| Bevezető | 3 |
| Negyedik osztály | 21 |
| Tématervek, óraleírások | 21 |
| Hogyan használjuk a munkatankönyvet? | 22 |
| Élet a gyümölcsösben | 24 |
| Melyek az ősszel érő gyümölcsök? | 29 |
| A szilvafa | 30 |
| Az alma | 32 |
| A gyümölcsfa élete | 34 |
| A szőlő | 35 |
| Hogyan lesz a szőlőből bor? | 37 |
| A májusi cserebogár | 38 |
| A májusi cserebogár fejlődése | 40 |
| Élet a gyümölcsösben I. | 41 |
| Élet a gyümölcsösben II. | 44 |
| Élet a zöldségeskertben | 51 |
| Mit termelnek a zöldségeskertben? | 55 |
| A paradicsom és a paprika | 56 |
| A fejes káposzta | 59 |
| A sárgarépa és a petrezselyem | 61 |
| A vöröshagyma | 64 |
| Milyen anyagok vannak a növényekben? | 66 |
| Élet a zöldségeskerben I. | 67 |
| Élet a zöldségeskertben II. | 69 |
| Helyzet és mozgás | 77 |
| Merre van tőlem vagy mástól? | 84 |
| Az irány mellett határozzuk meg a távolságot is! | 87 |
| Hogyan határozzuk meg az irányokat? | 89 |
| Tájékozódás a szabadban iránytűvel | 91 |
| A tárgyak alaprajza | 93 |
| Kisebbítés méréssel | 95 |
| A tanterem alaprajza | 96 |
| Az iskola környékének összevetése a térképvázlattal | 98 |
| Tájékozódjunk lakóhelyünk térképvázlatán és térképén! | 99 |
| A magasságokat is viszonyítjuk | 101 |
| Hogyan ábrázolják a magasságot a térképen? | 102 |
| Hogyan ábrázolják a vizeket a térképen? | 104 |
| Tájékozódás Magyarország domborzati térképén | 105 |
| Tájékozódás Magyarország megyéinek térképén | 107 |
| Mozgás és nyugalom | 108 |
| Ismerkedés a földgömbbel | 110 |
| Miért váltakoznak a nappalok és az éjszakák? | 112 |
| Meddig tart egy esztendő? | 114 |
| Milyen alakúnak látjuk a Holdat? | 117 |
| Miből áll a Naprendszer? | 118 |
| Az ember elhagyja a Földet | 119 |
| Helyzet és mozgás I. | 120 |
| Helyzet és mozgás II. | 122 |
| Élet a hazai tájakon | 131 |
| Az Alföld tengersík vidékén | 143 |
| A napfényes Alföld | 144 |
| A homokbuckás Kiskunság | 145 |
| A gyümölcs és a zöldség hazája | 147 |
| Hazánk legszárazabb tája a Nagykunság | 148 |
| Az "acélos" búza | 149 |
| A kukorica | 150 |
| Hullámzó búzatáblák, öntözött földek | 153 |
| A házityúk | 154 |
| A házikacsa | 156 |
| Miféle tápanyagok találhatók táplálékainkban? | 157 |
| Hasonlítsuk össze a Kisakunságot a Nagykunsággal! | 158 |
| A kisalföldi tájon | 160 |
| A cukorrépaföldek, cukorgyárak és más üzemek a Kisalföldön | 161 |
| A lucerna | 164 |
| A szarvasmarha | 165 |
| Állati eredetű anyagok vizsgálata | 167 |
| Mi terem a szántóföldön? | 168 |
| Élet a nagyüzemi mezőgazdaságban | 169 |
| Élet a hazai tájakon I. | 170 |
| A csapadékos, erdős Alpokalja | 179 |
| Az ezernyi völggyel tagolt Dunántúli-dombság | 181 |
| A dús legelők haszna | 182 |
| Zalai tájakon | 184 |
| A mecseki szén vidéke | 185 |
| Hegységek a Zalától a Dunáig | 186 |
| A Dunántúli-középhegység ásványkincsei | 187 |
| A Balaton, a "magyar tenger" | 189 |
| Utazzunk a Balatonra! | 190 |
| Utazzunk a dunántúli tájakon! | 191 |
| Utazás az Északi-középhegységben | 192 |
| Bányák, gyárak a Borsodi-medencében | 194 |
| Szép fővárosunk: Budapest | 195 |
| Hazánk gazdasági életének központja: Budapest | 196 |
| Borsodtól Budapestig | 197 |
| Élet a hazai tájakon II. | 199 |
| Fejlődés a társadalomban | 207 |
| Régen és most | 213 |
| Az emberek szerszámai | 214 |
| Gépek | 216 |
| A termelés kezdetei | 217 |
| A termelés fejlődése | 219 |
| Menedék, hajlék, település | 220 |
| Városok a középkori Európában | 221 |
| Városok ma | 224 |
| Alkotó emberek | 225 |
| Művészet és művészek I. | 227 |
| Művészet és művészek II. | 229 |
| Közlekedés régen és ma | 232 |
| Mindenki közlekedik | 234 |
| A kereskedelem régen és ma | 234 |
| A Magyar Népköztársaság | 236 |
| A rend fenntartói | 238 |
| Év végi összefoglalás | 240 |
| Mit tanultunk a társadalom fejlődéséről? | 240 |
| Fejlődés a társadalomban | 241 |
| Élőlények a hazai tájakon | 244 |
| Helyzet és mozgás | 246 |
| Élet hazánk tájain | 248 |
| Ötödik osztály | 249 |
| Tématervek, óraleírások | 250 |
| Bevezetés | 250 |
| Ismerkedés a tanulókkal és a munkatankönyvvel | 252 |
| Mit tanultunk? I. | 253 |
| Mit tanultunk? II. | 255 |
| Európa helyzete a Földön. Hazánk helye Európában. Az éghajlat | 259 |
| Óceánok és kontinenesek | 265 |
| Földrajzi fokhálózat; szélességi körök | 266 |
| Földrajzi fokhálózat; hosszúsági körök | 266 |
| Éghajlati övek a Földön | 269 |
| Hazánk helye Európában és a Földön | 271 |
| Hogyan figyeljük meg az időjárást? | 272 |
| Időjárási megfigyelések | 274 |
| Időjárás, éghajlat | 276 |
| Mi alakítja az éghajlatot? | 277 |
| Európa éghajlata I. | 278 |
| Európa éghajlata II. | 280 |
| Milyen lesz az időjárás? | 281 |
| Európa helyzete és éghajlata I. | 284 |
| Európa helyzete és éghajlata II. | 287 |
| A hegységek felépítő kőzetek. A hegységek ásványkincsei | 293 |
| Ősszel az erdőben | 298 |
| A tölgymakk csíráztatása | 299 |
| Hogyan keletkeztek a mészkőhegységek? | 300 |
| A víz útja a mészkőhegységekben | 302 |
| Az aggteleki cseppkőbarlang | 304 |
| Vulkánok, vulkáni kőzetek | 304 |
| Működő és kialudt vulkánok Európában | 305 |
| Vizsgáljuk meg a kőzeteket és az ásványokat! | 308 |
| Milyenek a régi röghegységek? | 310 |
| Fiatal lánchegységek | 313 |
| A külső erők felszínalakító munkája | 315 |
| Hogyan változik Földünk felszíne? | 317 |
| Hazánk hegységei | 317 |
| Hasonlítsuk össze a röghegységeket és a lánchegységeket! | 319 |
| A hegységek kialakulása és kőzetei | 322 |
| A hegyvidéki erdőségek élővilága | 330 |
| A hegyvidéki erdő | 340 |
| Lombos erdeink leggyakoribb fája a tölgyfa | 341 |
| Az erdei fenyő | 343 |
| Az erdők fáin élő rovarok | 346 |
| A kakukk és a szúfélék | 348 |
| Rovarpusztítók az erdőben | 349 |
| A kökény | 351 |
| A koronás keresztespók | 352 |
| Erdei énekesek | 354 |
| Az erdő aljnövényei | 355 |
| Kalapos gombák az erdőben | 356 |
| Az aljnövényzet állatai | 358 |
| Kutassunk, vizsgálódjunk! | 360 |
| Nagyvadak az erdőben | 361 |
| Éjszakai ragadozók | 362 |
| Az erdő "munkásai" | 363 |
| Az erdő és az ember | 366 |
| A hegyvidéki erdőségek élővilága | 367 |
| A hegyvidéki erdő élővilága | 368 |
| Az alföldek, a folyók és a tavak | 376 |
| Az alföldek kialakulása | 381 |
| A talaj keletkezése | 382 |
| Vizsgáljuk meg a talajt! | 383 |
| A talajban élő állatok | 384 |
| Vízparti tanulmányi séta | 385 |
| A Duna | 387 |
| A domborzat és a folyók kapcsolata. Torkolat | 388 |
| Honnan származik a folyók vize? | 391 |
| A Tisza szabályozása | 392 |
| Az alföldek és a folyók haszna | 396 |
| A Balaton | 397 |
| A tavak keletkezése és pusztulása | 398 |
| A Tihanyi-félsziget - tájvédelmi körzet | 399 |
| Alföldek, folyók, tavak I. | 399 |
| Alföldek, folyók, tavak II. | 401 |
| A víz és a vízpart élővilága | 411 |
| Kora tavasszal a vizek partján | 417 |
| A vizek parányi élőlényei | 418 |
| Vízinövények | 419 |
| Halak | 422 |
| Vízben élő állatok | 423 |
| Sekély vizek, vízpartok növényei | 424 |
| Ízeltlábúak a vízben és a vízparton | 426 |
| Vizek és vízpartok gerincesei | 427 |
| A vízpartok madarai | 428 |
| Vízparti fák | 428 |
| Kutassunk, vizsgálódjunk! | 430 |
| Természetes vizeink védelme | 432 |
| A víz, a vízpart élővilága I. | 433 |
| A víz, a vízpart élővilága II. | 434 |
| A rétek élővilága | 441 |
| A tavaszi rét | 446 |
| A nedves rétek növényei | 447 |
| Élet a nedves rétek tócsáiban | 448 |
| Békák a réten | 449 |
| A fehér gólya | 451 |
| A száraz rétek növényei | 452 |
| A rét ízeltlábúi | 453 |
| Mezei rovarpusztítók | 454 |
| A mező rágcsálói | 456 |
| A Hortobágyi Nemzeti Park | 457 |
| Herman Ottó: Az utolsó magyar polihisztor | 458 |
| A rétek élővilága I. | 459 |
| A rétek élővilága II. | 460 |
| Év végi összefoglalás | 468 |
| Európa helyzete és éghajlata | 468 |
| A hegyvidék és élővilága | 470 |
| Az alföldek és élőviláguk | 472 |
| A folyók, tavak és élőviláguk | 474 |
| Hogyan hasznosítja az ember a természeti adottságokat? | 477 |
| Irodalomajánlat a tanulók számára | 479 |
Folytatás Microsoft-tal