A Tatabányai Múzeum Szabadtéri Bányászati Múzeuma ipari skanzen kiállításainak vezetője

Előszó

Az 1988-ban megnyitott ipari skanzen az első olyan természetes környezetben kialakított szabadtéri múzeum hazánkban, amely nem a paraszti élet- és munkakörülményeket, hanem az ipari munkások, elsősorban a bányászok élet- és munkakörülményeit hivatott hitelesen bemutatni. Az „öreg" XV-ös akna külszíni létesítményeit abban az állapotban őriztük meg, ahogy valamikor az üzemelés alatt voltak. Az irodaépületben többek között régi üzemvezetői iroda, bányamérnökség, faléz, ásványkiállítás látható. A történelmi emlékpark a volt bányaüzemek áldozatainak emlékműveit gyűjtötte egybe. Új létesítményként megépült az első tatabányai lejtős akna kapuzatának másolata a hozzá csatlakozó interaktív földalatti bányatérségekkel. Ezt egészíti ki a szabadtéri gépbemutató. 1996-ban átadásra került a volt fürdő épületében a Lois Viktor hangszerszobrait bemutató állandó kiállítás „Hangfürdő" címmel. Ezzel együtt lehetőség nyílt nemzetközi kortárs művészeti kiállítások és a nyári időszakban művészeti táborok megrendezésére is. Mára az alkotásokból egy kortárs művészeti szoborkert is kialakult. A skanzen egyik legkeresettebb látványossága a két régi kolóniaház. Az 1996-ban megnyitott első lakóházban, a tatabányai bányászkolóniák jellegzetes épületében, a bányászok különböző rétegeinek életkörülményeiről kaphat képet a látogató. A korhűen berendezett lakásokban a századfordulótól az 1950-es évekig követhető nyomon a lakáskultúra alakulása. A 2001-ben átadott második régi bányász lakóházban, az ún. „Mesterségek Házában" a helyi ipartelepeket jellemző kisipari műhelyek kaptak helyet. A 2003-ban megnyitott egykori bányaigazgatói lakás bemutatásával pedig a bányatelepeken élő tisztviselő réteg lakáskultúrájával is megismerkedhetnek az érdeklődők. 2006-ban megépült egy rekonstruált két tantermes bányatársulati iskolaépület, bemutatási lehetőséget adva a múzeum jelentős oktatástörténeti gyűjteményének. Az 1920-30-as évek tanterme a MÁK Rt. által fenntartott népiskolai, a másik, az 1960-70- es évek tanterme az állami fenntartású általános iskolai időszakot mutatja be korhű berendezésével. A technikatörténet és az életmódtörténet összekapcsolása szerzett nemzetközi hírnevet a múzeumnak, amit a hozzákapcsolódó különleges közművelődési programok még vonzóbbá tesznek a látogatók számára. A bányászmunka és a bányászok életkörülményeit bemutató skanzen ezekkel a közművelődési programjaival kívánja másik célját elérni: a bányászhagyományok életben tartását. Vissza