1.035.063

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Iratok a nyírségi salétromtermelés történetéhez a Rákóczi-szabadságharc idején

Szerző
Szerkesztő
Lektor

Kiadó: Szabolcs-Szatmár megyei Múzeumok Igazgatósága-Vay Ádám Múzeum Baráti Kör
Kiadás helye: Nyíregyháza-Vaja
Kiadás éve:
Kötés típusa: Ragasztott papírkötés
Oldalszám: 120 oldal
Sorozatcím: Folia Rákócziana
Kötetszám: 5
Nyelv: Magyar  
Méret: 20 cm x 14 cm
ISBN: 963-013-041-6
Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Amikor az olvasó kezébe veszi ezt a kötetet, a cím után ítélve az a kérdés vetődhet fel benne, hogy mi indokolja a szöveggyűjtemény kiadását, hiszen a salétromtermelés a Rákóczi-kori ipartörténet... Tovább

Előszó

Amikor az olvasó kezébe veszi ezt a kötetet, a cím után ítélve az a kérdés vetődhet fel benne, hogy mi indokolja a szöveggyűjtemény kiadását, hiszen a salétromtermelés a Rákóczi-kori ipartörténet egyik legjobban feldolgozott területe. Emellett attól is tarthat, hogy a Fólia Rákócziana színes életpályákkal és tudománytörténeti különlegességekkel szolgáló, eddig megjelent kötetei után a mostani csak a salétromtermelés száraznak tartott technikatörténetét tárja fel. Ezeknek az aggályoknak legmeggyőzőbb cáfolatát maga a forrásanyag adja. Mert igaz ugyan, hogy viszonylag sokat tudunk a kor salétromtermeléséről, a vonatkozó iratok közzététele mégsem felesleges. Ezek ismertetnek meg ugyanis bennünket a kállói műhellyel és vonzáskörzetével, amely a Rákóczi-szabadságharc hadianyag-ellátásában fontos szerepet játszott. De a közölt források másról is vallanak, a kuruc állam széleskörű szervező tevékenységének és gazdasági helyzetének is dokumentumai. Segítséget nyújtanak általános társadalomtörténeti kérdések jobb megértéséhez és vezető személyiségek hitelesebb portréinak a megrajzolásához. A hely történetírást és a nemzeti történetírást egyaránt szolgálhatják. A salétrom a lőpor alapanyaga s termelésének a Rákóczi-korban már komoly hagyományai voltak Magyarországon. Elsősorban paraszti munkaként tartották számon, de jövedelmezősége miatt nemesek is foglalkoztak vele. A salétromtermelésnek az országban különböző központjai alakultak ki. A 17. században a Nyírség csak egyik centruma volt a salétromtermelésnek, a felvidéki, erdélyi és Pécs-környéki mellett. Vissza

Tartalom

1. 1703. október 17., Tokaji tábor. II. Rákóczi Ferenc rendelete a
Szabolcs megyei salétromfőző parasztok gyalogszeres-adás alóli
mentesítéséről 15
2. 1704. február 24., Miskolc. Rákóczi utasítása Szabolcs vármegyéhez 20 mázsa salétrom haladéktalan szállításáról 17
3. 1704. március 17., Egri tábor. Rákóczi utasítása Lányi Pál puskapor- és salétrom-hadbiztosnak 19
4. 1704. április 14., Egri tábor. II. Rákóczi Ferenc rendelete Szabolcs
vármegyének a salétromfőzők mentességéről 21
5. (1704. május 20-21. előtt), h. n. Utasítás Somogyi Jánosnak a
salétrom elszállítására 23
6. Keltezetlen (1704. március 31., Nagykálló). Klára András nagykállói salétromfelügyelő 1703/1704. évi elszámolása 25
7. 1704. november 17., h. n. Ramocsaházy György kincstári jószágigazgató észrevételei Klára András nagykállói salétromfelügyelő
1703/1704. évi számadására 30
8. Keltezetlen (1704. május második fele, h. n.). Rákóczi rendelete
a Szabolcs megyei salétromfőzőknek 33
9. 1704. június 6., Óvári tábor. Ramocsaházy György levele Rákóczihoz, amelyben a salétromfőző parasztok kérését ajánlással
közvetíti 35
10. 1704. szeptember 26., Ipolysági tábor. Az udvari tanács ülésének
jegyzőkönyve a szabolcsi salétromos helyekről 37
11. 1704. december eleje, Galgóc. Bessenyei Zsigmond és Kovács
János jelentése a szabolcsi salétromos helyek megvizsgálásáról 40
12. 1704. december eleje, Galgóc. Kecső István és Szabó István titokban értékesítették a salétromot, de kérelmükre kegyelmet kapnak . . 42
13. 1705. március 7., Eger. Salétromszállítási rendelet 44
14. 1705. április 29., Eger. A salétrom bérbeadása 1705-ben ... 45
15. 1705. június 9., Demecser. A Szabolcs megyei nemesség levele
Rákóczihoz, amelyben a megye adóterheiről panaszkodik és
könnyítést kér 49
16. 1705. június 29., Rozsnyó. Lányi Pál levele Rákóczihoz, melyben beszámol a salétromfőző parasztok sérelmeiről 52
17. 1705. július 31., Káposztafalva. Lányi Pál levele Rákóczihoz,
melyben beszámol a salétromtermelés helyzetéről 55
18. 1705. október 20., Nagykároly. Szabolcs vármegyei salétromfőző
gazdák mentessége 58
19. 1706. január 17. (Nagykároly). Károlyi Sándor egyezsége néhány
megyével, Debrecennel, a hajdúvárosokkal és a hadbiztossággal 60
20. 1706. január 23., Miskolc. Rákóczi jóváhagyja Károlyi javaslatát és felhatalmazza további intézkedésekre 62
21. 1706. június 3., Érsekújvár. Rákóczi rendelete Szabolcs vármegyéhez a salétromfőzők érdekében 63
22. Keltezetlen (1706. július 13., Érsekújvári tábor). Lányi Pál elő-
terjesztése a salétromtermelés ügyében, a fejedelmi válasz fogalmazványával 65
23. 1707. január 31., Rozsnyó. A rozsnyói tanácsülésen kiküldött bizottság jelentése 70
14. 1707. február 13., Kálló. Ramocsaházy György tudósítása a salétromfőző ház helyzetéről 72
25. 1707. június 20., Levelek. A szabolcsi salétromfőző gazdák kötelezvénye 75
26. 1707. augusztus 21., Homonna. Rákóczi rendelkezése a salétromtermelés fellendítése érdekében 77
27. 1707. augusztus 25., Eperjes. A Gazdasági Tanács eperjesi adminisztrációjának levele Ramocsaházy Györgyhöz, melyben a salétromtermelés növelését szolgáló új fizetési eljárást közli . . 79
28. 1707. augusztus 27., Eperjes. Az eperjesi adminisztráció értesíti
Ramocsaházy Györgyöt Szepesi Pál tanácsos kiküldetéséről . . 81
29. Keltezetlen (1707. augusztus 31., Nagykálló). A kállói salétromműhely 1707 augusztusi elszámolása 82
30. 1707. szeptember 19., Gesztely. Szepesi Pál jelentése a Gazdasági Tanácsnak a kállói salétromtermelés helyzetéről ... 84
31. 1707. szeptember 12., Ibrony. Szabolcs vármegye közgyűlésének
nyilatkozata a salétromfőző helységekről 87
32. Keltezetlen (1707. szeptember 19., Gesztely). Jelentés a kállói
salétromos ház helyzetéről 89
33. 1707. szeptember 19., Kálló. Bélai Ferenc levele a Gazdasági
Tanácshoz, melyben a kállói officina kétségbeejtő helyzetéről
tudósít 91
34. Keltezetlen (1708. január 29. előtt, h. n.). Ramocsaházy György
segítséget kér a kállói üzem számára 93
35. Keltezetlen (1708. március 3. előtt, h. n.). A szabolcsi salétromfőzők folyamodványa Rákóczihoz 95
36. 1709. március 6., Eperjes. Ramocsaházy György pénzért folyamodik Rákóczihoz 97
37. 1709. július 18., Kassa. Sréter János levele Bercsényi Miklóshoz,
melyben a kállói officina bérbeadásához segítséget kér ... 99
38. Keltezetlen (1709. július 18. és 30. közt, h. n.). Bercsényi Miklós
kéri a Gazdasági Tanácstól Sréter János tervének támogatását 101
39. 1709. július 30., Eperjes. A Gazdasági Tanács levele Bercsényihez, amelyben kötelezettséget vállal a Sréter János által szerzett salétrom kifizetésére 103
40. 1709. augusztus 2., Kassa. Sréter János jelenti Bercsényi Miklósnak, hogy a kállói officina bérbeadása ügyében eljárt a Gazdasági Tanácsnál 105
41. 1709. augusztus 25., Munkács. Rákóczi tudatja Bercsényivel, hogy egyetért a tiszántúli salétromfőző műhelyek bérbeadásával . . 107
42. 1709. szeptember 10., Kassa. A nagykállói salétromfőző műhely bérleti szerződése Sréter János, illetve Lónyay Ferenc és Eötvös Miklós között. A bérleti feltételek 9 pontban vannak részletezve 109
43. 1709. szeptember 22., Nagykároly. Eötvös Miklós Lónyay Ferenchez a kállói salétrom-officina közös bérletével kapcsolatos megegyezés ügyében 110
FONTOSABB PÉNZNEMEK, MÉRTÉKEGYSÉGEK 111
RÖVIDÍTÉSEK 112
NÉVMUTATÓ 113
HELYNÉVMUTATÓ 115

Kovács Ágnes

Kovács Ágnes műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Kovács Ágnes könyvek, művek
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem
konyv