Kőrösi Csoma Sándor

Előszó

Csodálatos emberről szól ez a könyv. A szentek lemondó igénytelensége és fanatikus lelkesültsége egyesül benne s olyan kényes lelkiismeretesség és szerénység, amilyennek nem találjuk párját a tudományok történetében.
Határtalan szerénysége az oka, hogy olyan keveset tudunk róla. Sohasem kérkedett hőstetteivel, szenvedéseivel, a veszedelmekkel, amelyeken sikerült keresztülvergődnie. Ezért nagyon nehéz az életrajzát megírni. Amit tudunk róla, az legnagyobbrészt össze van foglalva Duka Tivadar: »Körösi Csoma Sándor dolgozatai« című művében, a reá vonatkozó levelek, írások a M. Tudományos Akadémiában vannak elhelyezve, abban a nagy faliszekrényben, amelyet szintén Duka Tivadar ajándékozott az Akadémiának. Amit eddig sikerült összegyűjteni, az elegendő arra, hogy ennek a csodálatos embernek jelleméről és munkásságáról kellő fogalmat szerezhessünk, ami még előkerülhet, az már a lényegen nem változtat. Ennek a könyvnek nem is az a feladata, hogy új adatokkal szolgáljon a bámulatos utazáshoz és eredményekhez, hanem hogy kellő világításba helyezze annak a fanatikus rajongásnak, annak a csodálatos utazásnak nagyszerűségét, amelyet szinte mesének gondolhatna valaki, ha nem bizonyítanák a megcáfolhatatlan tények. A magyar ember irtózik a kérkedéstől, de viszont nagyon fáj neki, ha el nem ismerik érdemeit. Nemzetünk nagy tragédiájának is egyik oka abban rejlik, hogy sohasem kérkedtünk a külföld előtt történelmünk nagyszerűségével, sohasem kérkedtünk azzal, hogy a magyar nemzet mindig a leghumánusabban gondolkozott, sohasem fitogtattuk, hogy mi a nemzetiségekkel olyan jól bántunk mindig, amihez hasonlót semmiféle más nemzet nem tud felmutatni. Vissza