Csáji Attila

Előszó

A hatvanas-hetvenes években a magyar avantgarde egyik fő szervezője (Szürenon kiállítás, R kiállítás, a balatonboglári kápolna tárlatok koncepciójának kialakítója, lengyelországi múzeumok magyar avantgarde kiállítás sorozata stb.) Nagymértékben hozzájárult egy olyan friss szellemű művészeti folyamat elindításához, melynek hatása máig tart, s az általa szervezett kiállítások ma már művészettörténeti jelentőségűek. A 70-es évek elején többször kap lengyelországi, csehszlovákiai, majd franciaországi és hollandiai ösztöndíjakat, meghívásokat művész-telepekre. A hetvenes évek közepétől a Központi Fizikai Kutató Intézet támogatásával a lézer képi lehetőségeit kutatja, társa a munkában Dr. Kroó Norbert, a magyarországi lézerkutatás vezetője. Új képi transzformációs módszert kísérletez ki, az ún. szuperpozíciós módszert (nemzetközi szabadalom 1980). Ezután számos európai országból meghívást kap előadásokra és bemutatókra (Koppenhága - Bella Center, Finnország - Finlandia Palota, Stuttgart - Messepalast stb.). 1987-ben Soros-ösztöndíjat kap (Boston, New York). A Massachusetts Institute of Technology támogatásával a lézer képi lehetőségeit tanulmányozza az Egyesült Államokban. A Leonardo Társaság (Los Angeles) taggá választja (1993). A rendszerváltást követően aktív közéleti tevékenységet folytat, részt vesz a magyar művészeti élet átszervezésében. Meghatározó szerepe volt a Szinyei Társaság újjászervezésében, melynek első elnökévé választják. A Művészeti Alap átszervezését követően a MAOE első elnöke lesz, majd a Nemzeti Kulturális Alap Képzőművészeti Szakkuratóriumának az elnöke. 1999-től a Nemzetközi Kepes Társaság elnöke. A Magyar Művészeti Akadémia tagja.
Mintegy 450 kiállításon vett részt, köztük olyan nemzetközileg kiemelkedő tárlatokon, mint a Párizsi Modern Művészeti Múzeum ELECTRA 83 című tárlata, melyen azokat az újítókat mutatták be, akiknek az elektromosság művészeti felhasználásában komoly szerepük volt, az első művészeti holográfiai világkiállításon, a LICHT-BLICKÉN, egyetlen meghívottként Kelet-Európából (Frankfurt am Main, Német Filmmúzeum), a "60-as évek művészetét" bemutató tárlaton (Magyar Nemzeti Galéria), a Ludwig Múzeum "Túl a művészeten című, külföldön is több helyen bemutatott kiállításán, Koppenhágában a Lux Europea-n (2002). Nemzetközi fényszimpóziumokat szervez (2007-ben a hetediket). Több önálló bemutatója volt a Magyar Nemzeti Galériában (1977, 1980, 1983). A legjelentősebb egyéni tárlata 1988-ban valósult meg a Műcsarnokban. Munkái számos múzeumban és magángyűjteményben megtalálhatóak, mint például a Magyar Nemzeti Galériában, a Szent István király Múzeumban, a Janus Pannonius Múzeumban, a Ludwig Múzeumban, a Kinshani és a Szöuli Modern Múzeumban, a Kozawa Gyűjteményben (Tokyo), az MIT gyűjteményében (Cambridge), a Poznani Nemzeti Múzeumban, a Szcecini Múzeumban. stb. Vissza