Korszerű fényképezés

Előszó

A fényképezés optikája.
1. A fénytörés törvénye.
A fényképezőlencsék működése a fénytörés törvényén alapszik, ezért először ezzel kell megismerkednünk. Ismeretes, hogy a fény terjedési sebessége 300.000 km másodpercenként. Ez a lehető legnagyobb sebesség például azt jelenti, hogy a fény a levegőben 3 cm-nyi távolságot 1 tízmilliárdod (10-10) másodperc alatt tesz meg. Ez az adat csak levegőben, illetőleg teljes pontossággal légüres térben érvényes, az egyes átlátszó anyagokban, például üvegben, vízben stb. a terjedési sebesség más és más, de feltétlenül kisebb, mint 300.000 km/mp. Közönséges üvegben a terjedési sebesség 200.000 km/mp, az előbbi érték kétharmada. Tehát a fény ebben az üvegben 1 tízmilliárdod másodperc alatt csak 2 cm-es utat tesz meg.
Képzeljük el, hogy a balról jobbra menő fény útjába vastag üvegtömböt helyezünk (1. ábra). A fény a vízszinteshez, az üveg felületére rajzolt merőlegeshez képest 60°-os szöggel érkezik. Hogyan megy majd tovább az üvegben? Az érkező fényhullám minden esetben mérhető szélességű, példánkban AB távolság tünteti fel a fény-nyaláb szélességét. A fény hullámtermészetéből következik, hogy a fénysugár eleje, homloksíkja merőleges a sugárra, vagyis a fény egyszerre érkezik 1-1.-be, 2-2.-be stb. Azonban 3-3-ban a fénysugár jobboldali széle Bnél már az üveghez ért, a baloldali széle még az AC=3 cm-es darabon levegőben halad. A fény-nyaláb baloldali széle 1 tízmilliárdod másodperc alatt teszi meg ezt az AC=3 cm-t. A jobboldali rész ezalatt már teljesen üvegben halad, ahol ezalatt az idő alatt csak 2 cm-t képes megtenni. Ebből feltétlenül a fénysugár haladási irányának megtörése következik. Amíg a hullám baloldali széle A-ból C-be jut, azalatt jobboldala B-ből D-be érkezik (6-6). Innen kezdve a fény egész szélességében üvegben megy tovább és egyszerre érkezik a 7-7., 8-8., stb. pontokba. Vissza