A kosaram
0
80%-ig
még
5 db

Környezeti változások és az Alföld

Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Vélhetően a Nagyalföld Alapítvány utolsó kötetét fogja kezében az olvasó. Húsz év, számos hasznos, „Alföld-identitást" segítő kiadvány elkészítése után, az Alapítvány ezen kötet közreadásával... Tovább

Előszó

Vélhetően a Nagyalföld Alapítvány utolsó kötetét fogja kezében az olvasó. Húsz év, számos hasznos, „Alföld-identitást" segítő kiadvány elkészítése után, az Alapítvány ezen kötet közreadásával befejezi tevékenységét. Vélhetően senki sem fogja megsiratni, lehet, hogy nem is fog hiányozni senkinek (hiszen tevékenysége forráshiány miatt beszűkült az utóbbi években), de sajátos szerepe miatt, mégis kár, hogy erre a sorsra jutott. De mi is fért bele ebbe a húsz évbe.
Az alapítványt 1991-ben a hat „klasszikus" alföldi megye (Bács-Kiskun, Békés, Csongrád, Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok és Szabolcs-Szatmár-Bereg) Megyei Önkormányzatai alapították, melyhez szinte azonnal csatlakozott (alapító jogokkal) Heves megye is. Bírósági nyilvántartásba vétele még ugyanabban az évben megtörtént. Az alapítvány székhelye: Békéscsaba.
Az alapítvány célja:
• A Nagyalföld térsége helyi sajátosságokon alapuló, koordinált területfejlesztésének tudományos megalapozása,
• A Nagy alföld társadalmi-gazdasági-környezeti változását feltáró jelentősebb tudományos eredmények publikálásának támogatása,
• A Nagyalföld fejlesztésének menedzselése,
• A Nagyalföld kulturális értékeinek megőrzése és fejlesztése. 1998-ban az alapítvány közhasznú minősítést szerzett, ugyanis az 1997. évi CLVI. törvény 4.§ a/ és a 26. § d pontja alapján tevékenysége megfelel az alábbi követelményeknek:
• tudományos tevékenységek, kutatás,
• ismeretterjesztés,
• kulturális tevékenység,
• kulturális örökség megóvása.
Az alapítvány saját önálló (főként kiadványozási) tevékenységén túl 1998-ig évente 1-2 alkalommal pályázatot írt ki, s ezen keresztül évente 1,5-2,5 millió Ft támogatást adott első sorban kiadványokhoz, konferenciákra, kutatásokra. Miután a megyék támogatása 1995-től akadozott, 1999-től pedig teljesen megszűnt, s a banki kamatok is jelentősen csökkentek, az alapítvány felfüggesztette a pályázatok kiírását.
Az Alapítvány tartalmi munkáját leglátványosabban a régióhoz kapcsolódó kiadványok mutatják. Megszervezte és megjelentette az Alföldet sokrétűen bemutató két kötetet: „A mi Alföldünk" (1996) és a „Szép vagy, alföld" (2002) általános elismerést váltott ki. Változó rendszerességgel jelentet meg a „Nagyalföld Alapítvány Kötetei" sorozat, melyből eddig 6 kötet készült el: „A Tisza és az önkormányzatok" (1992), „Az Alföld Fásítása" (1992), „A Duna-Tisza közi hátság vízgazdálkodási problémái (1994), „Az Alföld helyzete és perspektívái. Alföld kutatási program 1991-1994" (1995), „Ezer írás az Alföldről" válogatott bibliográfia (1995), „A víz szerepe és jelentősége az Alföldön" (2000), melyek közül több ma is sokat forgatott kézikönyv szerepét tölti be - mint ahogyan azt a most közre adott kötettől is reméljük.
197 óta az alapítvány támogatásával jelent meg az „Alföldi Tanulmányok" periodika (az utolsó 2003-ban), és az „Alföldi Társadalom" 3 kötete. Az Alapítvány támogatásával jelent meg az „Alföld Kongresszus" két (II. és III.) kötete. Az Alapítvány önálló magyar és angol nyelvű kiadványokat adott ki az Alföldről a Habitat II. világkonferenciára 1996-ban (a Magyar Köztársaság nemzeti dokumentumai részeként). Pályázati rendszerén keresztül kb. további 20 kiadvány megjelenését támogatta. Vissza

Tartalom

Előszó, avagy rekviem egy alapítványért (RAKONCZAI János) 5
RAKONCZAI János: Gondolattöredékek az Alföld környezeti változásai kapcsán 7
MEZŐSI Gábor: Az Alföld természeti képének kialakulása 15
KERÉNYI Attila: Alföldünk klímája és nagytájunk változásai földtörténeti léptékben 25
SÜMEGI Pál: Az Alföld élővilágának fejlődése a jégkor végétől napjainkig 35
KNIPL István - SÜMEGI Pál: Két rendszer határán - Az ember és a környezet
kapcsolata a sárközi dunai allúvium és a Duna-Tisza köze peremén 45
RÁCZ Lajos: Éghajlati változások az Alföldön a honfoglalástól a 19. század végéig 55
MEKA János: Regionális éghajlati forgatókönyvek előkészítése statisztikus módszerekkel 63
MOLNÁR Zsolt - BIRÓ Marianna: A Duna-Tisza köze és a Tiszántúl természetközeli növényzetének változása az elmúlt 230 évben: összegzés tájökológiai modellezések alapozásához 75
PÁLFAI Imre: Aszályos évek az Alföldön 1931-2010 között 87
SZALAI József: Talajvízszint-változások az Alföldön 97
SZALAI József - KOVÁCS József - KOVÁCSNÉ SZÉKELY Ilona: A Duna-Tisza köze csapadék és talajvízszint-adatainak vizsgálata klaszteranalízissel 111
MÓRICZ Norbert - BERKI Imre - RASZTOVITS Ervin: A Nagyalföld erdeinek állapota és hatásuk a talajvízszintre 119
KOZÁK Péter: Belvízi jelenségek az Alsó-tiszai vízgyűjtőkön az 1955-2010. közötti időszakban 127
RAKONCZAI János: Az Alföld táj változásai és a klímaváltozás 137
CSORBA Péter: Az Alföld tájváltozásainak tendenciái 149
KOVÁCS Ferenc: Az alföldi területhasználat és változásainak értékelése 159
MUCSI László: Beépítettség és tájhasználat vizsgálata távérzékelt adatok alapján dél-alföldi példákon keresztül 167
DURAY Balázs: Várható tájhasználati változások a Dél-Alföldön 181
VÁGÁS István: A Tisza-völgy árvízmentesítése és mai kérdései 189
BEZDÁN Mária: A vízjárás változása a Tisza Dél-alföldi szakaszán 199
KISS Tímea - SÍPOS György - FIALA Károly: Az Alföld töltések közé szorított folyói 211
KÁKONYI Árpád: Duna-Tisza csatorna vagy hátsági csatorna? 223
PAJTÓKNÉ TARI Ilona: A medence-jelleg tükröződése hazánk éghajlatában és annak változásaiban 233
UNGER János: Városklíma - hősziget - alföldi városok 245
BIRKÁS Márta: A klímaváltozás hatása a növénytermesztési gyakorlatra 257
FARSANG Andrea - BARTA Károly - BARTUS Máté - NÉGYESI Gábor - SZATMÁRI József: Szélsőséges időjárási jelenségek egyik
lehetséges talajtani következménye az Alföldön: defláció okozta tápanyag veszteség becslése csernozjom talajainkon 271
DEMETER Gábor - TÓTHNE MAKK Ágnes - BUDAY Tamás - PÜSPÖKI Zoltán: A nyírségi pleisztocén hordalékkúp fejlődéstörténete és őskörnyezeti rekonstrukciója 283
LADÁNYI Zsuzsanna: A természeti és társadalmi környezet hatása egy Duna-Tisza közi kistájra: az Mancs környezetállapota és táj változásai az elmúlt évszázadban 295
MARGÓCZI Katalin - CSETE Sándor - MOLNÁR Klaudia - MONOKI Piroska: A Dél-kiskunsági sömlyékek vegetációjának változása 307
DÓKA Richárd: Tájhasználati változások, tájértékek és tájvédelem a Duna-Tisza közén 315
DEÁK József Áron: A Dorozsma-Majsai-homokhát növényzete és annak főbb változásai táj léptékben 327
HOYK Edit - FARKAS Jenő - KISS Tímea: Vegetációváltozás-vizsgálatok szikes és homokos mintaterületen 339
BARNA Gyöngyi: Tájváltozás vizsgálata a Szabadkígyósi pusztán 345
BELUSZKY Pál: Alföldi táj - „alföldi út" 355
CSATÁRI Bálint: Néhány gondolat az elmúlt két évtized alföldi változásairól 363
SZANYI János - KOVÁCS Balázs: A Geotermikus energia hasznosítási lehetőségei az Alföldön 373
TAR Károly: A Kárpátok és a Magyar Alföld légcseréjének szélenergetikai vonatkozásai 379
LENTI István - KONDOR Attila: Az „energia fűz" (Salix viminalis L.) termesztése Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 389
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem
konyv