Korszerű tüzelések

Előszó

Néhány évvel ezelőtt közzétett adatok szerint a világ energiaszükségletének 95 %-át a tüzelőanyagokban rejlő energiából termelik, amelyből kereken 80 % esik az ásványi szenekre. Az a fontos szerep, amelyet a tüzeléstechnika ezek szerint az energiatermelésben betölt és amely az iparosodás fejlődésével csak továbbfokozódik, a rendelkezésre álló mennyiség gazdaságos felhasználása tekintetében súlyos kötelezettségeket ró a tüzelőtechnikusra. Különösen áll ez azokra az országokra, amelyek szén- és olajkészlete energiaszükségletükhöz képest szűkre szabott. Sajnos, hazánk is ezek közé az országok közé tartozik, hisz köztudomású, hogy szénkincsünk, amely amúgy is szerény nemzeti vagyonunknak - Fellner szerint - csak 4,2 %-át teszi ki, az utolsó békeévek fogyasztását véve alapul: 150-200 esztendőre elegendő.
Ezzel szemben még ma is elég nagyfokú érdektelenség és közöny tapasztalható a tüzeléssel kapcsolatban felmerülő kérdések iránt. Nem akarom most e jelenség okait részletesen kutatni, csupán arra akarok rámutatni, hogy ezek között kétségtelenül szerepel a tüzelésnek mint műszaki tevékenységnek nem kis mértékű lebecsülése, a műszaki főiskolák tantervében a hőerőgépekkel szemben mutatkozó szűkreszabottság és ebből kifolyólag a tüzelés közben lejátszódó folyamatok ismeretének hézagossága, továbbá a multnak kísértetként visszatérő ama felfogása, hogy a tüzelőberendezés szerepe a kazán üzemében a gőztermelés mellett kisebb jelentőségű. Nem régen ugyanis még az volt a helyzet, hogy a kazán teljesítményét a gőztermelés folyamata korlátozta, mert a tüzelőszerkezetben sokkal több hőenergiát tudnak termelni, mint amennyit a gőztermelésben fel lehetett használni. Ma már a viszonyok éppen az ellenkezőre változtak; amennyiben a hőközlés folyamatának tudományos felderítése, a tápvízelőkészítés tökéletesítése és a kazán szerkezeti kialakításának célszerű megváltoztatása révén a kazán több hőt tudna felvenni, mint amennyit a tüzelés a rendelkezésre álló méretek mellett gazdaságosan termelni képes. Ezzel a szerepcserével megindult a tüzeléstechnika fejlődésének az a folyamata, amelynek talán egészen új irányt vevő szakasza éppen napjainkban van kialakulóban.
Ezt a fejlődést már kezdettől fogva a következő célkitűzések irányították: a teljesítőképesség és a hatásfok növelése, a silányabb és olcsóbb szénféleségek eltüzelési lehetőségének megteremtése. Vissza