Kossuth a magyar igazságért

Előszó

Bevezetés

A múlt század második negyedét a magyar történelem reformkorszakának nevezzük. E negyedszázad szellemi mozgalmainak eredménye volt az 1848-as belső átalakulás, a modern társadalmi és gazdasági intézmények bevezetése.
Kossuth Lajos e korszak elején jelent meg közéletünkben. Nagy tehetsége rövidesen vezetőszerepet biztosított neki. Hatása egyre nőtt, úgyhogy 1848-ban már ő volt a nemzet elismert vezére. A nagy átalakulás is az ő irányítása mellett történt. Elmondhatjuk> hogy a reformkorszakot és az 1848-iki reformokat az ő emlékétől nem lehet elválasztani.
Az elavult intézmények megszüntetése után Kossuthék nyomban hozzákezdtek az új, demokratikus, modern Magyarország megteremtéséhez, de a békés alkotómunkát rövidesen megzavarta a fegyverek zaja. A megfiatalodott nemzet függetlenül is akart most már élni. A bécsi udvar ebbe sehogy sem akart beletörődni. Ezért, először ránkuszította a horvátokat, majd a rendcsinálás ürügyével ő maga is fegyveresen támadt az országra.
Ezek az események kény szerit ették Kossuthra új hivatását: a harcot Magyarország függetlenségéért.
Ő addig inkább csak a demokratikus átalakulás zászlóvivője volt. Ettől kezdve ő személyesítette meg a magyar függetlenség eszméjét is.
A szabadságharc kitörésekor az ország megtámadott függetlenségének védelmére szólította fegyverbe nemzetét, a szabadságharc bukása után, az ország elvesztett függetlenségének visszaszerzése lett a cél. A kiegyezésig az idegen uralom ellen, a kiegyezés után saját nemzetének tévedései ellen kellett harcolnia.
Ebben a kötetben életének ezt a szakaszát, a magyar igazságért, az elvesztett függetlenség visszaszerzéséért folytatott küzdelmét szeretnénk megmutatni. Vissza