Kriminalisztika - Különös rész II.

Tartalom

Tizennegyedik fejezet
AZ ÜZÉRKEDÉS NYOMOZÁSA
Az üzérkedés fogalma, a bizonyítás tárgya 5
Az üzérkedés fogalma 5
A bizonyítás tárgya 5
Az üzérkedés elkövetési módszerei, az elkövetők köre, az elkövetés okai, elősegítő körülmények 8
Az elkövetés módszerei, az elkövetők köre 8
A magánszemély saját érdekében elkövetett üzérkedése - 8
Magánszemélyek üzérkedése saját érdekükben, de szocialista
szektori alkalmazásukat felhasználva 10
Helytelenül értelmezett csoportérdekből elkövetett üzérkedés 10
Az elkövetés okai, elősegítő körülmények 11
Tárgyi (objektív) okok 11
Személyi (szubjektív) okok 13
Az elsődleges (halaszthatatlan) nyomozási cselekmények és a nyomozás tervezése 14
A tudomásra jutás módjai 14
A bizonyítási eszközök ellenőrzése, a feljelentés kiegészítése - 18
A nyomozás tervezése 18
Az üzérkedés bizonyítása érdekében végrehajtandó nyomozási cselekmények speciális taktikai szabályai 20
A tanúk felkutatása, kihallgatása 20
A szakértők bevonása 21
Egyes bűnügyi nyilvántartások igénybevétele 22
A gyanúsított kihallgatása 22
A tárgyi bizonyítási eszközök felkutatása 23
A megelőzés speciális feladatai 24
Tizenötödik fejezet
A HŰTLEN ÉS A HANYAG KEZELÉS NYOMOZÁSA
A hűtlen és hanyag kezelés fogalma, a bizonyítás tárgya 29
A hűtlen kezelés fogalma, a bizonyítás tárgya 29
A hanyag kezelés fogalma, a bizonyítás tárgya 30
A hűtlen és a hanyag kezelés elkövetési módszerei és az elkövetők köre 33
A hűtlen kezelés elkövetési módszerei 33
A hanyag kezelés elkövetési módszerei 34
Az elkövetők köre 35
Az elsődleges (halaszthatatlan) nyomozási cselekmények, a nyomozás tervezése 36
A tudomásra jutás módjai 36
A nyomozás tervezése 37
A hűtlen és a hanyag kezelés bizonyítása érdekében végrehajtandó
nyomozási cselekmények speciális taktikai szabályai 39
A tárgyi bizonyítékok felkutatása 39
Az elkövető felelősségének megállapítása 40
A szakértő nyomozásba történő bevonása 42
A szemle megtartása 43
A tanúk felkutatása és kihallgatása 44
A gyanúsított kihallgatása 46
Kényszerintézkedések alkalmazása és a kár megtérülésének biztosítása 48
Tizenhatodik fejezet
A RONGÁLÁS NYOMOZÁSA
A rongálás fogalma és a bizonyítás tárgya 53
A rongálás elkövetési módszerei, az elkövetők köre 56
A rongálás elkövetési módszerei 56
Az elkövetők köre 57
Az elsődleges (halaszthatatlan) nyomozási cselekmények, a nyomozás terve 59
A rongálás tudomásra jutásának módjai 59
Az elsődleges (halaszthatatlan) nyomozási cselekmények 59
A nyomozás tervezése 60
A rongálás bizonyítása érdekében végrehajtandó nyomozási cselekmények speciális taktikai szabályai 62
A helyszíni szemle 62
A tanúk felkutatása és kihallgatása 63
A szakértő bevonása 65
Az elkövető felelősségének megállapítása 66
A gyanúsított kihallgatása 68
Kényszercselekmények alkalmazása és a kár megtérülésének biztosítása 70
A rongálás megelőzésének speciális feladatai 71
Tizenhetedik fejezet
A KORRUPCIÓS BONCSELEKMÉNYEK NYOMOZÁSA
A korrupciós bűncselekmények fogalma és a bizonyítás tárgya 73
A korrupciós bűncselekmények fogalma 73
A bizonyítás tárgya 77
A korrupciós bűncselekmények előfordulási területei és elkövetési módszerei 83
A korrupció előfordulási területei 83
Az elkövetés módszerei 84
Az elsődleges (halaszthatatlan) nyomozási cselekmények, a nyomozás terve 87
A bizonyítást nehezítő körülmények 87
A korrupciós bűncselekményekről szerezhető ismereteink forrásai 88
A panaszfelvétel 88
A korrupciós bűncselekmények felderítése 89
A feljelentés, a felderítés adatainak értékelése és az elsődleges nyomozási cselekmények 90
A nyomozás tervezése 91
A bűncselekmény bizonyítása érdekében alkalmazandó nyomozási cselekmények és azok vérehajtásának speciális taktikai szabályai 96
A tárgyi bizonyítás 96
A szakértő alkalmazása 98
A felismertetésre való bemutatás 98
A zár alá vétel 98
A tanúk kihallgatása 99
Az őrizetbevétel, az előzetes letartóztatás 99
A gyanúsított kihallgatása 100
A szembesítés 102
A korrupciós bűncselekmények megelőzése 103
Tizennyolcadik fejezet
A FOGYASZTÓI ÉRDEKET SÉRTŐ BŰNCSELEKMÉNYEK NYOMOZÁSA
A fogyasztói érdeket sértő bűncselekmények fogalma 107
Az árdrágítás fogalma 107
A vásárlók megkárosításának fogalma 108
A rossz minőségű ipari termék forgalomba hozatalának fogalma 108
A bűncselekmények elkövetési módszerei, az elkövetők köre és az elkövetést elősegítő körülmények 109
Az elkövetés módszerei, az elkövetők köre 109
Az elkövetést elősegítő körülmények 112
Az elsődleges (halaszthatatlan) nyomozási cselekmények, a nyomozás tervezése 114
A bűncselekmény tudomásra jutásának módjai 114
Az elsődleges nyomozási cselekmények 115
A nyomozás tervezése 117
A bűncselekmény bizonyítása érdekében alkalmazandó nyomozási cselekmények speciális taktikai szabályai 126
A szakértő bevonása 126
A gyanúsított kihallgatása 128
A tanúk kihallgatása 129
A bizonyítás során felmerülő egyes speciális nyomozási feladatok 129
A bűncselekmény megelőzése érdekében teendő egyéb fontosabb intézkedések 131
Tizenkilencedik fejezet
A PÉNZHAMISÍTÁS NYOMOZÁSA
A pénzhamisítás fogalma és a bizonyítás tárgya 135
A pénzhamisítás elkövetési módszerei, az elkövetők köre és az elkövetés okai 137
A pénzhamisítás elkövetési módszerei és az elkövetés során használt eszközök 137
A hamisítás 137
A hamis pénz forgalomba hozatala 140
Az elkövetők köre 140
A pénzhamisítás elkövetés okai, az elkövetést elősegítő körülmények 142
Az elsődleges (halaszthatatlan) nyomozási cselekmények, és a nyomozás tervezése 144
A tudomásra jutás módjai 144
Az elsődleges (halaszthatatlan) nyomozási cselekmények 144
A nyomozás tervezése 147
A pénzhamisítás bizonyítása érdekében végrehajtandó nyomozási cselekmények speciális taktikai szabályai 151
A tárgyi bizonyítékok felkutatása és lefoglalása 151
A szakértő igénybevétele 151
A tanúk és a gyanúsítottak kihallgatása 152
A pénzhamisítás megelőzésének speciális feladatai 154
Huszadik fejezet
A DEVIZAGAZDÁLKODÁST SÉRTŐ BŰNCSELEKMÉNYEK NYOMOZÁSA
A devizagazdálkodást sértő bűncselekmények fogalma és a bizonyítás tárgya 159
A devizagazdálkodást sértő bűncselekmény fogalma 159
A bizonyítás tárgya 161
A devizagazdálkodást sértő bűncselekmény elkövetési módszerei, az elkövetők köre és az elkövetés okai, elősegítő körülmények 163
Az elkövetők köre 168
A devizagazdálkodást sértő bűncselekmények elkövetési okai, elősegítő körülmények 169
Az elsődleges (halaszthatatlan) nyomozási cselekmények, a nyomozás tervezése 170
A bűncselekmény tudomásra jutásának módjai 170
Az elsődleges (halaszthatatlan) nyomozási cselekmények 172
A nyomozás tervezése 174
A bűncselekmény bizonyítása érdekében végrehajtandó nyomozási cselekmények speciális taktikai szabályai 178
A tanúk felkutatása és kihallgatása 178
A szakértő igénybevétele 179
A gyanúsított kihallgatása 179
A személyes szabadságot korlátozó intézkedések 181
A devizabűncselekmények megelőzése érdekében teendő speciális intézkedések 183
Huszonegyedik fejezet
A VÁMBÜNTETTEK NYOMOZÁSA
A vámbűntett fogalma és a bizonyítás tárgya 187
A bűncselekmény elkövetését elősegítő okok és körülmények, az elkövetés módszerei és az elkövetők köre 189
Az elősegítő okok és körülmények 189
Az elkövetés módszere 190
Az elkövetők köre 192
Az elsődleges (halaszthatatlan) nyomozási cselekmények, a nyomozás tervezése 193
A nyomozás tervezése 195
A csempészet nyomozásának terve 195
Vámorgazdaság nyomozásának terve 197
A vámbűntettek nyomozásának speciális taktikai szabályai 198
A tanúk kihallgatása 198
A szakértő bevonása 199
A gyanúsított kihallgatása 200
A csempészetet elkövető gyanúsított kihallgatásának szempontjai 200
A vámorgazdaság elkövetőjének kihallgatási szempontjai 201
A megelőzés speciális feladatai 201
Huszonkettedik fejezet
AZ ÜZEMI BALESETEK, RENDKÍVÜLI ESEMÉNYEK NYOMOZÁSA
Az üzemi baleset fogalma és főbb okai 205
Az üzemi baleset fogalma 205
Az üzemi balesetek (rendkívüli események) okai 207
A balesetek, események bejelentése, feljelentése 208
Igazgatásrendészeti jellegű eljárások folytatása az államigazgatási eljárás szabályainak alkalmazásával 210
Az üzemi balesetekre (rendkívüli eseményekre) vonatkozó büntetőjogi szabályozás és a bizonyítás tárgya 212
A foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés rendelkezéseinek ismertetése 212
Foglalkozás fogalma a termelő munkában 213
A foglalkozási szabályok megszegése 214
Okozati kapcsolat (összefüggés) a szabályszegés és a közvetlen veszélyhelyzet között 214
A közvetlen veszélyhelyzet bűnös (gondatlan vagy szándékos) előidézése 215
Az elsődleges (halaszthatatlan) nyomozási cselekmények és a nyomozás tervezés 217
A panaszfelvétel (feljelentés) a sértett kihallgatása 217
Az elsődleges (halaszthatatlan) nyomozási cselekmények 218
A helyszíni szemle 218
A nyomozás tervezése 220
A nyomozás elrendelése 221
A bűncselekmény bizonyítása érdekében végrehajtandó nyomozási cselekmények speciális taktikai szabályai 222
A balesettel kapcsolatos kihallgatások 223
A tanúkihallgatások 224
A gyanúsítottak kihalgatása 225
A szakértők bevonása 226
Az üzemi balesetek megelőzésének speciális feladatai 229
Huszonharmadik fejezet
A VASÚTI BALESETEK NYOMOZÁSA
A vasúttal kapcsolatos általános tudnivalók 233
A vasúti balesetek fogalma, az elkövetési magatartások és az elkövetők köre 238
A vasúti balesetek fogalma 236
Az elkövetési magatartások, az elkövetők köre és az egyes elkövetési magatartások esetében a nyomozás feladatai 237
Az elsődleges (halaszthatatlan) nyomozási cselekmények 243
A vasúti balesetek tudomásra jutásának módjai 243
A helyszíni szemle 246
A bűncselekmény bizonyítása érdekében végrehajtandó nyomozási cselekmények speciális taktikai szabályai 251
A tanúk felkutatása és kihallgatása 251
A bizonyítási kísérlet 255
A gyanúsított kihallgatása 256
A vasúti balesetek megelőzésének speciális feladatai 259
Huszonnegyedik fejezet
A KÖZÜTI, LÉGI ÉS VlZI BALESETEK NYOMOZÁSA
A közlekedési balesetek fogalma és a bizonyítás tárgya 263
A közúti közlekedési balesetek előidézésével megvalósított bűncselekmények és az elkövetők jellemzői 273
Az elsődleges (halaszthatatlan) nyomozási cselekmények és a nyomozás tervezése 275
A közlekedési balesetek bejelentése 275
Intézkedések a baleset helyszínén 275
Az elsődleges (halaszthatatlan) nyomozási cselekmények a baleset helyszínén 279
A helyszíni szemle 280
A személyi jellegű bizonyítékok beszerzése 287
A balesetben részes járművek műszaki megvizsgálása 287
A balesetben részes személyek fizikai és pszichikai állapota körében tisztázandó kérdések 290
A nyomozás tervezése 292
A bizonyítás érdekében alkalmazandó nyomozási cselekmények speciális taktikai szabályai 294
A tanúk felkutatása és kihallgatása 294
A gyanúsított kihallgatása 295
A szakértők igénybevétele közlekedési baleset nyomozása során 297
Kriminalisztikai azonosítás céljából végzett szakértői vizsgálat által tisztázható kérdések 297
Közlekedési műszaki szakértő által tisztázható kérdések és körülmények 298
Igazságügyi orvosszakértők által tisztázható körülmények és kérdések 299
Technikai eszközök és eljárások alkalmazása közlekedési balesetekkel kapcsolatos nyomozási cselekmények végrehajtása során 300
A nyilvántartások igénybevétele 301
A bizonyítási kísérlet 302
A tényállás teljes felderítése 304
Az ismeretlen tettes által okozott közúti baleset ügyében folytatott nyomozás egyes feladatai 305
A légi járművekkel előforduló balesetek nyomozása 307
A légi járművekkel előforduló balesetek okának és előidézésének jellemző körülményei 307
Az elsődleges (halaszthatatlan) nyomozási cselekmények és a nyomozás tervezése 308
A helyszíni szemle 309
A légi közlekedési balesetek ügyében folytatott nyomozás során szakértő által tisztázható kérdések 316
A vízi közlekedési balesetek nyomozása 321
A vízi közlekedési, illetve hajózási balesetek előidézésére, bekövetkezésére jellemző körülmények 321
Az elsődleges (halaszthatatlan) nyomozási cselekmények és a nyomozás tervezése 322
A helyszíni szemle 323
A hajózási baleset körülményeinek megállapítása érdekében igénybe vehető szakértők 327
A tanúk és a gyanúsítottak kihallgatása 327
A megelőzés feladatai közlekedési balesetek miatt folytatott nyomozások tapasztalatai alapján 330
Huszonötödik fejezet
A TÜZESETEK NYOMOZÁSA
A tűzesetek okozásával elkövetett bűncselekmények fogalma és a bizonyítás tárgya 335
A közveszélyokozás fogalma 335
A közveszélyokozás bizonyítási tárgya 335
A tűzokozások elkövetési módszerei, az elkövetők köre 337
A tűzokozások elkövetési módszerei 337
Az elkövetők köre 337
Az elsődleges (halaszthatatlan) nyomozási cselekmények, a nyomozás tervezése 339
Eljárás a tűzesetek helyszínén 341
Halaszthatatlan nyomozási cselekmények a tűzeset helyszínén 341
A tűzesetek nyomozásának tervezése 341
A tűzokozással elkövetett bűncselekmények felderítése és bizonyítása érdekében alkalmazandó nyomozási cselekmények speciális
taktikai szabályai 343
A helyszíni szemle 343
A tanúk kihallgatása 345
A tűz tárgyi (fizikai) okának és a tűzkeletkeztető oknak a felderítése 345
A szakértők bevonása 347
A gyújtogatásra utaló nyomok értékelése 349
A tűzokozó kilétének kutatása 350
A gondatlan tűzokozás felderítése 352
Egyéb tűzkeletkeztető okok 354
Az öngyulladás 356
A tűzesetek megelőzésének speciális feladatai 359

Témakörök