Környezetvédelem

Előszó

Ezen vagy ehhez hasonló címen az elmúlt években több szakkönyv, egyetemi tankönyv és jegyzet jelent meg. Erényeik mellett ezekről azonban általában megállapítható, hogy mindig valamiféle meghatározott szakterület, szakma környezetvédelmi vonatkozásait, igényeit helyezik előtérbe, s a címtől eltérően, a környezetvédelem számos alapismerete nem sajátítható el belőlük. A legnagyobb példányszámban megjelent, legszélesebb körben használt és legjobbnak tekintett egyik ilyen tankönyv pl. kimondottan a műszaki mérnökképzés céljait szolgálja, az agrárszakember- vagy tanárképzésben csak részben vagy alig használható. Ezek a könyvek a környezetvédelem egyes részterületeit (pl. a tájvédelmet vagy az élővilág védelmét) nem, másokat (pl. hulladékgazdálkodást vagy a káros zajok és rezgések elleni védekezést) nagyon részletesen ismertetik. Azt természetesnek kell tekinteni, hogy pl. a vegyészmérnökképzésben az átlagosnál nagyobb szerepet kell kapnia a veszélyes hulladékokkal szembeni védekezésnek, a közlekedési szakemberképzésben a zajvédelemnek, az agrárképzésben pedig a talajvédelemnek, de bizonyos szintig minden szakma igényeit ki kell elégíteni.
Mindemellett a felsőfokú képzésben kezdettől fogva hiányzik egy olyan - a legszélesebb körökben használható - alapozó tankönyv, amely a hallgatóknak (sok esetben az oktatóknak is) lehetővé teszi a környezetvédelem legfontosabb alapelveinek és alapjainak elsajátítását, közös nevezőre hozását. Az ebben foglaltakat egyaránt meg kellene ismernie a mérnöknek, a pedagógusnak, a gyógyszerésznek, a rendőrtisztnek, az állatorvosnak stb. Egy ilyen könyv tartalma legjobban talán a közlekedés azon szabályaihoz hasonlítható, amelyek foglalkozástól, munkakörtől, alapképzettségtől vagy a jármű típusától függetlenül egyaránt vonatkoznak a közlekedés résztvevőire, és rájuk nézve kötelező érvényűek. (Ilyenek pl. a jobbkéz-szabály, a behajtási vagy megállási tilalom; a piros, a sárga, a zöld színek jelzései stb.) És mint ahogyan a közlekedés mindenki (még a gyalogos) által is betartandó szabályaira alapozódhat a mentőautó, a tűzoltókocsi, az autóbusz, a kerékpár, a villamos vagy a lovas szekér vezetőinek, használóinak "különleges továbbképzése", ugyanígy a környezetvédelem alapjainak ismeretére épülhet az élővilág védelmével, a vízvédelemmel, a hulladékgazdálkodással stb. foglalkozók speciális képzése, továbbképzése. Nyilvánvalóan lesznek vagy lehetnek olyan szakmák (mint pl. a régész, a csillagász, a matematikus, a színész), amelyeknél (legalábbis egyelőre) az ilyen irányú képzés a környezetvédelem alapismereteinek elsajátítása után megszakad, illetve befejeződik. Más szakmákban (pl. a földrajz- és biológitanároknál, a mezőgazdászoknál, a vegyészeknél, a közlekedési szakemberképzésben vagy az erdőmérnökképzésben) a speciális képzés folytatása elkerülhetetlen. Vissza