Előszó
Részlet:
"Huszár Mátyás a reformkor nagy vízimérnök nemzedékének, amely a rendszeres szabályozásokat előkészítő felméréseket végrehajtotta - és amelyet rajta kívül elsősorban Vásárhelyi, Lányi és Hieronymi neve fémjelez - a legidősebb tagja, s az utóbbiaknak tanítómestere is volt. Valamennyien mellette váltak térképező mérnökökké, tőle tanulták a korszerű felmérés módszereit. Ha pedig az úttörő kezdeményezés a történeti szerep mutatója - és a tudományos-műszaki haladásban általában az - akkor nemzedékének nemcsak legképzettebb, hanem talán legjelentősebb tagja is.
Az azonban bizonyos, hogy pályafutása, sorsa a tragédiákban nem szűkölködő nemzedék nagyjai között is a legtragikusabb. Miután az addig egyedülálló méretű - és színvonalú - térképészeti munka megszervezésével, módszereinek kidolgozásával és jelentős részben végrehajtásával megtett mindent, amit lehetett, az osztrák bürokrácia félreállította, mégpedig olyan eredményesen, hogy nemcsak a kortársak nem szerezhettek tudomást tevékenységéről, jelentőségéről, hanem az, egészen napjainkig, még az utókor előtt is szinte ismeretlen maradt.
Az is csak újabban vált ismeretessé, hogy az ellene indított hajszára a magyar nemzeti nyelv tiltott hivatali használata adott okot. Félreállításának története egy olyan kafkai atmoszférát idéz, amelyről eddig azt hittük, hogy csak a 49 utáni önkényuralomra jellemző. Valószínű, hogy Lányi Sámuel "eltűnésének" is hasonló a magyarázata: bizonyára a szabadságharc bukását követő Bach-rendszer kényszerítette belső emigrációba, ugyanakkor, amikor Hieronymi Ottó az osztrák várbörtönökben való raboskodásba pusztult bele...
Adataink szerint Huszár nemzedékének nemcsak legidősebb, de legképzettebb tagja is volt: egyetemi tanulmányait és mérnöki oklevelét matematikai és jogi tanulmányok és mérnöki-térképezési gyakorlat előzte meg; utána pedig - korában talán egyedül - páratlan nyelvtudása alapján lehetőséget kapott arra, hogy tudását külföldi tanulmányúton, a korabeli vízépítés világszintjét képviselő nyugati országokban gyarapítsa.
A történetírás ez ideig elsősorban mint geodétát és térképészt tartotta számon, miként maga is ezt hangsúlyozta önéletírásaiban. Ő volt az a mérnök, aki a magyar vízrajzi térképezést (a hasonlóan széles látókörű és képzett Vay Miklós támogatásával) a megfelelő háromszögelési hálózatot kiépítve és a szabados szintezés módszereit bevezetve - a kor színvonalára emelte. Korábban pedig - Gallacz nyomán úgy tekintették, mint a terület felmérésével - a Körös-Berettyó szabályozás előkészítőjét, úttörőjét. Mindezek a megállapítások azonban ma már nemcsak némi módosításra, hanem jelentős kiegészítésre is szorulnak."
Vissza