Korunk világgazdasága I.

A világgazdaság fejlődésének általános kérdései

Szerző

Szerkesztő

Budapest

'Dr. Simai Mihály: Korunk világgazdasága I. ' összes példány

Kiadó:	Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1969
Kötés típusa:	Vászon
Oldalszám:	753 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	25 cm x 17 cm
ISBN:

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Fülszöveg

A termelőerők és az emberi társadalom második világháború utáni forradalmi átalakulása alapvető változásokhoz vezetett a világgazdaságban is. A világgazdaság, a világpiac - a nemzetközi munkamegosztás kiszélesedésével, új formáinak kialakulásával - mind nagyobb szerepet kap az egyes országok, népek életében. Meggyorsult a termelés internacionalizálódása, a nemzetgazdaságokat mind szorosabb szálak fűzik össze, s az országok termelése és fogyasztása mind nagyobb mértékben válik függővé más országok termelésétől és piacaitól. Különösen rohamossá vált ez a folyamat a jelen évtizedben. A legutóbbi évek, - főként az iparosodó és az iparilag fejlett kis és közepes nagyságú országok számára, - a világgazdaság és a világpiac új követelményeihez való alkalmazkodás évei lettek. Népgazdaságunk további fejlesztésének is ez egyik központi problémája.
A Korunk világgazdasága I. kötete mind elmélet, mind gyakorlati szempontból fontos, hézagpótló munka. Szerzői nagy felkészültséggel és magas elméleti igénnyel elemzik a világgazdaság jelenlegi fő folyamatait, strukturális változásait, a változások mozgatórugóit, a világgazdaság működési mechanizmusát, intézményrendszerét és a nemzetközi gazdasági kapcsolatok további fejlődésének időszerű problémáit.
A kötet szerzői a marxista közgazdasági szakirodalomban nemzetközi mértékkel mérve is újszerű, átfogó igénnyel, a világgazdaság egészét, annak mindhárom országcsoportját felölelően elemzik a világgazdaság időszerű problémáit, jelenségeit. Ennek során vázolják a világgazdaság, a nemzetközi gazdasági kapcsolatok általános fejlődési tendenciáit és azok érvényesülésének, következményeinek specifikus vonásait az egyes országcsoportokban. A kötet elméleti mondanivalója, tényanyaga korszerű, számos vonatkozásban kitűnő forrásmunkául is szolgálhat.
A kötet hatékony segítséget nyújt ahhoz, hogy felsőoktatási intézményeink hallgatói, a gazdasági gyakorlat szakemberei megfeleljenek azoknak az új követelményeknek, amelyeket gyorsan változó, fejlődő világunk, szélesedő és elmélyülő nemzetközi gazdasági kapcsolataink támasztanak velük szemben. A mű magas elméleti színvonala mellett közérthető, s így a gazdasági szakembereken kívül a világgazdaság problémái iránt érdeklődő nagyközönség számára is hasznos olvasmány. Vissza

Tartalom

Előszó	13
A világgazdaság és legfontosabb tényezői
A világgazdaság fogalma és a világgazdaságtan tárgya	17
A világgazdaság fogalma	18
A világgazdaságtan tárgya	21
A nemzetközi gazdasági kapcsolatok	27
A nemzetközi gazdasági kapcsolatok fejlődési szakaszai	27
A nemzetközi gazdasági kapcsolatok sajátosságai	30
A nemzetközi munkamegosztás meghatározó tényezői	33
A világgazdaság termelési viszonyai és főbb törvényszerűségei	41
A nemzetközi termelési viszonyok általános vonásai	41
A nemzetközi termelési viszoonyok típusai	43
A világgazdaság főbb törvényszerűségei	46
A világgazdaságtan és a gazdasági gyakorlat	52
A világgazdasági kutatások szélesedésének okai a szocialista országokban	52
A világgazdasági kutatások hasznosításának főbb területei	53
A világgazdaság kialakulása és fejlődésének főbb tendenciái
A világgazdaság rendszerének létrejötte. A kapitalizmus világgazdasági rendszere	61
A világgazdaság fejlődésének főbb vonásai az imperializmus korszakában	68
A világgazdaság fejlődési sajátosságai a két világháború közötti időszakban	73
Az imperializmus gyarmati rendszerének főbb jellemzői a két világháború közötti időszakban	76
A tőkésországok közötti külkereskedelemben végbemenő változások	78
A tőkekivitel alakulása	81
Nemzetközi monopóliumok a világgazdaságban	87
A világgazdaság főbb jellemzői a második világháború után	88
A világgazdaság új erőviszonyai létrejöttének időszaka	89
A fejlett tőkésországok közötti együttműködés főbb jellemzői a második világháború után	93
A világgazdaságban végbement főbb folyamatok az ötvenes évek második felében	101
A fejlett tőkésországok közötti együttműködésben végbement főbb változások	102
A gazdasági integráció kibontakozása Nyugat-Európában	103
A nyugat-európai országok és Japán helyzetében bekövetkezett változások az elmúlt évtizedben	104
A tőkés világgazdaságban kibontakozó néhány ellentétről	111
A szocializmus világgazdasági rendszer, a szocialista országok közötti együttműködés főbb jellegzetességei	114
A szocialista országok együttműködésének jellegzetességei az ötvenes években	115
A szocialista országok közötti együttműködés új vonásai a hatvanas években	118
A termelőerők fejlődésének főbb kérdései a világgazdaságban
Bevezetés	123
A tudomány és a technika szerepe a társadalmi fejlődésben	124
A technikai haladás fogalma	127
A technikai haladás néhány időszerű általános problémája	128
A termelőerők fejlődésének főbb történelmi tendenciái és szakaszai	134
A munkaerő mennyiségi és minőségi változásainak tendenciái	134
A munkaeszközök és az energiaforrások fejlődésének főbb szakaszai	139
A technikai haladás gyorsuló tendenciája	145
A jelenlegi tudományos-technikai forradalom sajátosságai és fontosabb tényezői	150
A tudományos-technikai forradalom sajátosságai	150
A tudományok fejlődésének új vonásai	158
A technikai haladás új vívmányai és az azokban rejlő gazdasági lehetőségek	178
Az új tudományos-technikai vívmányok hasznosításának legfontosabb feltételei	203
A tudományos-technikai forradalom történelmi helye és szerepe	213
A tudományos-technikai forradalom fontosabb következményei a világgazdaságban	219
A technikai haladás fő mozgatóerőinek a változása a második világháború után	219
A tudományos-technikai forradalom követelményeihez való alkalmazkodás fontosabb tényezői és problémái	224
Strukturális változások a világgazdaságban
A világtermelés növekedése és fő arányainak változása 1950-1965 között	249
A világtermelés bővülése 1950 óta	250
Szerkezeti változások az anyagi termelésben	255
Az ipari és mezőgazdasági termelés világgazdasági arányainak megváltozása	260
A világ mezőgazdasága az átalakulás útján	263
Az ipari termelés szerkezetének átalakulása a világgazdaságban 1950-1965 között	273
A feldolgozó ipar legfőbb ágai szerkezetének átalakulása	291
A fogyasztás fejlődésének fő irányai és szerkezetének változása a világgazdaságban	314
A fogyasztás 1950-1965 között	327
A felhalmozás "fogyasztása". A beruházások szerepe a termelt javak felhasználásában	349
A szerkezeti változások és a gazdaságpolitika	359
A "struktúrapolitika" főbb problémái a fejlett tőkésországokban	360
Gazdaságszerkezet és gazdaságpolitika a szocialista országokban	371
A gazdasági szerkezet átalakításának gazdaságpolitikai összefüggései a fejlődő országokban	379
A szerkezeti változások néhány nemzetközi összefüggése	383
Összefoglalás	400
A nemzetközi gazdasági integráció a világgazdaságban
Bevezetés	405
Az állammonopolista kapitalizmus kiterjesztése a nemzetközi gazdasági kapcsolatokra és az integrációs tendenciák	406
Az állammonopolista kapitalizmus továbbfejlődésének néhány vonása a második világháború után	406
Nemzetközi gazdasági intézmények a tőkés világgazdaságban. Állammonopolista nemzetközi gazdasági formák kifejlődése	408
Az Európai Gazdasági Közösség mint a tőkés nemzetközi gazdasági integrációs tendencia legfejlettebb regionális megvalósulási formája	414
A nyugat-európai integrációs törekvések gazdasági és politikai háttere	414
Az Európai Gazdasági Közösség szervezeti felépítése és működési mechanizmusa	423
Az Európai Gazdasági Közösség és a tagállamok egymás közötti munkamegosztás alakulása	435
Az Európai Gazdasági Közösség és a kívülállók	440
A nemzetközi gazdasági integráció elmélete	452
A nemzetközi gazdasági integráció értelmezése a marxista közgazdasági irodalomban	452
A nemzetközi gazdasági integráció különböző polgári felfogásai	460
Makro- és mikrointegráció	465
A gazdasági integráció legfontosabb tartalmi vonatkozásai	477
A gazdasági integráció megvalósulási módjai	484
Az állam gazdasági fejlesztő-szabályozó és nemzetközi gazdasági feladatai
Az állam mint gazdasági tényező	491
Nemzetközi gazdasági kapcsolatok. A klasszikus kapitalizmus és az állam	493
Szabadkereskedelem - protekcionista vámpolitika	493
A nemzetközi pénzügyek kialakulása és az állam tevékenysége	496
Az imperialista beavatkozó protekcionizmus	498
A monopolkapitalista viszonyok és a nemzetközi gazdasági kapcsolatok	498
A kapitalizmus általános válsága és az állam gazdasági tevékenysége	507
A gazdasági világválság és az állam beavatkozási tevékenysége	509
Az állammonopolista beavatkozó tevékenység egységes rendszerré alakulása a második világháború után	515
A gazdaságba történő beavatkozás új vonásai és okai	515
Az állammonopolista szektor	517
A gazdaságpolitikai célok és eszközök	521
A költségvetési politika	526
A pénz- és hitelpolitika	536
Nemzetközi pénzügyek és kereskedelem	542
A tervezés mint a gazdaságpolitika koordinációja	552
A fejlődő országok hazai és nemzetközi gazdasági tevékenysége	557
A fejlődő országok társadalmának és gazdaságának gyarmati öröksége	557
Az államkapitalizmus történelmi szerepe a fejlődő országokban	558
A gazdasági fejlődést elősegítő gazdaságpolitikai intézkedések és a tervezés	560
A fejlődő országok kereskedelmi politikája és a világgazdaság	566
A szocialista állam fejlesztési és külgazdasági szerepe	574
A tervezés és az állami gazdasági irányítás	575
Az állam irányító szerepe a külgazdasági kapcsolatokban	578
Az állami irányítási rendszer reformja	582
Gazdaságpolitika a világgazdaság három országcsoportjában
A gazdaságpolitikáról általában	593
A gazdaságpolitika fogalma	593
A gazdaságpolitika kapcsolata más fogalmakkal	602
A gazdaságpolitikák értékelése	604
Gazdaságpolitika a tőkésországokban	605
Történeti áttekintés	605
A tőkés gazdaságpolitikák általános jellemvonásai	609
A gazdaságpolitika eszközei a fejlett tőkésországokban. A gazdaságpolitika eszközeinek áttekintése	614
A gazdaságpolitika néhány fő területe a tőkésországokban	624
Gazdaságpolitika a szocialista országokban	649
A gazdaságpolitika és a gazdaságirányítás általános kérdései	649
Gazdaságpolitika és nemzetközi kereskedelem	671
A gazdaságpolitika fő kérdései a fejlődő országokban	678
A gazdasági elmaradottság ismérvei	679
A gazdaságpolitika mint racionális cselekvés nemzetgazdasági szférában a fejlődő országokban	685
A gazdaságpolitika végrehajtásának kérdései a fejlődő országokban	695
Racionális gazdasági cselekvés és tervezés a "három világban"	698
Tervezési kísérletek a tőkés társadalomban	700
A tervezés időszerű problémái a szocialista országokban	702
A tervezés problémái a fejlődő országokban	706
A racionáis gazdasági cselekvés lehetőségei nemzetközi síkon	709
A fejlett tőkés- és szocialista országok gazdasági együttműködésének elméleti problémái
Kelet-Európa és Nyugat-Európa országai közötti gazdasági együttműködés megváltozott feltételei	715
A nyugat-európai gazdaságok kritikus helyzete	719
A kelet-nyugati gazdasági kapcsolatok fejlesztésének problémái - a szocialista országok oldaláról nézve	727
A szocialista országok exportképességének növelési módjai	727
A szocialista országok nyugat-európai viszonylatú importstruktúrájának problémái	729
A megoldás lehetőségei rövid távon	730
A kelet-nyugati gazdasági kapcsolatok szélesítésének lehetőségei	734
A tőkés üzleti körök különböző rétegei és a kelet-nyugati együttműködés	735
A két országcsoport közötti munkamegosztás alternatívái	738
A szocialista országok technikai fejlődésének meggyorsítása és a kelet-nyugati gazdasági kapcsolatok	744
A munkamegosztás jellegének fejlődési lehetőségei	744
A szocialista országok összefogása a fejlett tőkésországokkal fennálló gazdasági kapcsolatok erősítésének kulcspontja	748