Környezettechnika

Szerző

Budapest

'Berndt Mihály: Környezettechnika ' összes példány

Kiadó:	Mezőgazda Kiadó
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	2000
Kötés típusa:	Varrott keménykötés
Oldalszám:	981 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	24 cm x 17 cm
ISBN:	963-9239-50-X
Megjegyzés:	418 fekete-fehér ábrával illusztrálva.

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Fülszöveg

A környezetkárosítás egyik jelentős forrása maga az emberi tevékenység. Ennek mértéke a technikai eszközök használatával megsokszorozódott, de ugyanakkor a technika minden lehetőségét felhasználhatjuk a környezetszennyezés kivédésére. Az ipar, a mezőgazdaság, a kereskedelem, a szolgáltatás területén folytatott tevékenységgel szervesen összefüggő környezetkárosítás csökkentésének lehetőségeit, technikai és technológiai eszközeit, ezek alkalmazását foglalják össze a könyv szerzői.

Tartalom

Előszó	17
A környezettechnika globális összefüggései	21
A fenntartható fejlődés, mint a környezetvédelmi szabályozás alapelve	21
A fenntartható fejlődés fogalma	21
A fenntartható fejlődés általános alapelvei, jogok és felelősségek	23
Az EU környezetvédelmi politikájának öt legfontosabb alapelve (EU törvény 130R cikkelye)	25
A Nemzeti Környezetpolitikai Koncepció alapelvei	25
A fenntartható fejlődés, mint a környezetpolitika központi gondolata	26
A káros környezeti hatások megelőzéséek elve	26
Az elővigyázatosság elve	27
A környezeti szempontok külső és belső integrálása	27
A környezeti jogok és a felelősség érvényesítése a jogalkotásban	27
A környezet közös vagyon, a környezetvédelm nemzeti ügy	28
A környezet szempontok beépítése a gazdaság folyamataiba ("a szennyező fizet" és "a használó fizet" elv)	28
A környezetpoltika regionalizálása	28
A szubszidiaritás és a partneri viszony	29
Gazdálkodás az energiaforrásokkal	29
A megújuló energiaforrásokról általában	30
A napenergia hasznosítása	32
A Nap sugárzása	32
A napenergia földi eloszlása	43
A napenergia-hasznosítás rövid története	35
Napgeometria	37
Napgeometriai paraméterek	37
A hőnyerő felület és a napsugár viszonya	41
Sugárzási komponensek	43
A napenergia közvetlen hasznosítása	44
Hőhasznosítás	44
Az aktív napenergia hőhasznosító rendszerek elemei	48
Fotovillamos energiaátalakítás	57
Napenergia-hasznosító rendszerek tervezési és méretezési kérdései	60
A használati melegvíz-készítő rendszerek	61
Uszodák, szabadtéri medencék temperálása	65
Épületek kiegészítő fűtése	66
A napenergia-hasznosítás ökonómiai értékelése	67
A napenergia-hasznosítás költségei	67
A napenergia hasznosító rendszerrel elérhető energiaköltség-megtakarítás	68
A napenergia hasznosításának valóságos ökonómiai megítélése	69
A biomassza energetikai hasznosítása	70
Szilárd halmazállapotú biomassza energiahordozó	71
Melléktermékek előkészítése tüzelésre	74
Melléktermék-tüzelő berendezések	78
Folyékony biohajtóanyagok	79
Alkoholok	79
Növényi eredetű olajok	82
Biogáz	83
Szélenergia	85
Vízenergia	88
Geometrikus energia	90
Felhasznált és ajánlott irodalom	95
A levegőszennyeződés csökkentése	97
A levegőszennyezettség hatásai	97
Egészségkárosító hatások	97
A levegőszennyezettség hatása a növény- és állatvilágra	98
A környezet savasodása	100
A levegszennyezettség hatása a művi környezetre	101
Gazdasági vonatkozások	101
A szennyeződés forrásai, szennyező anyagok	102
A szennyeződés forrásai	102
A leggyakoribb szennyező anyagok és jellemzőik	105
A levegőszennyező anyagok terjedése a légkörben	108
Tisztulási folyamatok	111
A levegő szennyezésének szabályozása	111
A levegőminőségi határértékek	111
A levegő minőségét mérő-ellenőrző szervezetek	117
Az Európai Unió követelmény-rendszere	117
A légszennyező anyagok kibocsátásának szabályozása	119
A szabályozás alapelvei, általános előírások	119
A kibocsátási határértékek (Emisszió-határértékek)	122
A légszennyező anyagok leválasztása	145
Szilárd anyagok leválasztása	145
Szilárd anyagok leválasztsa	145
Gázhalmazállapotú szennyezőanyagok leválasztása	168
Belső égésű motorok levegőszennyező hatása és csökkentésének lehetőségei	185
Szag és csökkentése	200
Szaganyagok	200
A keletkező szaganyagok hatásai	201
A szagkibocsátás meghatározása	203
A szag mérése érzékszervi vizsgálattal	203
A szagkoncentráció mérése dinamikus olfaktometriával	204
A szagkibocsátás meghatározása	203
A szagkibocsátás csökkentésének lehetőségei	208
A szagkibocsátás csökkentésének aktív módszerei	208
A szagkibocsátás csökkentésének passzív módszerei	208
A levegőminőség mérése	210
Az imisszió mérés alapjai	210
Mintavétel	213
Analitikai eljárások	216
Passzív monitorok	218
Biológiai vizsgálatok	218
Folyamatos "real time" üzemű analizátorok (air monitorok)	219
Terjedési modellek alkalmazása a levegőminőség meghatározására	223
Az emisszió meghatározása	223
A gázemisszió mérése	224
A mérés előkészítése	224
Kiegészítő mérések és eszközök	228
Gzelemző ellenőrzése	229
Pormintavétel	230
Műszaki előírások, szabványok alkalmazása	230
Mérési eljárások, elvek	231
Hővezetés elvén működő gázanalizátorok	232
Paramágneses elven működő gázanalizátorok	233
Infravörös elven működő gázanalizátorok	234
Ultraibolya sugárzás elve alapján működő gázanalizátorok	235
Kemilumineszcencia elvén működő gázelemzők	235
Elektrokémiai elven működő gázelemzők	235
Villamos vezetőképesség elvén működő gázelemzők	235
A gázemisszió gyakorlati meghatározása	236
Az emisszió mérésben alkalmazható mérő-ellenőrző készülékek kiválasztása	236
Az emisszió méréshez használt műszerek működési elvének, mérési módszerének kiválasztsáa	238
Szilárd anyagok emissziójának mérése	241
Gázemisszió meghatározása	242
Emisszió mérőrendszerek kalibrálása	245
Az emisszió mérés műszerei	246
A gyakorlatban használt eyéb mérési elvek	268
Spektrofotometria	268
Gázkromatográfia	269
Ionkromatográfia	270
Tömegspektrometria	272
Dioxinok mérése	274
PLazmaspektrometria	276
Emisszió meghatározása műszaki számításokkal	277
Emisszió meghatározása anyagmérleg alapján	277
Emissziószámítás fajlagos és tapasztalati adatok alapján	279
Felhsznált és ajánlott irodalom	281
Könyvek, folyóiratok	281
A levegőminőséggel kapcsolatos hazai szabványok jegyzéke	283
A vízszennyezés csökkentése	287
A szennyezés hatása, a vízi ökoszisztéma jellegzetességei	287
A szennyezés során a környezetbe jutó anyagok és fontosabb jellemzőik	289
A szervesanyag-szennyezettség és a vizek oldott oxigén rendszere	289
Biokémiai oxigénigény	289
A oxigénegyensúly a természetes rendszerekben	291
Kémiai oxigénigény	293
Szerves széntartalom	294
A nem specifikus szervesanyag-mutatók összehasonlítása	294
Nitrogénformák	297
Elemi nitrogén	297
Ammónia-nitrogén	298
Nitrit, nitrát és szerves nitrogén	299
Foszforformák és az eutrofizáció	302
Szénformák	305
Nehezen lebomló szerves szennyezők, szerves mikroszennyező anyagok	308
Növényvédő szerek	308
Kőolajok és származékaik	312
Szintetikus mosószerek	317
Huminanyagok	318
Poliklórozott bifenilek	319
Fenolok	320
Fenolok	320
Dioxinok	322
Toxikus fémek, szervetlen mikroszennyezők	326
Oldhatósági viszonyok	326
Komplexképzés	327
A higany metileződése	330
A fémek toxikus hatása	331
Egyéb szennyettséget jelző mutatók	332
Cianid	332
Fluorid	333
Mikroorganizmusok és vízminőség	334
A baktériumok közegészségügyi megítélése	336
A bakteriológiai paraméterek közötti összefüggés	337
A bakteriológiai paraméterek rövid jellemzése	338
A szennyzés szabályozása	341
A vízszennyezés-szabályozás alapelvei	341
Határértékek a befogadóra és az elfolyó szennyvízre	347
A vízszennyezés szabályozása az új törvények alapján	354
A szennyezés csökkentésének technológiai lehetőségei	359
A szennyvizek gyűjtése, csatornázás	361
A települési szennyvíztisztítás technológiai elemei	68
Szennyvíztisztítási technológiák	398
Települési szennyvizek tisztítása	398
Az ipari szennyvizek tisztítása	431
A szennyezés mérése	461
Vízmintavétel	467
A szennyező komponensek meghatározása	478
A szennyvíziszap kezelése	501
Sűrítés	502
Kondicionálás	512
A szennyvíziszapok fertőtlenítése	527
A szennyvíziszapok szárítása	535
A szennyvíziszapok komposztálása	540
A szennyvíziszap szállítása	541
Felhasznált és ajánlott irodalom	553
Könyvek, folyóiratok	553
Szabványok	553
A talajszennyezés csökkentése tisztítástechnológiai módszerekkel (kárelhárítás	559
A talaj	560
A talaj kialakulása	560
A talaj összetétele	561
A talaj tulajdonságai	563
A szennyező anyagok	565
Kőolaj és származékai	566
A kőolajszennyezés környezet-releváns tulajdonságai	566
A kőolajszennyezés technológiai-releváns tulajdonságai	569
Olajkár elhárítás a talajban	571
Az olaj mozgása a talajban	571
A kárelhárítási technológia kiválaszta	576
A kárelhárítási technológia elérendő célja	577
Tehnológiai változatok	577
Lokalizációs eljárások	577
A részleges mentesítés eljárásai	578
Az olajszármazékok teljes ártalmatlannítása	579
Néhány példa a technológiai rendszerekre	580
Ex-situ biológiai dekontaminálási eljárás	582
In-situ talaj dekontaminálási eljárás	584
A hulladékok kezelése	589
A hulladékprobléma kialakulása, a hulladékgazdálkodás alapjai	589
A hulladékprobléma kialakulása	589
A hulladékok környezeti hatása	589
A hulladékok és a természet ierőforrások	592
A hulladékgazdálkodás szükségessége	592
A hulladékok fogalma, csoportosítása, mennyiség, minőség	593
A hulladékok fogalma	593
A hulladékok csoportosítása	594
A hulladékok jellemzői (mennyiség, minéség)	598
A hulladékok minéségének, összetételének vizsgálata	615
A települési szilárd hulladékok vizsgálata	615
A termelési hulladékok elmezése és káros hatásuk vizsgálata	618
A hulladékok csökkentése	624
A települési hulladékok csökkentésének műszaki-szervezési lehetőségei	624
A termelési hulladékok csökkentésének műszaki-szervezési lehetőségei	626
Hulladékmentes vagy hulladékszegény technológiák	626
Az anyagmérleg felülvizsgálata	628
A felhasznált alapanyagok minőségi viszgálata	631
A hulladékok hasznosítása	631
A hasznosítás gazdasági-környezetvédelmi jelentősége	631
A hulladékhasznosítás és a minőség összefüggése	633
Hulladékhasznosítási technológiák rendszerezése	634
A csomagolási hulladékok hasznosításának lehetőségei	635
A termelési hulladékok hasznosítása	639
A hulladékkezelés technológiai rendszere	654
A hulladékok gyűjtése, átmeneti tárolása	657
Gyájtési módszerek, eszközök	659
A szelektív gyűjtés alkalmazásának jelentősége, eszközei	669
A hulladékok szállítása, eszközök, berendezések	676
A hulladékok előkezelése, a főbb eljárások, berendezések	684
Fizikai eljárások	684
Kémiai eljárások	703
A hulladékkezelés termikus eljárásai	710
A hulladékégetés és technika feltételrendszere	710
A hőbontás (pirolízis) alkalmazása	737
A hulladékok ártalmatlanításának biológiai módszerei	744
A hulladékok komposztálása	745
Biogáz-előállítás	755
Fémkinyerés mirobiológiai úton	765
Enzimes fermentáció	767
A hulladék elhelyezése	767
Az elhelyezés fogalma, a lerakóhellyel szemben támasztott követelmények	767
A hulladéklerakók tervezési szempontaji	770
A rendezett lerakás üzemeltetési kérdései	783
A veszélyes hulladékok rendezett lerakásának hazai megvalósítása	794
A hulladékkezelési eljárások műszaki-gazdasági összehasonlítása	799
Felhasznált és ajánlott irodalom	801
A zaj- és rezgésvédelem	803
A zaj környezeti hatásai	803
A zaj emberre gyakorolt hatásai	803
A zaj hatása az élővilágra	804
Alapfogalmak	805
A hang fogalma. A hangtér jellemzői	805
Hanghullámok	809
Szintek	811
Hangszínkép	812
Hangterjedés	814
Terjedés szabad térben	815
Terjedés zárt térben	827
Hangterjedés falon keresztül	834
Zajmérés és érteékelés	840
Hangosságszint, hangosság	840
Súlyozott hangnyomásszintek	841
Egyenértékű hangnyomásszint	843
Statisztikus sziintek	845
Zaj- és rezgésmérés	845
Műszerek	846
Környezeti zajforrások, zajcsökkentés	847
Egyes jellemző üzemi zajok, azok csökkentési lehetőségei	848
A közúti és a vasúti közelekdési zaj	855
Az építésügy, a területrendezésés településüzemeltetés és az úttervezés zajvédelmi feladatai	863
Jogszabályok a zaj- és rezgésvédelemről	865
Felhasznált és ajánlott irodalom	870
A radioaktivitás a környezetben	871
A radioaktivitással kapcsolatos alapfogalmak	872
Radioaktív anyagok előfordulása a környezetben	880
Radioaktív anyagok előfordulása az amoszférában	880
Radioaktív izotópok a hidroszférában	886
Radioaktív izotópok a pedoszférában (talajban)	888
Radioaktív izotópok a növényekben	892
Radioaktív izotópok az állati szervezetekben és testszövetekben	895
Radioaktív izotópok az épített környezetben (épületekben)	896
A radiokatvitás káros hatásai az emberi szervezetre	898
Az emberi szervezet sugárterhelése	898
A sugárterhelés hatása az emberi szervezetre	903
Az ember sugárterhelésének csökkentési lehetőségei	907
A radioaktivitás mérése (sugárvédelmi méréstechnika)	908
A radioaktivitás alkalmazása	911
A radioaktivitás alkalmazása az orvostudományban	911
A radioaktivitás alkalmazása az energiatermelésben	913
Felhasznált és ajánlott irodalom	937
Környezetvédelem a vállalati gyakorlatban	929
A vállalatok és a globális környezeti kihívás	929
Az üzleti világ reagálása a környezeti kihívásra	930
Az ipari folyamatok választási hierarchiája	932
A megelőzési technológia várt előnyei	934
A kívánatosnak tekinthető vállalati környezeti menedzsment rendszer	937
A vállalkozások környezeti kockázatának endogén és exogén összetevői	939
A vállalatok környezetvédelmi szervezete	943
A környezeti menedzsment szabványosítása, nemzetközi szabványosítási törekvések	948
Felhasznált és ajánlott irodalom	952
Környezeti hatásvizsgálatok	955
A környezeti hatásvizsgálatoknál alkalmazott legfontosabb fogalmak	956
A környezeti hatásvizsgálatok helye és sajátosságai a környezettel kapcsolatos vizsgálatok rendszerében	960
A környezeti hatásvizsgálat hazai szabályozása	962
A környezeti hatásvizsgálat végrehajtásának lépései	962
Hatótényezők meghatározása	963
A hatásfolyamatok feltérképezése	963
Hatásterület előzeet behatárolása (hatásterület-becslés)	963
A környezetállapot leírása	964
A hatásfolyamatok és az állapotváltozások becslée	964
Az állapotváltozások értékelése	965
Környezeti hatásvizsgálati módszerek	965
Ellenőrzőjegyzékek	965
Mátrixok	967
Kvantitatív módszerek	978
Hatásfolyamat-ábra	979
Térképfedvények	981
Hatásazonosítási módszerek összehasonlítása	981
Felhasznált és ajánlott irodalom	981

Témakörök

Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem