A szellem bolygó lovagjai élesen támadják a korukbeli tudomány tartalmát és formáját
A tudomány a renaissancekori művészetben	272
Raffael Athéni Iskolája a renaissance-kori társadalomnak a tudományról táplált felfogását ábrázolja
Platon és Aristoteles szerepe a renaissance szellemi jelentésalkatában
A kor pythagoreizmusa
Az antik fizika és a csillagászat jelentősége
A sokaratesi dialektika tisztelete a renaissance társadalmában
Raffael művészete kora társadalmának eleeven tudományos szellemét és ismeretszomját örökíti meg: az Athéni Iskola alkajait az igazság együttes megismerésének közös vágya kapcsolja magasabbrendű szellemi egységbe
A kép szimbolikus jelentősége a renaissance veleje: hogyan formálja ki az antik tudomány a modern ember világképét?
Az újkori természettudomány a humanizmusnak édes gyermeke
Az Athéni Iskola tárgya a tudomány, formája a művészet: Raffael a tudomány klasszikus művésze
Tudomány és társadalom a felvilágosodás korában
A felvilágosodás szellemi gyökerei	287
A renaissance humanizmusa és a felvilágosodás
A felvilágosodás, mint szellemi forma
Ennek alapvonása: a természet és az ész metafizikai azonossága
A reformáció és a felvilágosodás
A renissance mechanisztikus világképét a felvilágosodás tovább fejleszti
A módszer jelentőségének tudata
A felvilágosodás korának társadalmi alkata	293
A polgári réteg emelkedése Európaszerte
A társadalmi értékelés alapja mindinkább nem a születési kiváltság, hanem a személyes munka eredméyne
Az angol társadalom alkata: a polgárság megvagyonosodik s politikai öntudata növekszik
A hős katona társadalmi eszménye helyébe a kereskedőé lép
Az angol társadalom gazdasági szükségletei alapján elsősorban a tudomány hasznát nézi
Hollandia demokratikus állami berendezése és a tudomány szabadsága
Az idemenekült hugenották tudományos munkássága
A francia udvari nemesség és a polgárság szerepe a tudomány életében
A francia abszolutisztikus politikai rendszer pozitív és negatív hatása a tudományra
A polgári réteg felvilágosodásának radikalizmusa
Az angol és a francia felvilágosodás szellemének különbsége társadalmi okokban gyökerezik
A német társadalom tartós rendi keretei
A német polgári réteg szeégnysége és a pietizmus
A francia honnéte homme utánzása
A német aufklérizmus társadalmi gyökerei
Nagy Frigyes és II. Jószef abszolutisztikus politikai rendszere és a felvilágosodás racionalizmusa
A felvilágosodás új államfogalma
A vallási lelkiismeretszabadságból fejlődik ki a tudományos gondolkodás szabadsága
A társadalom új tudományos elméletének történetformáló ereje: közvetlenül bele akar nyúlni a társadalom életébe
A társadalmi haladásba vetett hit optimizmusa
A felvilágosodás tudománya	315
A barokk kor társdalmának tudásszomja
A tudomány népszerűsítése a felvilágosodás szolgálatában
A mechanisztikus világkép varázsa
A felvilágosodás matematikai tudomány-eszménye
A tudománynak a technikai célzat nagy tekintélyt kölcsönöz a társadalomban
A matematikai gondolkodásmód behatol a szellemi tudományokba, főkép a társadalom elméletébe
A tudomány egyelőre nem az iskolának, hanem a társadalomna ügye
A közboldogság alapja a tudományok haladása
Rousseau romatnikus visszahatása: az irracionális-érzelmi elemek szerepe a világfelfogásban
A felvilágosodás szellemi jelentésalkata	322
A felvilágosodás antropocentrikus jelelge
Az ész fellengző kultusza közepett az ember szellemiségének empirikus-genetikus elemzése
individualisztikus és demokratikus szellem
Határtalan optimizmus
Erkölcsi intellektualizmus
Világpolgári irányzat: a felvilágosodás az egész emberiség jövő boldogságát akarja biztosítani
A filozofáló hajlam a társadalomban
A nemzetgazdaságtan és államtudomány iránt való fokozott érdeklődés
A gazdasági élet temrészetszerű rendje és törvényei
gazdasági és politikai liberalizmus
A felvilágosodás ahisztorizmusa és történetlelenes magatartása
Csak a kultúra ultja iránt érdeklődik: megteremti a kultúra történetét és a történetfilozófiát
A természeti törvények hasonlóságára az emberi történetben is törvényeket iparkodik megállapítani
A felvilágosodás hideg tartózkodása az antik világgal szemben
Nem hátrafelé tekint, mint a középkor és a renaissance, hanem szemét mindig a jvöőre függeszti
A felvilágosodásnak "általános emberi"-je és Rousseaunak "természetes embere" egyesül a neohumanizmusban
A felvilágosodás jelentésalkatának mindezek a vonásai a racionalizmusból, mint szellemi gyökeréből, természetes módon hajtanak ki
A tudomány társas szervezetei a felvilágosodás korában	340
A felvilágosodás értéktáblájának tetőpontján a haszonérték áll
Ebből következik a tudomány tekintélye és toborzó ereje
A felvilágosodás tudományának hatalmi programmja
Bacon Nova Atlantis-a
A tudomány az emberiség nemzetközi ügye
Az olasz temrészettudományi akadémiák
Az Académie Francaise polgári eredete
Richelieu politikai éclja
A Royal Society az angol gentry és kereskedő-rtéeg alkotása a természet hasznos kutatására
Az Académie dees Sciences a felvilágosodás szellemében fogan
Terméseztbúvárok magántársaságának indul, majd állami jelleget ölt
Leibniz akadémiai törekvéseinek hasznossági célzata
Németországban a tudományos akadémia alapításának nehézségei: nincsen az akadémia költségeit viselni tudó vagyonos társadalmi réteg
Leibniz metafizikájából szervesen folyik a tudományos akadémia eszméje
Az egyetemek ósdi szelleme Európaszerte
A kutató természetbúvárok nem az egyetemek tanárai, hanem független magántudósok
A természettudományi kutatás az észak-itáliai egyetemekn
A párizsi egyetem anticartesianizmusa
Az angol egyetemek szellemi pangása: Bacon kritikája
A német egyetemek "pedantériája": Leibniz és Nagy Frigyes kritikája
A barokk udvari kultúra emberei lenézik az egyetemeket
Leibniz a felivlágosodás nevében a német nyelv jogát hangoztatja a tudományban
Nagy Frigyes világpolgári hajlama a franciát teszi meg a berlini akadémia nyelvévé
Apáczai Cseri János és Mikes Kelemen a tudomány magyar nyelvét követelei
Az egyetemi tanárok társadalmi tekintélye először a franciáknál emelkedik
A felvilágosodás művelődési eszménye s az új államfilozófia
Tudomány és társadalom a romantika és a pozitivizmus korában
A romantika szelleme és a társadalom alkata	374
A tudomány gondolati forradalma és a társadalom politikai forradalma
Az ész uralma után a romantika az érzelem diadala
A francia forradalmat Európa polgári rétege eleinte lelkesen üdvözli
Az angol visszahatás: Burke a romantika atyja
A felvilágosodás és a romantika eszméi először keverednek
A francia romantika megindítója az arisztokrácia
A romantika szentimentalizmusa
A vallás inkább a jámborság esztétikai hangulata: religion des clohches
A vallás értékjelentése a társadalom legfőbb összekötő szellemi kapcsa s minden kultúra forrása
A mitológia a történeti élet egyetemes genetikája
A történet elvének rajongó kultusza
"A világ nem szisztéma, hanem história"
A természetnek alapja is a szellem
A felvilágosodás individualizmusával szemben a romantikának univerzalisztikus társadalmi felfogása: a társadalom előbbi, mint az egyed
A romantika organikus társdalomelmélete
A felvilágosodás kozmopolitizmusával szemben a romantika nacionalizmusa
A középkor tisztelete
A népszellem mint szerves történeti erő
A történeti iskolák: a XIX. század egyetemes hisztorizmusa
A liberalizmus jelentésalkata és a polgári társadalmi réteg	392
A társadalom újra a felvilágosodás szellemének útvonalára tér
Megint a racionalizmus és az individualizmus szellemében találkozik a tudomány és a tárrsadalom
A liberalizmus szellemi alkata lényegében ugyanaz, mint a felvilágosodásé: társadalmi individualizmus, gyakorlati racionalizmus és pozitivizmus, a korlátlan haladásba vetett hit optimizmusa
A társadalmi automatizmus elve
A kultúra egyes területeinek öntörvényszerűsége
A liberalizmus jelentésalkata és Darwin fejlődéselmélete: a szabadverseny gazdasági és a kiválogatódás biológiai elve a létért való küzdelemben, a haladás optimista elve s az új fajok felsőbbsége
Élet és tudomány ugynazoknak a kategóriáknak ritmusában lüktet
A gyorsan iparosodó társadalom valóságos életformájából táplálkozik a társadalmi fejlődés végős tudományos eszménye
A fejlődés gondolatának hatalma a XIX. század társadalmában
A történeti menet lineáris haladásának, vagy ciklikus visszatérésének elmélete, mint a társadalom helyzetének szellemi függvénye
A tudomány helye a XIX. század kultúrájában	408
A tudomány a kultúra legjelentősebb ágává emelkedik a társadalom szemében: a vallás és a művészet helyébe akar lépni
A polgári réteg szellemi alkatának s a pozitivizmus tudományelméletének egyneműsége
A társadalomnak a szcientizmusból következő kultúrpolitikája
A társadalom individualisztikus hajlamának s a tudomány analitikus szellemének belső összefüggése
A mechanisztikus-naturalizstikus törzsfogalmak uralma a szellemi tudományokban
A szintézisre való törekvés is lényegében mechanisztikus természetű mind a társadalom szervezetében, mind a tudomány jelentésalkatában
A pozitivisztikus szellemű tudomány benyomul a művészet jelentésalkatába is: naturalizmus a művészetben
A "kísérleti regény"
A determinista tudomány ellen emelt vád: a felelősség érzése nélkül szétmarja a hagyományos világnézet alkatát, mint a társadalmi élet alapját
Scientia sine conscientia
A tudomány csődjének jelszava
A német polgárság társadalmi helyzetének és világnézeti jelentésalkatának kapcsolata
A tudomány a technikán kereszütl megváltoztatja a munkának és a termelésnek rendjét, egyúttal a modern társdalom egész alkatát és rétegeződését
Tudomány - technika - kapitalizmus - liberalizmus s az utóbbiak ellentéte: szocilaizmus - kommunizmus mind egy láncnak szemei a társadalom szervezetében, másfelől szellemének jelentéslakatában
A modern ember munkájának lelki és erkölcsi természete: a falanszter-rendszer egyformán laposra esztergályozott világa közeledik
Felelős-e ezért a tudomány?
Tudomány és társadalom a XX. században
A romantika szellemének föltámadása	433
A XIX. század és a XX. század gondolkodásmódjának tipikus különbségei
Antiintellektualista áramlat
A romantika törzsfogalmainak renaissance-a
A természettudományok szellemi alkata	436
A tudományok a amguk végső alapjait vizsgálják
A matematikai kutatások súlypontja az axiomatika
Intuicionizmus a matematikában
A relativitáselmélet és a quantummechanika tudomáynelméleti következméynei
Az okság elvének "válsága"
Az Egész kategóriája a biológiában
Mechanizmus és vitalizmus
Natiura facit saltus
A szellemi tudományok jelentésalkata	441
A szellemi tudoányok kiemelkednek a termésezttudományi-mechanisztikus törzsfogalmak hatalmi köréből
A szellem önállósága: nem a természet puszta folytatása
"A történeti ész kritikája"
A XIX. száazd elvileg individualista, de a valóságban az egyéni szellemet a természetben, a környezetben s a közösségben feloldja: a XX. század szélső közösségi felfogású s mégis áhitatos hőstiszteletet érez
A faj társadalmi panbiologzimusa
Ujromantika a társdalomtudományban
Irracionalista áramlat a jogtudományban
A lélek tudománya kiszabadul a mechanisztikus felfogás hatalmából
Az önmegfigyelés jogainak helyreállítása
Az Egész törzsfogalmának jelentősége a lelki életben
Az egyéniség megértő értékelése
A típus-fogalom rendező ereje
A filozófia szellemi alkata	453
A metafizika újjászületése
Irracionalista áramlatok és az intuíció
Az "életfilozófia", mint visszahatás a XIX. száazd racionalizmusára és módszertani liturgiájára
Az egyedinek jelentősége az általánossal szemben
"A tudomány összeomlása"
Herakleitos és parmenides mai ellentéte
Élet és gondolkodás
A tudomány céljának félreértése
A filozófiai rendszerek alkonya
A szellemi munka szerepe a mai társadalom alkatában	468
A tömegkultúra következtében a tudományos műveltségű elit vezetőszerepének alkonya
A fizikai és a szellemi munka jelentősége a társadalomban
Az intellektualizmus fölött fokozatosan a manualizmus ül diadalt
A szellemi munkások szervezettségének hiánya
A tudományos képzettségű szellemi proletariátus kialakulása
A politikai demokrácia és a kulturális demokrácia
A szellemi pályák túltelítődése s a belőle kiinduló társadalmi feszültség
A szellemi "árupiac" versenye devalválja a szellemi munka értékét
A mennyiség és a minőség küzdelme a társdalomban
A kultúra eszményének megvalósításában társadalmi tragikum lappang
A szellemi munkások sorsának javítása: ennek elméleti és gyakorlati eszközei
A gazdasági és a szellemi élet kölcsönhatása
A szellemi munkások nemzetközi-társadalmi szervezkedése és a nemzeti szellem
A mostani világháború előreveti a szellemi munkanélküliség új árnyékát a társadalomra
Korunk kulturpesszimizmusa és a tudomány	484
Kultúránk pesszimista kritikai boncolásának oka főkép a világháború
A nyugati kultúra "alkonya"
A "halálra szánt lét" metafizikája
A pusztulás mesterkélt heroizmusa
Kultúránk "egyetemes és végzetszerű válságának" tudatossága: a krizeológia
A hanyagtlás megállapítása a válságbúvár értékelő magatartásától függ
Az értékmérő kritikai megvizsgálása rendszerint hiányzik
A legtöbb kor magát hanyagtlónak érzi, a történész később a virágzás termékeny korának minősíti
Az emlékezet a mult kultúráját eszményíti
Mi a kultúra egyes területein a hanyatlás ismertetőjegye,
Eleget tud-e tenni sajátszerű értékirányának és hivatásának kultúránk mai értékrendszerében a vallás, az erkölcs, az állam, a gazdasági élet, a művészet, végül a tudomány és a filozófia?
Akultúrának, mint egésznek "válsága"
A kultúrának igazi válsága és bomlása a folytonosságnak teljes megszakadása az értékrendszer tudatában
Beállott-e ma ez a kultúrának minden értékét tőből átértékelő fordulata,
Korántsem egyetemesen és végleegesen
Az emberi történet örök értékjelentések és időbeli események szövedéke
Igazi kultúra nincsen az örök értékekbe vetett hit metafizikája nélkül
Ennek a hitnek mai megcsökkensée nem állandó
A pesszimista válságbúvár belesugaljja az ösztönösen dolgozó és kultúrát építő társdalomba a kultúra bukásának balhitét és végzetszerűségét
Az emberi történet értelme: ezt nem a pillanatnyi komor helyzet mikroszkópiumán, hanem a történelem makroszkópiumán keresztül szabad vizsgálni
A háborús korszak szenvedéseinek történeti pedagógiája