Előszó
Vadnay Károly 1832. április 28-án, Miskolczon született abból a családból, a mely főkép Borsod megyében szerepelt, de utóbbi időben Dunán-túl messzi vidékén is elterjedett.
Már nagyatyja is egyike...
Tovább
Előszó
Vadnay Károly 1832. április 28-án, Miskolczon született abból a családból, a mely főkép Borsod megyében szerepelt, de utóbbi időben Dunán-túl messzi vidékén is elterjedett.
Már nagyatyja is egyike volt ama keveseknek, a kik a jelen évszáz elején oly magasztosan gondolkoztak, hogy emelkedett szellemükkel jóval megelőzték a kort. Festetich György grófnak, a Georgicon alapítójának volt jogügyi és jószágigazgatója, de mint magas miveltségű férfiú, részt vett a nagy gróf minden alkotásában, vele munkált a helikoni ünnepségek rendezésében, az irodalom támogatásában.
Az irodalom, művészet, tudomány szeretete - el lehet mondani - hagyományos örökség volt a Vadnay-családban. Vadnay atyja, Lajos, egyike volt nemcsak a város, hanem az egész környék legkedveltebb és legtiszteltebb egyéniségének. A mellett, hogy a közügy iránt mindenha meleg érdeklődéssel viselkedett, s mint jogtudós és politikus, valóságos tekintélyszámba ment, még szakember módjára nyelvtudománnyal is foglalkozott. A szórendről írt munkájával akadémiai jutalmat is nyert, de a pályadijat vissza ajándékozta akadémiánknak. Kiváltképen a politika és az irodalom volt az a két pont, a mely köré gondolatai csoportosultak. Az irodalomban a már kifejlődött tehetségek, a valódi irodalmi nagyságok s nem az érzelmek rabjai, hanem az eszme emberei iránt lelkesedett, a politikában meg a liberálisoknak abba a táborába tartozott, a mely bizonyos kétkedéssel fogadta Kossuth merészebb terveit és inkább Széchenyi követését tartotta czélszerünek nemzetünk jövőjére nézve. Közkedveltségének, széles látókörének és tudományos képzettségének jutalmául tekinthető, hogy Miskolcz városát több országgyülésen képviselte, majd a legfőbb itélőszék egyik kiváló birája lett és mint ilyen élt a fővárosban - utóbb, nyugalmazva - haláláig.
Vissza