Korunk világgazdasága III.

A fejlődő országok

Szerző

Szerkesztő

Budapest

'Dr. Bognár József: Korunk világgazdasága III. ' összes példány

Kiadó:	Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1981
Kötés típusa:	Vászon
Oldalszám:	572 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	25 cm x 17 cm
ISBN:	963-221-087-5

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Fülszöveg

A gazdasági elmaradotság értelmezése és tudatos felszámolásának útjai, módszerei, Tropikus-Afrika, Latin-Amerika, az Arab-Kelet, India, Irán és Egyiptom népeinek problémái az elmúlt évtizedekben, de különösen a hetvenes években szinte állandóan foglalkoztatták a világközvéleményt. Ez teljesen érthető is, hiszen a fejlődő országok népeinek harca előbb a politikai, majd a gazdasági függetlenség kivívásáért a fejlődő világ e kulcsterületein került és kerül jelenleg is a legélesebben szembe az imperialista hatalmak, a nemzetközi monopóliumok neokolonialista törekvéseivel, de mindmáig sokszor az újgyarmatosítók fegyveres erejével is. Az 1974/75-ös tőkés világgazdasági válság tovább súlyosbította a fejlődő világ e részei legtöbb országának problémáit, olyannyira, hogy a súlyos helyzetbe került legszegényebb országokat ma már gyakran "negyedik világ"-ként emlegetik. Ugyanakkor a fejlődő országok egy része az utolsó évtizedben új pénzügyi hatalommá vált. Egészében véve a hetvenes években minőségileg új szakasz kezdődött a fejlődő országok életében: megkezdődött a tőkés világgazdaságban az egyoldalú függőségi viszonyok felszámolásának a folyamata.
A kötet szerzői - többségük nemzetközileg ismert, helyi tapasztalatokkal is rendelkező szakember - a két bevezető és megalapozó elméleti fejezetet követően rendkívül tömör átfogó elemzést adnak az említett régiók, illetve országok második világháború utáni - főleg a hatvanas, hetvenes években végbement - fejlődésének sajátosságairól, az ezeket meghatározó külső és hazai gazdasági, társadalmi-politikai tényezőkről. De átfogó és jól rendszerezett képet kap az olvasó az említett régiók, valamint országok világgazdasági helyzetéről, szerepéről, kapcsolatairól is.
E munka több magyar és angol nyelvű kiadást ért meg. Az előző kiadások széles körű felhasználásra kerültek nemcsak a magyar, hanem a külföldi szakemberek kutatásaiban, tájékoztatásában, a felsőoktatásban. Az érdeklődő, szélesebb olvasóközönség is haszonnal tanulmányozta azokat.
A könyv harmadik kiadása nemcsak tartalmában érdekes, de - az előző kiadásokhoz hasonlóan - stílusában is világos, közérthető, s ezért a szakembereken kívül a széles olvasóközönség részére is bátran ajánlható. Vissza

Tartalom

Előszó a harmadik kiadáshoz	13
Az elmaradottság főbb elméleti kérdései
Az elmaradottság értelmezése	19
Az elmaradottság külső aspektusa: függés és a jövedelemlecsapolás	36
Az egyoldalú gazdasági függés	36
Jövedelemlecsapolások és veszteségek	49
Az "elmaradottság" belső aspektusa: a gazdasági-társadalmi struktúra dualizmusa és torzulásai	60
A duális szerkezet következményei a belső piaci viszonyokban	62
A duális struktúra korlátozó hatása a felhalmozás növekedésére	68
A kettős szerkezet hatása a népesedésre és a munkaerőhelyzet alakulására	77
A kettős társadalmi szerkezet és az osztályviszonyok néhány sajátossága	82
Az elmaradottság leküzdésének perspektívái	91
Gazdaságfejlesztés és tervezés a fejlődő országokban
A gazdasági növekedés kérdéseinek általános áttekintése	99
A növekedési stratégia fő problémái	99
A növekedési stratégia néhány politikai vonatkozása	100
A tervezés és a tervvégrehajtás kérdései	102
Tervezés a sokszektorú gazdaságban	102
A tervvégrehajtás kérdései	104
A tervezés és koordináció helye az államapparátusban	105
A társadalmi institúciók szerepe a gazdasági növekedésben	107
Az állam szerepe a gazdasági növekedés meggyorsításában	107
A politikai intézmények és a pártok szerepe	110
A központi hatalom eszközei és korlátai a gazdasági folyamatok befolyásolásában	113
A hatékony gazdasági iránítás előfeltételei	116
A regionális erőtényezők helyzete a gazdasági növekedés során	117
A mezőgazdaság szerepe a gazdasági növekedésben	119
A mezőgazdasági termelés közgazdasági problémái	122
A termelés növelésének kérdései	123
Az iparosítás problémái	129
Az ipari növekedés kapcsolata más ágazatokéval	130
Iparosítás és népesség összefüggései	130
A tőke szerepe az iparosításban	132
Iparosítás és nemzetközi kereskedelem	133
Az iparosítás egyéb hatásai	134
A gazdasági növekedés meggyorsítása és a világgazdaság	137
A világgazdaság jelenlegi helyzetének növekedést gátló vonásai	137
Lehetőségek a fejlődő országok világgazdasági helyzetének megjavítására egy új nemzetközi gazdasági rend keretében	139
A nemzetközi szervezetek feladatai a fejlődő országok világgazdasági pozíciójának javításában	140
A szocialista országok szerepe a fejlődő országok növekedési kérdéseinek megoldásában	142
Tropikus-Afrika
Bevezeetés	147
A gyarmati rendszer kiépítése, hatásai és felbomlása Tropikus-Afrikában	157
A gyarmati rendszer kiépítése és a tőkés termelési mód megjelenése	157
A gyarmati rendszer felbomlása, a dekolanizáció folyamata	162
A gyarmati berendezkedés és gazdaságpolitika hatása a tradicionális gazdálkodásra	163
A külföldi tőke szerepe és beruházási politikája	166
A tropikus-afrikai országok gazdaságának általános jellemzői	171
A tropikus-afrikai gazdaságok fő típusai	176
A mezőgazdaság helyzete és fejlődése	190
Az iparfejlődés alakulása és problémái	198
A munkaerőhelyzet	201
Tropikus-Afrika külkereskedelme	204
Latin-Amerika társadalmi-gazdasági viszonyai
Bevezetés	213
Rövid áttekintés a társadalmi-gazdasági szerkezet történeti alakulásáról	215
Latin-Amerika társadalmi-gazdasági szerkezetének fő jellemzői	223
A heterogén agrárgazdaság jellemzői	223
A nem mezőgazdasági termelőtőke szerkezete	233
Az állami szektor ellentmondásos szerepe Latin-Amerikában	239
A termelési viszonyok jellegzetes függési viszonyai	242
Rövid áttekintés Latin-Amerika társadalmi szerkezetéről	248
Társadalmi-gazdasági ellentmondások kiéleződése és következményei	251
Válság az 1950-1960-as évek fordulójá	251
A gazdasági ellentmondások társadalmi meghatározottsága	253
Kiútkeresés a társadalmi-gazdasági válságból	255
Latin-Amerika gazdasága az 1970-es években	257
A latin-amerikai gazdaság fejlődésének néhány jellemzője az 1970-es években	257
A gazdaság ellentmondásai és a társadalmi-gazdasági szerkezet "strukturális válsága"	266
Latin-Amerika helye a tőkés világgazdaságban	274
Adatok Latin-Amerika termelőerők fejlettségéről	275
A társadalmi munkamegosztás néhány latin-amerikai jellemzője	276
Latin-Amerika termelési viszonyainak rendszere a tőkés viszonyok egyetemes fejlettsége tükrében	290
India
India a függetlenség kivívása előtt	295
A gyarmati uralom hatása: a gazdasági szerkezet torzulása	297
A függetlenségi mozgalom fejlődése és a függetlenné vált India társadalmi szerkezetének néhány fő vonása	302
India gazdasági fejlődésének fő vonásai a függetlenség kivívása után	308
Az államkapitalista fejlődés és a tervezés	308
A tervgazdálkodás sajátos vonásai Indiában	309
Az indiai gazdaság állami szektora	313
A fejlesztés súlypontjai	318
A tervek finanszírozása	324
Egyenlőtlenségek	330
A válság elmélyülése és a fejlődés új iránya	333
Iparfejlődés	335
A mezőgazdaság	344
India világgazdasági kapcsolatai	361
A külkereskedelem alakulása	361
Arab-Kelet
Bevezetés	383
Az arab országok történelmi és gazdasági fejlődésének fordulópontjai	386
A prekolonialista arab világ jellemzői	386
A gyarmati rendszer létrejötte	390
Az arab országok függetlenné válása	393
Az Arab-Kelet "perifériás" fejlődésének sajátosságai	395
A társadalmi-gazdasági viszonyok néhány általános kérdése	395
A gazdasági függőség jellegzetességei	401
Az Arab-Kelet országainak differenciálódása	412
Eszmék és ideológiák az Arab-Keleten	424
A gazdasági szerkezet változásai és a növekedési jellegzetességei	430
A gazdaság fejlődésének általános vonásai és fő irányai	430
Az ipar fejlődése	434
A mezőgazdaság helyzete	442
Munkaerőhelyzet és foglalkoztatottság	448
Irán
Bevezetés	479
Adalékok Perzsia történelmi fejlődéséhez	480
A gyarmatosítás előtti időszak	480
Perzsia félgyarmattá válása	482
A tőkefelhalmozás folyamatának meggyorsulása és az iráni burzsoázia megszületése	482
Irán első lépései a tőkés fejlődés útján	483
Az ország osztályszerkezetében végbemenő változások az 1930-as években	485
Irán a 40-es és 50-es években	486
Néhány gondolat a fehér forradalomról	487
A földreform és mezőgazdaság	487
A földreform előtti helyzet a falvakban	487
A földreform végrehajtási módszere és annak következményei	489
A földreform tőkés fejlődést gyorsító hatása	491
A szövetkezetek térhódítása Irán falvaiban	492
A termelés alakulása a mezőgazdaságban	494
Az olaj és az állam	496
Az ipari fejlődés fő jellemzői	500
Gazdaságfejlesztési tervek és a külföldi tőke szerepe	502
Az életszínvonal alakulása	506
A nemzeti jövedelem elosztása	506
A munkások részesedése a vállalati nyereségből, valamint a vállalati részvények eladása a munkásoknak	508
A parasztok anyagi helyzete	509
A tőkés fejlődés új jelenségei Iránban	510
Irán az 1979-es februári forradalom után	514
A főbb gazdasági problémák	514
Új döntések és intézkedések	515
A megoldás lehetőségei	518
Egyiptomi Arab Köztársaság
Bevezetés	523
Gazdaság és társadalom a forradalom előtti Egyiptomban	525
A tőkés fejlődés sajátosságai	525
Az elmaradottság elmélyülése és krónikussá válása	528
A gyarmati-feudálkapitalista gazdasági szerkezet átalakítása	531
Földreform és agrárfejlődés	531
A külföldi tőke elleni harc kiéleződése	534
Az egyiptomi tőke spekulatív tevékenysége	537
Az állami szektor túlsúlyra jutása	538
A hetvenes évek társadalmi, gazdasági fejlődésirányzatai	541
A kőolajválság és a fejlődés külső feltételeinek módosulása	542
Az osztályfejlődés néhány jellegzetessége	547
Politikai súlypont-áthelyeződése a Nasszer utáni időszakban	551
A gazdasági helyzet alapvonásai a hetvenes évek elején	554
Az állami szektor helye a "vegyes-gazdaság" rendszerében	557
A pénzügyi és hitelpolitika	558
Fejlesztéspolitika tervezés	561
A "nyitott kapuk" és a külföldi tőke	562
A nyitás első éveinek mérlege	566
Magyarország és az EAK gazdasági kapcsolatai	570