1.034.743

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

A magyarországi településrendszer strukturális változása

Szerkesztő
Lektor

Kiadó: Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium Építészeti és Településfejlesztési Főosztály
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Tűzött kötés
Oldalszám: 155 oldal
Sorozatcím: Területfejlesztési Közlemények
Kötetszám: 13
Nyelv: Magyar  
Méret: 20 cm x 14 cm
ISBN:
Megjegyzés: Fekete-fehér ábrákkal. Kihajtható térképmelléklettel.
Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

A magyarországi településhálózat jelenlegi helyzetét a széleskörű és mélyreható átalakulás, változás folyamatai jellemzik. Különösen az utóbbi évtizedekben végbement társadalmi-gazdasági és... Tovább

Előszó

A magyarországi településhálózat jelenlegi helyzetét a széleskörű és mélyreható átalakulás, változás folyamatai jellemzik. Különösen az utóbbi évtizedekben végbement társadalmi-gazdasági és műszaki-technológiai fejlődés hatott a népesség települési viszonyaira. Következményeiben sokoldalúan befolyásolta térbeli elhelyezkedésének rendjét, a településrendszer struktúráját. Ebben a mélyreható átalakulást, változásokat kiváltó és eredményező — ellentmondásoktól sem mentes — folyamatban döntő szerepe volt a szocialista iparosításnak, a mezőgazdaság átszervezésének, a népesség ezt követő, illetve ezzel együtt járó belső migrációs folyamatainak. Lényegében ez a három alapvető ok váltotta ki, illetve ösztönzi a településrendszer fejlődését, változását, s ennek következtében a népesség települési viszonyainak, ezzel összefüggésben a különböző jellegű, nagyságrendű és szerepkörű települések infrastruktúrával való ellátottsági viszonyainak fejlődését, fejlettségi színvonalának javulását.
Az elmúlt évtizedek során a kormányzati szintű településhálózat-fejlesztési politika különböző elveket, megoldási javaslatokat képvisel a múltból örökölt, elmaradott települési viszonyok korszerűsítése, fejlesztése érdekében. Vissza

Tartalom

Bevezető 7
I. A kutatás előzményei, célja, folyamata, módszere és összefoglalása 10
1. Előzmények 10
2. A kutatás célja 11
3. A kutatás módszere 14
4. A kutatás eredményeinek összefoglalása, főbb megállapítások 16
4.1. A településrendszer strukturális változása 16
4.2. A településképződmények jellege és a strukturális változás folyamatának különböző szakaszai 18
4.3. A településképződmények szerepe az ország térszerkezetében 19
4.4. A településképződmények súlya, jelentősége a hazai településrendszerben 21
4.5. A településképződmények fejlődésének tendenciái 21
4.6. A településképződmények szerkezete fejlődésének sajátosságai 23
4.7. A településképződmények hatása a településrendszer jövőbeni fejlődésére 24
4.8. Az infrastruktúra szerepe a strukturális változás folyamatában 25
4.9. A településképződmények fejlődése irányításának kérdései 26
II. A települési rendszer strukturális változásának folyamatát kiváltó okok, tényezők 33
1. A termelőerők szerepe 33
2. Az infrastruktúra szerepe 34
3. A táji-természeti adottságok szerepe 34
4. A strukturális változást kiváltó okok, tényezők érvényesülési folyamata 35
III. A magyarországi településrendszer strukturális változásának sajátos vonásai, jellemzői, a típusba sorolás kritériumai 41
1, A strukturális változás sajátos vonásai 41
2. A településképződmények típusokba sorolásának kritériumrendszere 47
2.1. A típusokba sorolás kritériumai 47
2.2. Az egyes településképződmények típusba sorolási kritériumainak meghatározása 48
2.2.1. Agglomeráció 48
2.2.2. Agglomerálódó térség 50
2.2.3. Várospárok 53
2.2.4. Urbanizálódó térség 54
2.2.5. Urbanizálódási tengely 57
2.2.6. Településegyüttesek 59
2.2.7.Városrégiók-várostriumvirátusok 61
2.3. A településképződmények típusokba sorolásának kritériumait meghatározó tényezők súlya, jelentősége . . 63
3. Az egyes települési képződmények területi lehatárolása 64
3.1. Agglomerációk 64
3.1.1. Budapesti agglomeráció 64
3.1.2. Miskolci agglomeráció 65
3.1.3. Balatoni agglomeráció 65
3.2. Agglomerálódó térségek 66
3.2.1. Győri agglomerálódó térség 66
3.2.2. Szombathelyi agglomerálódó térség 66
3.2.3. Ózdi agglomerálódó térség 67
3.2.4. A Zagyva-völgyi agglomerálódó térség 67
3.2.5. Pécsi agglomerálódó térség 68
3.3. Várospárok 69
3.3.1.Sárospatak-Sátoraljaújhely-i várospár 69
3.3.2. Szentes— Csongrádi várospár 59
3.4. Urbanizálódó térség 70
3.4.1. Közép-dunántúli urbanizálódó térség 70
3.5. Urbanizálódási tengelyek 70
3.5.1. Kaposvár-Dombóvár-i urbanizálódási tengely. . 70
3.5.2. Duna menti urbanizálódási tengely - Tata-bányai városrégió 71
3.6. Településegyüttesek
3.6.1. Szolnoki településegyüttes 71
3.6.2. Szegedi telep ülésegyüttes 71
3.6.3. Székesfehérvári te lep ülésegyüttes . 71
3.6.4. Egri településegyüttes 73
3.6.5. Dunaújvárosi településegyüttes 73
3.6.6. Zalaegerszegi településegyüttes 74
3.7. Városrégiók-várostriumvirátusok 75
3.7.1. Békéscsaba—Békés—Gyula 75
3.7.2. Tatabánya—Esztergom—Komárom 75
4. A mezőgazdasági területek (falvak) vonatkozásában lezajló strukturális változások értékelése 76
4.1. A községi települések strukturális változása 76
4.2. A strukturális változások okai, meghatározó tényezői 76
4.3. A mezőgazdasági településekben lezajló strukturális változások értékelése 77
4.4. A Dunántúli és az észak-magyarországi térség községi településrendszerben megfigyelhető strukturális változások 80
4.5. Az alföldi térség községi településrendszerében megfigyelhető strukturális változások 86
5. A napi ingázás és a településrendszer strukturális változása összefüggéseinek értékelése 88
5.1. Az egyes településképződmények napi ingázási helyzetének értékelése 88
5.2. Általános jellegű megállapítások 97
6. Az infrastruktúra szerepe a településrendszer strukturális változásának folyamatában 98
6.1. Az infrastruktúra szerepe a településrendszer strukturális változásának folyamatában 98
6.2. Az infrastruktúra megelőző, illetve követő jellege 99
6.3. Az infrastruktúra szerepe az egyes településképződmények fejlődésében 101
7. A településrendszer strukturális változása folyamatának eredményeként kialakult, illetve kialakuló te lep ülésképződmények jellemzői 107
7.1. A településképződmények népességének alakulása . . 107
7.2. A településképződmények társadalmi-gazdasági szerkezete 109
7 3 A településképződmények szocialista iparának jellemzői 112
7.4. A településképződmények szociális infrastruktúra-ellátottsági viszonyainak alakulása 115
IV. Nemzetközi tapasztalatok, összehasonlítás 119
1. A települési viszonyok átalakulása 119
2. Az átalakulást kiváltó okok 119
3. A gazdaság fejlődése és a településrendszer közötti összefüggés 119
4. A települési viszonyok átalakulásának fő vonásai 120
5. A településrendszerek strukturális változásának tényezői . . 121
5.1. Természeti—földrajzi adottságok 121
5.2. Anyagi javak termelése 121
5.3. A népesség demográfiai magatartása 122
5.4. Infrastruktúra 122
5.5. Ökológiai viszonyok 123
6. Az urbanizációs folyamat és a strukturális változás kölcsönhatása 123
7. Az európai térség települési viszonyainak fejlődése 124
8. A Szovjetunió településrendszerének változása 124
9. A strukturális változás folyamatainak szakaszai és e folyamatok tanulmányozása «125
V. Mellékletek 131
1. Alapfogalmak 131
2. Az egyes településképződményekbe sorolt települések listája 143
VI. Irodalomjegyzék 149
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem
konyv