1.031.459

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

A kincstár összedől (dedikált példány)

Szerző
Grafikus

Kiadó: Berzsenyi Dániel Irodalmi és Művészeti Társaság
Kiadás helye: Kaposvár
Kiadás éve:
Kötés típusa: Ragasztott papírkötés
Oldalszám: 176 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 20 cm x 11 cm
ISBN: 978-963-8440-31-0
Megjegyzés: Kósa Csaba szerző által dedikált példány. Fekete-fehér illusztrációkkal.
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Fülszöveg


,?Ibiit non obiit-vehetném sorra őket, öncsalással, hogy eltávoztak, ám nem haltak meg. De, meghaltak.
Fuerunt. Voltak.
Csalhatnám magamat, hogy így van rendjén, mert hiszen - miként Pázmány Péter vigasztal bennünket - „a halál nem egyéb, hanem életünk elfolyása", és „mihelyt születünk, bizonyos, hogy mindjárt halni kezdünk", az életünk tehát a halál bevárásából áll.
De nem, nincsen ez így rendjén, bármennyire is tökéletes és cáfolhatatlan a gondolatmenet! Nincsen rendjén, hogy édesanyám is csak - fűit. Volt:
De nincs már. Akár a föld. Jaj, összedőlt a kincstár.
A sírkövénél állok, a kincstár romjai felett. Kihez beszélek én most már? Emberhez már nem. Szoborhoz hát? Halott kőhöz?
- A kis piros autóra, édesanyám, emlékezel? Hozzáfagyott a kezed a vagon tetején, 1947-ben
Meglehet, csak én gondolom, hogy hallja. De mondom így is, mert nem tehetek másként. Mondanom kell, hinnem kell benne, hogy hall engem. Hinnünk kell, hogy odalenn ők hallanak bennünket, mert akkor abban is... Tovább

Fülszöveg


,?Ibiit non obiit-vehetném sorra őket, öncsalással, hogy eltávoztak, ám nem haltak meg. De, meghaltak.
Fuerunt. Voltak.
Csalhatnám magamat, hogy így van rendjén, mert hiszen - miként Pázmány Péter vigasztal bennünket - „a halál nem egyéb, hanem életünk elfolyása", és „mihelyt születünk, bizonyos, hogy mindjárt halni kezdünk", az életünk tehát a halál bevárásából áll.
De nem, nincsen ez így rendjén, bármennyire is tökéletes és cáfolhatatlan a gondolatmenet! Nincsen rendjén, hogy édesanyám is csak - fűit. Volt:
De nincs már. Akár a föld. Jaj, összedőlt a kincstár.
A sírkövénél állok, a kincstár romjai felett. Kihez beszélek én most már? Emberhez már nem. Szoborhoz hát? Halott kőhöz?
- A kis piros autóra, édesanyám, emlékezel? Hozzáfagyott a kezed a vagon tetején, 1947-ben
Meglehet, csak én gondolom, hogy hallja. De mondom így is, mert nem tehetek másként. Mondanom kell, hinnem kell benne, hogy hall engem. Hinnünk kell, hogy odalenn ők hallanak bennünket, mert akkor abban is hiszünk, hogy majd mi is halljuk a fejfánkhoz állókat.
Arra rezzenek fel, hogy a hátamon egy tekintetet érzek. Hátrakapom a fejemet.
Az egyik közeli platán törzsénél áll valaki. A Számvevő? A Végrehajtó? A Művész? Nincsen arca, nincsen keze, nincsen lába, csak a szúrós szeme találkozik egy pillanatra az enyémmel." Vissza
Fülszöveg Kép

Tartalom


Vissza

Kósa Csaba

Kósa Csaba műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Kósa Csaba könyvek, művek
Megvásárolható példányok
Állapotfotók
A kincstár összedől (dedikált példány) A kincstár összedől (dedikált példány) A kincstár összedől (dedikált példány) A kincstár összedől (dedikált példány) A kincstár összedől (dedikált példány) A kincstár összedől (dedikált példány) A kincstár összedől (dedikált példány)

A borító és a lapélek enyhén foltosak.

A címlapon a szerző, Kósa Csaba névre szóló dedikációja látható.

Állapot:
3.340 ,-Ft
17 pont kapható
Kosárba
konyv