Környei Paula könyvecskéje igazi irodalmi és színháztörténeti csemege, szakember és a nagyközönség egyaránt örömét lelheti benne.
A sokáig kéziratban lappangó két írás műfaja látszólag eltérő, hisz az egyik színházi esszéféle, a másik pedig a naplójegyzetekkel tart rokonságot, tartalmilag mégis szorosan összekapcsolódnak: a színészről szól mindkettőben Környei Paula a kolléga szerető és értő szavaival s a krónikás felelősségével, mert nem egy művész alakítását, alakját talán már csak ő, a kor- és pályatárs tudja visszaperelni a feledésből. A művészi én bonyolult világába vezet el benünket Júlia és megannyi klasszikus szerep alakítója, abba a színes pokolba, ahol a pályán levők annyi gyötrelmes gyöngyörűséget lelnek.
