Nyereségérdekeltség és vállalati magatartás

Előszó

E könyvben a vállalati gazdálkodás és a nyereségérdekeltség kapcsolatának néhány elméleti és gyakorlati kérdésével foglalkozunk. A nyereségérdekeltség a magyar vállalatok gazdálkodásában különösen 1968 óta játszik fontos szerepet, bár a nyereség alakulása a vállalatok közvetlen módon, utasításokkal való irányítása esetén sem közömbös. A közvetlen irányítási rendszerben ugyan eléggé szűk a vállalati döntési kör, mivel általában a felsőbb szervek döntik el, hogy miből mennyit termeljen, milyen erőforrásokat használjon a vállalat. Az erőforrások előírtnál hatékonyabb felhasználása azonban, ami tükröződhet akár abban, hogy a tervezettnél magasabb termelési szintet ér el a vállalat, akár pedig abban, hogy az előírt szintet a tervezettnél kevesebb erőforrás felhasználásával biztosítja, a vállalati gazdálkodás legösszetettebb jellegű mutatójában, a nyereségben mindig megmutatkozik.
A közvetett irányítási rendszerben a vállalati döntési kör lényegesen bővebb. Mind a termékszerkezetre, a termelési szintre, mind pedig az erőforrás-felhasználási szerkezetre és felhasználási szintre vonatkozó döntések vállalati hatáskörbe tartoznak. A népgazdasági tervvel való összhang a szabályozók megfelelő kialakításával biztosítható. A kérdést kissé leegyszerűsítve azt mondhatjuk: a szabályozókat és a vállalati érdekeltségi rendszert úgy kell kialakítani, hogy a vállalati döntések összhangban legyenek a népgazdasági terv céljaival. Vissza