Próbálja ki megújult, VILLÁMGYORS keresőnket!

978.054

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Környezettechnika

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Fülszöveg

A környezetkárosítás egyik jelentős forrása maga az emberi tevékenység. Ennek mértéke a technikai eszközök használatával megsokszorozódott, de ugyanakkor a technika minden lehetőségét felhasználhatjuk a környezetszennyezés kivédésére. Az ipar, a mezőgazdaság, a kereskedelem, a szolgáltatás területén folytatott tevékenységgel szervesen összefüggő környezetkárosítás csökkentésének lehetőségeit, technikai és technológiai eszközeit, ezek alkalmazását foglalják össze a könyv szerzői.

Tartalom

Előszó17
A környezettechnika globális összefüggései21
A fenntartható fejlődés, mint a környezetvédelmi szabályozás alapelve21
A fenntartható fejlődés fogalma21
A fenntartható fejlődés általános alapelvei, jogok és felelősségek23
Az EU környezetvédelmi politikájának öt legfontosabb alapelve (EU törvény 130R cikkelye)25
A Nemzeti Környezetpolitikai Koncepció alapelvei25
A fenntartható fejlődés, mint a környezetpolitika központi gondolata26
A káros környezeti hatások megelőzéséek elve26
Az elővigyázatosság elve27
A környezeti szempontok külső és belső integrálása27
A környezeti jogok és a felelősség érvényesítése a jogalkotásban27
A környezet közös vagyon, a környezetvédelm nemzeti ügy28
A környezet szempontok beépítése a gazdaság folyamataiba ("a szennyező fizet" és "a használó fizet" elv)28
A környezetpoltika regionalizálása28
A szubszidiaritás és a partneri viszony29
Gazdálkodás az energiaforrásokkal29
A megújuló energiaforrásokról általában30
A napenergia hasznosítása32
A Nap sugárzása32
A napenergia földi eloszlása43
A napenergia-hasznosítás rövid története35
Napgeometria37
Napgeometriai paraméterek37
A hőnyerő felület és a napsugár viszonya41
Sugárzási komponensek43
A napenergia közvetlen hasznosítása44
Hőhasznosítás44
Az aktív napenergia hőhasznosító rendszerek elemei48
Fotovillamos energiaátalakítás57
Napenergia-hasznosító rendszerek tervezési és méretezési kérdései60
A használati melegvíz-készítő rendszerek61
Uszodák, szabadtéri medencék temperálása65
Épületek kiegészítő fűtése66
A napenergia-hasznosítás ökonómiai értékelése67
A napenergia-hasznosítás költségei67
A napenergia hasznosító rendszerrel elérhető energiaköltség-megtakarítás68
A napenergia hasznosításának valóságos ökonómiai megítélése69
A biomassza energetikai hasznosítása70
Szilárd halmazállapotú biomassza energiahordozó71
Melléktermékek előkészítése tüzelésre74
Melléktermék-tüzelő berendezések78
Folyékony biohajtóanyagok79
Alkoholok79
Növényi eredetű olajok82
Biogáz83
Szélenergia85
Vízenergia88
Geometrikus energia90
Felhasznált és ajánlott irodalom95
A levegőszennyeződés csökkentése97
A levegőszennyezettség hatásai97
Egészségkárosító hatások97
A levegőszennyezettség hatása a növény- és állatvilágra98
A környezet savasodása100
A levegszennyezettség hatása a művi környezetre101
Gazdasági vonatkozások101
A szennyeződés forrásai, szennyező anyagok102
A szennyeződés forrásai102
A leggyakoribb szennyező anyagok és jellemzőik105
A levegőszennyező anyagok terjedése a légkörben108
Tisztulási folyamatok111
A levegő szennyezésének szabályozása111
A levegőminőségi határértékek111
A levegő minőségét mérő-ellenőrző szervezetek117
Az Európai Unió követelmény-rendszere117
A légszennyező anyagok kibocsátásának szabályozása119
A szabályozás alapelvei, általános előírások119
A kibocsátási határértékek (Emisszió-határértékek)122
A légszennyező anyagok leválasztása145
Szilárd anyagok leválasztása145
Szilárd anyagok leválasztsa145
Gázhalmazállapotú szennyezőanyagok leválasztása168
Belső égésű motorok levegőszennyező hatása és csökkentésének lehetőségei185
Szag és csökkentése200
Szaganyagok200
A keletkező szaganyagok hatásai201
A szagkibocsátás meghatározása203
A szag mérése érzékszervi vizsgálattal203
A szagkoncentráció mérése dinamikus olfaktometriával204
A szagkibocsátás meghatározása203
A szagkibocsátás csökkentésének lehetőségei208
A szagkibocsátás csökkentésének aktív módszerei208
A szagkibocsátás csökkentésének passzív módszerei208
A levegőminőség mérése210
Az imisszió mérés alapjai210
Mintavétel213
Analitikai eljárások216
Passzív monitorok218
Biológiai vizsgálatok218
Folyamatos "real time" üzemű analizátorok (air monitorok)219
Terjedési modellek alkalmazása a levegőminőség meghatározására223
Az emisszió meghatározása223
A gázemisszió mérése224
A mérés előkészítése224
Kiegészítő mérések és eszközök228
Gzelemző ellenőrzése229
Pormintavétel230
Műszaki előírások, szabványok alkalmazása230
Mérési eljárások, elvek231
Hővezetés elvén működő gázanalizátorok232
Paramágneses elven működő gázanalizátorok233
Infravörös elven működő gázanalizátorok234
Ultraibolya sugárzás elve alapján működő gázanalizátorok235
Kemilumineszcencia elvén működő gázelemzők235
Elektrokémiai elven működő gázelemzők235
Villamos vezetőképesség elvén működő gázelemzők235
A gázemisszió gyakorlati meghatározása236
Az emisszió mérésben alkalmazható mérő-ellenőrző készülékek kiválasztása236
Az emisszió méréshez használt műszerek működési elvének, mérési módszerének kiválasztsáa238
Szilárd anyagok emissziójának mérése241
Gázemisszió meghatározása242
Emisszió mérőrendszerek kalibrálása245
Az emisszió mérés műszerei246
A gyakorlatban használt eyéb mérési elvek268
Spektrofotometria268
Gázkromatográfia269
Ionkromatográfia270
Tömegspektrometria272
Dioxinok mérése274
PLazmaspektrometria276
Emisszió meghatározása műszaki számításokkal277
Emisszió meghatározása anyagmérleg alapján277
Emissziószámítás fajlagos és tapasztalati adatok alapján279
Felhsznált és ajánlott irodalom281
Könyvek, folyóiratok281
A levegőminőséggel kapcsolatos hazai szabványok jegyzéke283
A vízszennyezés csökkentése287
A szennyezés hatása, a vízi ökoszisztéma jellegzetességei287
A szennyezés során a környezetbe jutó anyagok és fontosabb jellemzőik289
A szervesanyag-szennyezettség és a vizek oldott oxigén rendszere289
Biokémiai oxigénigény289
A oxigénegyensúly a természetes rendszerekben291
Kémiai oxigénigény293
Szerves széntartalom294
A nem specifikus szervesanyag-mutatók összehasonlítása294
Nitrogénformák297
Elemi nitrogén297
Ammónia-nitrogén298
Nitrit, nitrát és szerves nitrogén299
Foszforformák és az eutrofizáció302
Szénformák305
Nehezen lebomló szerves szennyezők, szerves mikroszennyező anyagok308
Növényvédő szerek308
Kőolajok és származékaik312
Szintetikus mosószerek317
Huminanyagok318
Poliklórozott bifenilek319
Fenolok320
Fenolok320
Dioxinok322
Toxikus fémek, szervetlen mikroszennyezők326
Oldhatósági viszonyok326
Komplexképzés327
A higany metileződése330
A fémek toxikus hatása331
Egyéb szennyettséget jelző mutatók332
Cianid332
Fluorid333
Mikroorganizmusok és vízminőség334
A baktériumok közegészségügyi megítélése336
A bakteriológiai paraméterek közötti összefüggés337
A bakteriológiai paraméterek rövid jellemzése338
A szennyzés szabályozása341
A vízszennyezés-szabályozás alapelvei341
Határértékek a befogadóra és az elfolyó szennyvízre347
A vízszennyezés szabályozása az új törvények alapján354
A szennyezés csökkentésének technológiai lehetőségei359
A szennyvizek gyűjtése, csatornázás361
A települési szennyvíztisztítás technológiai elemei68
Szennyvíztisztítási technológiák398
Települési szennyvizek tisztítása398
Az ipari szennyvizek tisztítása431
A szennyezés mérése461
Vízmintavétel467
A szennyező komponensek meghatározása478
A szennyvíziszap kezelése501
Sűrítés502
Kondicionálás512
A szennyvíziszapok fertőtlenítése527
A szennyvíziszapok szárítása535
A szennyvíziszapok komposztálása540
A szennyvíziszap szállítása541
Felhasznált és ajánlott irodalom553
Könyvek, folyóiratok553
Szabványok553
A talajszennyezés csökkentése tisztítástechnológiai módszerekkel (kárelhárítás559
A talaj560
A talaj kialakulása560
A talaj összetétele561
A talaj tulajdonságai563
A szennyező anyagok565
Kőolaj és származékai566
A kőolajszennyezés környezet-releváns tulajdonságai566
A kőolajszennyezés technológiai-releváns tulajdonságai569
Olajkár elhárítás a talajban571
Az olaj mozgása a talajban571
A kárelhárítási technológia kiválaszta576
A kárelhárítási technológia elérendő célja577
Tehnológiai változatok577
Lokalizációs eljárások577
A részleges mentesítés eljárásai578
Az olajszármazékok teljes ártalmatlannítása579
Néhány példa a technológiai rendszerekre580
Ex-situ biológiai dekontaminálási eljárás582
In-situ talaj dekontaminálási eljárás584
A hulladékok kezelése589
A hulladékprobléma kialakulása, a hulladékgazdálkodás alapjai589
A hulladékprobléma kialakulása589
A hulladékok környezeti hatása589
A hulladékok és a természet ierőforrások592
A hulladékgazdálkodás szükségessége592
A hulladékok fogalma, csoportosítása, mennyiség, minőség593
A hulladékok fogalma593
A hulladékok csoportosítása594
A hulladékok jellemzői (mennyiség, minéség)598
A hulladékok minéségének, összetételének vizsgálata615
A települési szilárd hulladékok vizsgálata615
A termelési hulladékok elmezése és káros hatásuk vizsgálata618
A hulladékok csökkentése624
A települési hulladékok csökkentésének műszaki-szervezési lehetőségei624
A termelési hulladékok csökkentésének műszaki-szervezési lehetőségei626
Hulladékmentes vagy hulladékszegény technológiák626
Az anyagmérleg felülvizsgálata628
A felhasznált alapanyagok minőségi viszgálata631
A hulladékok hasznosítása631
A hasznosítás gazdasági-környezetvédelmi jelentősége631
A hulladékhasznosítás és a minőség összefüggése633
Hulladékhasznosítási technológiák rendszerezése634
A csomagolási hulladékok hasznosításának lehetőségei635
A termelési hulladékok hasznosítása639
A hulladékkezelés technológiai rendszere654
A hulladékok gyűjtése, átmeneti tárolása657
Gyájtési módszerek, eszközök659
A szelektív gyűjtés alkalmazásának jelentősége, eszközei669
A hulladékok szállítása, eszközök, berendezések676
A hulladékok előkezelése, a főbb eljárások, berendezések684
Fizikai eljárások684
Kémiai eljárások703
A hulladékkezelés termikus eljárásai710
A hulladékégetés és technika feltételrendszere710
A hőbontás (pirolízis) alkalmazása737
A hulladékok ártalmatlanításának biológiai módszerei744
A hulladékok komposztálása745
Biogáz-előállítás755
Fémkinyerés mirobiológiai úton765
Enzimes fermentáció767
A hulladék elhelyezése767
Az elhelyezés fogalma, a lerakóhellyel szemben támasztott követelmények767
A hulladéklerakók tervezési szempontaji770
A rendezett lerakás üzemeltetési kérdései783
A veszélyes hulladékok rendezett lerakásának hazai megvalósítása794
A hulladékkezelési eljárások műszaki-gazdasági összehasonlítása799
Felhasznált és ajánlott irodalom801
A zaj- és rezgésvédelem803
A zaj környezeti hatásai803
A zaj emberre gyakorolt hatásai803
A zaj hatása az élővilágra804
Alapfogalmak805
A hang fogalma. A hangtér jellemzői805
Hanghullámok809
Szintek811
Hangszínkép812
Hangterjedés814
Terjedés szabad térben815
Terjedés zárt térben827
Hangterjedés falon keresztül834
Zajmérés és érteékelés840
Hangosságszint, hangosság840
Súlyozott hangnyomásszintek841
Egyenértékű hangnyomásszint843
Statisztikus sziintek845
Zaj- és rezgésmérés845
Műszerek846
Környezeti zajforrások, zajcsökkentés847
Egyes jellemző üzemi zajok, azok csökkentési lehetőségei848
A közúti és a vasúti közelekdési zaj855
Az építésügy, a területrendezésés településüzemeltetés és az úttervezés zajvédelmi feladatai863
Jogszabályok a zaj- és rezgésvédelemről865
Felhasznált és ajánlott irodalom870
A radioaktivitás a környezetben871
A radioaktivitással kapcsolatos alapfogalmak872
Radioaktív anyagok előfordulása a környezetben880
Radioaktív anyagok előfordulása az amoszférában880
Radioaktív izotópok a hidroszférában886
Radioaktív izotópok a pedoszférában (talajban)888
Radioaktív izotópok a növényekben892
Radioaktív izotópok az állati szervezetekben és testszövetekben895
Radioaktív izotópok az épített környezetben (épületekben)896
A radiokatvitás káros hatásai az emberi szervezetre898
Az emberi szervezet sugárterhelése898
A sugárterhelés hatása az emberi szervezetre903
Az ember sugárterhelésének csökkentési lehetőségei907
A radioaktivitás mérése (sugárvédelmi méréstechnika)908
A radioaktivitás alkalmazása911
A radioaktivitás alkalmazása az orvostudományban911
A radioaktivitás alkalmazása az energiatermelésben913
Felhasznált és ajánlott irodalom937
Környezetvédelem a vállalati gyakorlatban929
A vállalatok és a globális környezeti kihívás929
Az üzleti világ reagálása a környezeti kihívásra930
Az ipari folyamatok választási hierarchiája932
A megelőzési technológia várt előnyei934
A kívánatosnak tekinthető vállalati környezeti menedzsment rendszer937
A vállalkozások környezeti kockázatának endogén és exogén összetevői939
A vállalatok környezetvédelmi szervezete943
A környezeti menedzsment szabványosítása, nemzetközi szabványosítási törekvések948
Felhasznált és ajánlott irodalom952
Környezeti hatásvizsgálatok955
A környezeti hatásvizsgálatoknál alkalmazott legfontosabb fogalmak956
A környezeti hatásvizsgálatok helye és sajátosságai a környezettel kapcsolatos vizsgálatok rendszerében960
A környezeti hatásvizsgálat hazai szabályozása962
A környezeti hatásvizsgálat végrehajtásának lépései962
Hatótényezők meghatározása963
A hatásfolyamatok feltérképezése963
Hatásterület előzeet behatárolása (hatásterület-becslés)963
A környezetállapot leírása964
A hatásfolyamatok és az állapotváltozások becslée964
Az állapotváltozások értékelése965
Környezeti hatásvizsgálati módszerek965
Ellenőrzőjegyzékek965
Mátrixok967
Kvantitatív módszerek978
Hatásfolyamat-ábra979
Térképfedvények981
Hatásazonosítási módszerek összehasonlítása981
Felhasznált és ajánlott irodalom981
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem