| Előszó | 13 |
| Bevezető - a politikai tradíciók | 15 |
| Irodalom | 24 |
| A politikai kultúra | 25 |
| Mi a politikai kultúra? | 25 |
| Miként formálódik a politikai kultúra? | 26 |
| Az örökség | 26 |
| A kommunizmus öröksége | 23 |
| Szubjektív kompetencia, poltikai cinizmus | 24 |
| A 19-20. század öröksége | 26 |
| A politikai kultúra és a demokratikus stabilitás | 27 |
| A poltikai kultúra dimenziói | 28 |
| Rendszertámogatás | 28 |
| A politikai közösséghez való viszony | 31 |
| Bizalom az egyes intézményekben, a kormányzati teljesítmény megítélése | 32 |
| A politikai részvétel | 32 |
| A magyar politikai kultúra: "fejletlen"? | 36 |
| Ajánlott irodalom | 38 |
| Irodalom | 38 |
| A politkai vezetők és az elit | 41 |
| Politikai elit és politikai osztály | 41 |
| Nómenklatúra és átmenet | 43 |
| Politikai elitcsoportok | 47 |
| A politikai osztály: képviselők a rendszerváltás előtti és utáni parlamentben | 49 |
| Az új politikai osztály: a parlamenti képviselők származása és szociokulturális összetétele, politikai szocializációja és karrierútja | 51 |
| Az új szocialista pártelit | 52 |
| A keresztény-polgári pártok elitje | 53 |
| A liberális pártok elitje | 55 |
| Pártelitek világnézeti-ideológiai arculata | 56 |
| Rekrutáció és karrierút | 57 |
| A politikai elit intézményi-funkcionális csoportjai: a szubelitek politikai befolyása | 59 |
| A gazdasági és politikai elit összefonódása | 64 |
| Összefoglaló megjegyzések | 66 |
| Ajánlott irodalom | 67 |
| Irodalom | 67 |
| A pártok | 70 |
| A pártok vezető politikai szerepe | 70 |
| A pártosodás és a penetráció korlátai | 71 |
| A pártok funkciói | 74 |
| A három politikai tábor | 74 |
| Az új pártok gyökerei, létrejötte | 76 |
| A pártok politikai arculata | 76 |
| A Magyar Demokrata Fórum | 78 |
| A Szabad Demokraták Szövetsége | 78 |
| A Fiatal Demokraták Szövetsége | 83 |
| A Független Kisgazdapárt | 83 |
| A Kereszténydemokrata Néppárt | 84 |
| A Magyar Szocialista Párt | 85 |
| A pártrendszer szervezeti-intézményi oldala | 89 |
| Új pártok - szervezet | 89 |
| A pártok taglétszáma, a szavazók szervezettségi szintje | 89 |
| Szervezeti mobilizáció: pártépítés és segédszervezetek | 89 |
| Párttípus és poltikai mobilizáció | 92 |
| Ajánlott irodalom | 93 |
| Irodalom | 94 |
| Pártrendszer | 95 |
| Baloldal és jobboldal | 95 |
| Baloldal és jobboldal a magyar poltikában | 97 |
| A pártpaletta szerkezete: a politikai-kulturális és a gazdasági tengely | 100 |
| Ideológia, poltikai napirend és tematika | 103 |
| Pártverseny és politikai polarizáció | 109 |
| Koalícióképzés: kormány és ellenzék | 112 |
| Ajánlott irodalom | 115 |
| Irodalom | 115 |
| Politikai törésvonalak | 117 |
| Törésvonalak | 119 |
| A magyar politika három törésvonala | 120 |
| Törésvonalak és pártrendszer | 126 |
| Ajánlott irodalom | 128 |
| Irodalom | 129 |
| A szavazói viselkedés | 132 |
| A politikai piac nyitottsága: a pártpreferenciák ingatagsága | 132 |
| Választási részvétel | 132 |
| A pártpreferenciák kialakulatlansága, ingadozó szavazók | 133 |
| A pártok szavazóbázisa | 134 |
| Politikai táborok: A szavazók értékrendje, poltikai attitűdje és ideológiai önbesorolása | 139 |
| A fogalmak kapcsolódása: Szemantikai szint | 140 |
| Issue-szint | 140 |
| A magyar poltikai piac: a pártok szavazatszerző stratégiái | 142 |
| A párt arculatának, profiljának alakítása | 142 |
| A napirend | 144 |
| A kompetenciadimenzió | 144 |
| Populista (rálicitáló) dimenzió | 144 |
| A politikai palettán elfoglalható pozíciókért folytatott harc | 144 |
| A társadalmi (szavazói) csoportok megnyerése | 145 |
| Ajánlott irodalom | 146 |
| Irodalom | 146 |
| A választási rendszer és a választások | 148 |
| A parlamenti választási rendszer | 148 |
| A választások és a szavazatok megoszlása | 150 |
| A választási rendszer három csatornája, a választási fordulók és a mandátumelosztás | 152 |
| Az egyéni kerületek | 153 |
| A területi listák | 156 |
| Az arányos mandátumelosztást módosító tényezők | 157 |
| Országos listás mandátumok | 158 |
| A választási rendszer hatása a politikai rendszerre | 159 |
| Ajánlott irodalom | 160 |
| Irodalom | 160 |
| Érdekszervezetek és nyomásgyakorló csoportok | 162 |
| Bevezető: a civil szervezetek | 162 |
| Egyesületek | 163 |
| Alapítványok | 164 |
| Egyházak | 165 |
| Gazdasági érdekszervezetek | 166 |
| Szakszervezetek | 166 |
| Vállalkozói és munkaadói szervezetek | 172 |
| A munkaadók és munkavállalók közti konfliktusok | 174 |
| A makroszintű érdekegyeztetés | 175 |
| Összefoglalás | 177 |
| Csoport-hovatartozáson és értékközösségen alapuló szervezetek és mozgalmak | 179 |
| Rétegszervezetek | 180 |
| Értékközösségek | 180 |
| Politikai mozgalmak | 181 |
| Az érdekérvényesítés csatornái és alkalmazott eszközei | 182 |
| Az intézményes érdekegyeztetés | 182 |
| Informális alkurendszer és lobbyzás | 184 |
| Tiltakozások | 185 |
| A népszavazási kezdeményezések, kampányok | 186 |
| A népszavazás mint mobilizációs eszköz | 186 |
| A népszavazások témái | 188 |
| Ajánlott irodalom | 189 |
| Irodalom | 190 |
| Az alkotmányos és a kormányzati rendszer | 192 |
| Alkotmányos és kormányzati tradíciók | 192 |
| A parlamentáris kormányzat kialakulása Európában | 194 |
| Politikai gondolkodás az állam és társadalom viszonyáról és a kormányzatról | 197 |
| A demokratikus alkotmány és kormányzati rnódszer létrejötte. A rendszerváltás forgatókönyve | 201 |
| A rendszerváltás forgatókönyvének hatása az alkotmányra | 204 |
| Az alkotmány fő vonásai | 206 |
| Politikai hatalommegosztás és ellensúlyok | 211 |
| Összefoglalás: a "megosztott köztársaság" | 212 |
| Ajánlott irodalom | 213 |
| Irodalom | 213 |
| A kormány | 216 |
| A kormány belső közjogi struktúrája | 218 |
| A miniszterelnöki elv: a kormányfő kiemelkedése | 218 |
| A kormány mint testület | 219 |
| A miniszteri önállóság: a reszortelv | 220 |
| A pártrendszer hatása és a koalíciós kormány | 221 |
| A kormányalakítás | 221 |
| Miniszterek rekrutációja, szelekciója, karrierútja | 223 |
| Kormányfő, pártelnök, frakcióvezető | 225 |
| A párt(háttér) mint kormányfői erőforrás és mint korlát | 227 |
| A koalíciós kormány | 230 |
| A tárcaelosztás a koalíciós kormányban | 233 |
| A kormányfő politikai erőforrásai és a kormány politikai egysége | 235 |
| A kormányfő patronázshatalma | 236 |
| A kormány szerkezetének és látszámának meghatározása,a feladatkörök elosztása | 238 |
| A miniszterelnök személyes stábja és tanácsadói | 240 |
| A miniszterelnök személyisége, politikusi karaktere, vezetési stílusa | 241 |
| Közjogi-politikai feltételek és a kormányfői szerep | 242 |
| Miniszterelnök és kormány pozíciója nemzetközi összehasonlításban | |
| Összefoglalás | 247 |
| Ajánlott irodalom | 248 |
| Irodalom | 249 |
| A kormányzati döntéshozatal és a közigazgatás irányítása | 252 |
| A magyar közigazgatás szervezete és politikai irányítása | 253 |
| A közigazgatás adminisztratív-végrehajtó szervei | 255 |
| Közigazgatás és politika klasszikus elválasztása | 255 |
| A politikai közigazgatás | 259 |
| A közigazgatás kormányzati irányítása. A politikai irányítás jogi, igazgatási és személyzeti eszközei | 261 |
| A jogszabályokkaltörténő kormányzás | 262 |
| Vezetési és irányítási jogkör révén történő kormányzás | 262 |
| A személyzeti hatáskör révén történő kormányzás: a patronázs a közigazgatásban | 264 |
| Kormányzati döntéshozatali folyamat és a kormány szervezete | 269 |
| A koordináció politikai és adminisztratív intézményei | 270 |
| Az államigazgatási egyeztetési eljárás | 270 |
| A kormány hierarchizáltsága | 271 |
| A Miniszterelnöki Hivatal | 272 |
| A politikusi és köztisztviselői szerepek összefonódása | 276 |
| A politikai döntéshozatal bürokratizálódása | 276 |
| Közhivatalnokok politikusi szerepben | 276 |
| A köztisztviselői karrierút átpolitizálódása. Köztisztviselők a pártpolitikában | 277 |
| Összefoglalás. A közigazgatás átpolitizálódása | 279 |
| Ajánlott irodalom | 280 |
| Irodalom | 280 |
| Parlament | 283 |
| A parlament funkciói | 284 |
| Az államhatalmi ágak elválasztása és a parlament két ideáltípusa | 285 |
| A magyar parlamentről általában | 287 |
| A parlament képviseleti funkcója és legitimitása | 288 |
| A parlament mint törvényhozó: kormánydominancia vagy parlamenti uralom | 289 |
| Szervezet és munkabeosztás | 290 |
| Törvényhozási és határozathozatali eljárás | 290 |
| Az intézményi szereplők: kormány, házelnök, plénum, bizottságok | 294 |
| A kormány és a házelnök | 295 |
| A plénum | 298 |
| Az állandó bizottságok | 299 |
| A politikai szereplők: kormányoldal és ellenzék | 304 |
| A képviselők | 304 |
| A pártfrakciók és funkcióik | 307 |
| Kormány és kormánypártok viszonya | 310 |
| Az ellenzék | 312 |
| Kormánytöbbség-ellenzék dualizmusa | 314 |
| A kormány parlamenti felelőssége: a bizalmatlansági és a bizalmi szavazás | 315 |
| A kormány feletti parlamenti kontroll nem szankcionális eszközei | 317 |
| A politikai nyilvánosság | 317 |
| A végrehajtás ellenőrzésének szervei | 320 |
| A beszámoltatás | 321 |
| A vizsgálóbizottságok | 322 |
| A személyzeti politika ellenőrzése | 324 |
| Az első és a második parlamenti ciklus | 325 |
| Összefoglalás | 326 |
| Ajánlott irodalom | 329 |
| Irodalom | 329 |
| Az alkotmánybíróság | 332 |
| Az Alkotmánybíróság jogköre | 334 |
| Az Alkotmánybíróság politikai szerepe | 334 |
| Az Alkotmánybíróság hatásköre | 336 |
| Az indítvmányozók köre | 337 |
| Az alkotmánybírák rekrutációja, karrierútja | 338 |
| A rendszerváltás és a várakozások hatása | 341 |
| Az alkotmánybírák szerepfelfogása | 341 |
| Az Alkotmánybíróság ítélkezési elvei és gyakorlata | 343 |
| A politikai aktivizmus korlátai | 345 |
| Politikai ellensúlyok az Alkotmánybírósággal szemben | 346 |
| Az Alkotmánybíróság aktivizmusának következménye: a politika eljogiasítása | 347 |
| Összefoglalás, további értelmezés | 348 |
| Ajánlott irodalom | 350 |
| Irodalom | 350 |
| Az államfő | 352 |
| Az államfő a parlamentáris rendszerekben | 352 |
| A rendszerváltás forgatókönyve és az államfői jogkör | 353 |
| Alkotmányos jogkörök | 356 |
| Választás és legitimáció | 357 |
| Karrierút, rekrutáció, párthovatartozás | 358 |
| Államfői szerepfelfogás és jogkörértemezés | 359 |
| Összefoglalás | 363 |
| Ajánlott irodalom | 364 |
| Irodalom | 364 |
| Összefoglalás - A magyar demokrácia | 365 |
| A demokrácia többségi és konszenzusos modellje | 365 |
| A magyar demokrácia típusa | 366 |
| Konszenzusos-e a magyar demokrácia? Az elitstratégiák szerepe | 371 |
| Elitstratégiák: kompetitív és demobilizációs stratégiák kombináicója | 373 |
| Irodalom | 375 |
| Táblázatok és ábrák jegyzéke | 377 |
| Tárgymutató | 383 |
Folytatás Microsoft-tal