Környezetvédelem korszerűen (dedikált példány)

Tartalom

Bevezetés 3
I.
A gazdasági-technikai fejlődés hatása a természeti környezetre 7
1. Ember és természet 9
2. Az ipari forradalom előtti állapotok 16
3. A tudományos-technikai forradalom következményei 17
4. Termelés és környezetvédelem 22
II.
A rendszerszemlélet érvényesítése a környezetvédelemben 29
1. A természetes élőrendszerek közötti eligazodás alapja a rendszerszemlélet 31
2. Rendszertervezés, modellezés 34
3. Környezetvédelmi modellek 36
III.
Környezeti rendszerünk elemei és azok védelme 43
1. A termőtalaj védelme 45
1.1 A talaj mint élettér 45
1.2 A természeti erők okozta károsodások 47
1.3 A termelési technológiák talajra gyakorolt káros hatásai 50
1.4 Racionális földhasznosítás
1.5 A talaj védelme műszaki meliorációs módszerekkel 57
1.6 A termőföld védelme, különös tekintettel a vízgazdálkodási lehetőségekre 58
1.7 A művi környezet talajt károsító hatásai 62
2. A vizek védelme 63
2.1 A víz társadalmi-gazdasági szerepe 64
2.2 Természeti adottságaink 65
2.3 A korszerű vízgazdálkodás kialakulása 65
2.3.1 A korszerű vízgazdálkodás főbb műszaki-gazdasági jellemzői 67
2.4 A vízgazdálkodás kapcsolatai más népgazdasági ágakkal 68
2.5 Az országos és területi vízgazdálkodás összefüggései 70
2.6 A vízgyűjtőfejlesztés 72
2.7 A vízgazdálkodási keretterv szerepe és a vízgazdálkodás fejlesztésének hosszú távú koncepciója 74
2.8 Okszerű gazdálkodás a vízkinccsel 77
2.9 A vizek minőségének védelme 80
2.9.1 A víz minősége 80
2.9.2 A vízminőség fizikai jellemzői 80
2.9.3 A vízminőség kémiai jellemzői 81
2.9.4 A vízminőség mikrobiológiai jellemzői 82
2.9.5 A víz minőségét befolyásoló hatások - 83
2.9.6 Az ipari vízszennyezések 85
2.9.7 Az ipari szennyvizek tisztítása 89
2.10 A vízminőségi kárelhárítás 91
2.11 A bányászati tevékenység hatása a vízkészletre és a vizek minőségére 93
2.11.1 Mélységi vízkészleteink és a bányászat főbb jellemzői S3
2.11.2 A bányáik vízellátása, valamint hulladék- és szennyvízelhelyezése 95
2.11.3 A bányák vízvédelme és a bányavizek hasznosítása 95
2.11.4 A bányák felhagyásának vízgazdálkodási vonatkozásai 97
2.12 A mezőgazdaság kemizálásából eredő vízszennyezések 98
2.13 A vízminőség szabályozása 99
2.14 A korszerű ipari vízgazdálkodás alapelvei 104
2.14.1 A vállalati hidrotechnológus feladata 107
2.14.2 Az üzemi hidrotechnológusok feladata 108
2.15 Akcióprogram a vízzel való takarékos gazdálkodás és a víztisztaság fokozott védelme érdekében teendő rövid, közép és hosszú távú feladatokhoz 103
2.15.1 A program követelményrendszere 109
2.15.2 A program végrehajtásának eszközei és feltételei 110
2.16 A vízikörnyezet szerepe az üdülőterület-fejlesztésben 113
2.17 A Balaton védelme 118
2.18 A Bős-Nagymarosi Vízlépcső építésével összefüggő környezetvédelmi kérdések 123
2.19 A vízgazdálkodási társulatok szerepe a környezetvédelemben 131
2.19.1 Történelmi visszatekintés 135
2.19.2 Az újtípusú vízgazdálkodási társulatok működése 138
2.19.2.1 A vízitársulatok tevékenysége 138
2.19.2.2 A víziközműtársulatok szerepe a falusi vízellátás és csatornázás fejlesztésében 150
3. A levegő védelme 160
3.1 A levegő az élővilág nélkülözhetetlen eleme 160
3.2 A légszennyeződések forrásai 163
3.3 A levegőszennyezés hatása a vízminőségre 175
3.4 A légszennyezés káros következményei 176
3.5 A növények mint biológiai indikátorok 182
3.5.1. A szennyező gázok kimutatása 183
3.5.2 A nehézfémek kimutatása 187
3.6 A légszennyezés csökkentésének módszerei 187
3.7 A légkör háttérszennyezettségének világméretű figyelése 192
3.8 Levegőminőségi határértékek 192
3.9 Milyen területek különböztethetők meg a levegőtisztaságvédelem szempontjából 193
3.10 Ki és hogyan ellenőrzi a levegőtisztaság-védelmi követelmények betartását? 194
3.11 Melyek a levegőtisztaság-védelmi bírságolás új elemei? 194
4. Az élővilág védelme 196
4.1 A növényvilág védelme 197
4.2 Az állatvilág védelme 198
4.3 A mikroorganizmusok védelme 199
4.4 A vad élővilág és az orvostudomány 200
4.5 A segítséget kérő tájak 201
4.5.1 Természetvédelmi terület 202
4.5.2 Tájvédelmi körzet 203
4.5.3 Nemzeti park 204
4.6 Az erdők védelme 205
4.6.1 Az erdők jelentősége a levegő tisztántartásában 206
4.6.2 Az erdő vízgazdálkodási jelentősége 207
4.6.3 Az erdő talajvédelmi szerepe 208
4.6.4 Az erdőterületek csökkenése 210
5. A települési környezet védelme 212
5.1 Tervszerű fejlesztés 214
5.2 A hulladékok gondos kezelése 216
5.3 Fásítás és vízfelületek kialakítása 216
5.4 A roncsolt területek rendezése 217
5.5 Napirenden levő feladatok 218
6. A zajártalom elleni védekezés 220
6.1 A zaj mint jelentős veszélyforrás 220
6.2 A zaj hatása az emberi szervezetre 220
6.3 Védekezés a zaj ellen 222
IV.
A hulladékok kezelésének, felhasználásának és ártalmatlanításának szervezése. Hulladékmentes technológiák 223
1. A hulladékprobléma kialakulásának okai 225
2. A hulladékmentes technológiák alkalmazása 227
3. A veszélyes hulladékok kezelése, ártalmatlanítása 233
3.1 A veszélyes hulladékok fizikai jellemzői 233
3.2 A veszélyes hulladékok kémiai jellemzői 234
4. A hulladékok begyűjtésének, tárolásának, kezelésének korszerű módszerei 236
4.1 A hulladékok begyűjtése, kezelése 236
4.2 A hulladékhasznosítás módszerei és eszközei 237
4.3 A hulladékok szakszerű deponálása, kezelése 242
4.4 A hulladékok elégetése 243
V.
A hatékony környezetvédelem feltételrendszere és eszközei 245
1. Céltudatos környezetvédelmi politika 247
1.1 Országos Környezetvédelmi Koncepció és Követelményrendszer 248
2. Területi tervezés korszerű módon 251
3. Az ökonómiai alapelvek érvényesítése a környezetvédelemben 253
3.1 Az emberi környezet gazdaságának elméleti kérdései 253
3.1.1 Az ökonómia szerepe a környezetvédelemben 253
3.1.2 A környezet-gazdaságtan fogalma 255
3.1.3 Az értékkategóriák korszerű értelmezése a természet különböző elemeinél. A környezeti kár fogalomköre 259
3.1.4 A természeti erőforrások értékelése 263
3.1.5 Az emberi tevékenység környezetre gyakorolt hatásának értékelése 265
3.1.5.1 Az értékelés célja és fajai 265
3.1.5.2 Az értékelés modellezése 266
3.1.5.3 Az értékelés főbb szakaszai 267
3.2 A termelő, gazdálkodó szervezeteket érintő környezetgazdálkodási kérdések 280
3.2.1 Az érdekeltség fokozása 280
3.2.2 Várható tendenciák 285
3.2.3 Beruházási hatásvizsgálatok 286
3.2.3.1 A környezeti hatástanulmány általános követelményei 288
3.2.3.2 Az előkészítési szakasz 289
3.2.3.3 A környezeti hatástanulmány működésre vonatkozó része 291
3.2.3.4 A beruházások környezeti hatásvizsgálata során elvégezhető közgazdasági elemzések 294
3.2.3.5 Az építési, megvalósítási szakasz vizsgálata 296
3.2.3.6 A tevékenység beszüntetése, felhagyása 296
3.2.4 A vállalatközi gazdasági együttműködésben rejlő előnyök a környezetvédelmi feladatoknál 298
3.2.4.1 Komárom megyei példa 298
4. A jogi és hatósági eszközök funkciója 303
4.1 A jog szerepe a környezetvédelemben 303
4.2 A hatósági munka eredményességének fokozása 306
4.3 A bírságok szerepe és hatásfoka 307
5. A szervezés mint a környezetvédelem hatékonyságnövelő tényezője 309
5.1 A szervezésben rejlő lehetőségek 310
5.2 A környezetvédelem szervezeti kereteinek létrehozása a termelőüzemekben 313
5.2.1 A környezetvédelmi tevékenységet irányító szervezet feladatai az ipari üzemekben 313
5.2.2. A mezőgazdasági üzemek környezetvédelmi szervezete 316
6. A környezetvédelem információrendszerének kialakítása 318
6.1 A korszerű környezetvédelmi információval szemben támasztott követelmények 318
6.2 A döntések alapjául szolgáló információk körének kialakítása 319
6.3 A szakterületi információk egységesítése 321
6.4 A számítógépes információrendszer kialakításának elvei 322
6.5 A környezetvédelmi mérő, statisztikai információrendszer koncepciója 324
6.6 Adatbank a mérgező anyagokról 328
6.7 A környezetszennyeződés nemzetközi megfigyelő- és mérőhálózata 329
7. A környezetvédelem szervezeti-irányítási rendszere 332
7.1 A környezetvédelmi és vízgazdálkodási miniszter feladat- és hatásköre a Minisztertanács 22/1988. rendelete alapján 332
7.2 Az Országgyűlés Településfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottságának tevékenysége 339
8. Nemzetközi együttműködés a környezetvédelemben 340
9. Tudományos kutatás 342
9.1 A hazai és külföldi kutatóintézetek közötti együttműködés koordinálása 342
10. Oktatás, tudatformálás 344
10.1 A szemléletformálás jelentősége és eszközei 344
10.2 A Tatai medence, mint oktatási modellterület 346
11. A társadalommal való szoros együttműködés jelentősége a környezetvédelemben 354
11.1 A célkitűzésekkel való azonosulás (elkötelezettség) a sikeres megvalósítás egyik pillére 354
11.2 Visszacsatolás 355
11.3 A társadalom szemléletének formálása 356
1131 A társadalommal való együttműködés módozatai 356
11.4 A társadalommal való együttműködés előnyei összegezetten 357
Függelék 359
IRODALOMJEGYZÉK 365

Témakörök