Korunk 1998. február

Fülszöveg

Forradalom-forradalmak: a történelem állandó és kényszerű kísérői, fennkölt, magasztos eszmékkel és személyes tragédiákkal, a kortárs-valós szereplők tömeglelkesedésével vagy reálpolitikusi, józan mérlegelésével, jelszavakkal és tettekkel - majd az utókor érzelmektől túlfűtött avagy hűvösebb, távolságtartóbb értékelésével.
Forradalom-forradalmak: 1848 Európában, 1956 Magyarországon vagy akár a huszadik század végi véres és bársonyos forradalmak Közép-Kelet-Európában; a kicsit mindig romantikus forradalmak; a győztes és vesztes forradalmak; az ellopott és kisajátított forradalmak; a többnyire jórészt fiatalok forradalma, a mindig mást és újat akaróké.
Forradalmak: a Nagy Történelmi Tabló puzzle-darabkái, melyeket az emlékezet olykor helyükre kíván illeszteni. Ilyen-olyan formában, hiszen megemlékezni is többféleképpen lehet, ünnepi magasba emeléssel, tettekkel-emlékezés gesztusával vagy akár úgy, ahogy teszi ezt a KORUNK jelen száma, mely főképp arról szól, miként él jelenünkben a mindenkori konjunktúra jegyében hol felmagasztalt, hol deheroizált forradalom valósága.
"Mit rákentek a századok" mottóval és a 150. évforduló ürügyén nemcsak az évszám kapcsán természetszerűen idekívánkozó "klasszikus" 1848-ra emlékezünk, de 1956-ra, a tényleges és virtuális, fizikai és szellemi, tömegeket mozgató és egyszemélyes "magánforradalmakra" egyaránt. Vissza