Visitatio Canonica a gyulai plébánián

(1715-1993)

Szerző

Kovács József

Szerkesztő

Dr. Varga Tibor Róbert

Szeged

'Kovács József: Visitatio Canonica a gyulai plébánián ' összes példány

Kiadó:	Gerhardus Kiadó
Kiadás helye:	Szeged
Kiadás éve:	2011
Kötés típusa:	Ragasztott papírkötés
Oldalszám:	299 oldal
Sorozatcím:	Szeged-Csanádi Egyházmegyei Könyvtár
Kötetszám:	1
Nyelv:	Magyar
Méret:	20 cm x 14 cm
ISBN:	978-963-88914-7-1
Megjegyzés:	Angol nyelvű összefoglalóval.

Értesítőt kérek a kiadóról

Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

„A római katolikus egyház saját belső joga a kezdetektől komoly hangsúlyt helyezett a püspök pásztori funkciójára. Ez az ókorban és a középkorban szorosan kapcsolódott a püspök és a rábízott egyházi terület - különösen a 6. században kibontakozó plébánia és egyházmegyei rendszer következtében - közötti lelki házasság eszméjéhez. A püspök mint saját pásztor elválaszthatatlanul vezeti rábízott nyájat, és elsődlegesen sajátos felelősséggel tartozik területén belül az egyházi hit-letétemény őrzéséért. Ennek ősi eszköze az úgynevezett "visitatio canonica".
Talán úgy tűnik, hogy a 20. és a 21. század információs forradalmának köszönhetően ez az antik eszköz elveszítette létjogosultságát. Nem szabad azonban elfelejteni, hogy a püspök és egyházmegyéjének kapcsolata, a plébániák működése, a szentség és szentelmény kiszolgáltatás fontossága valamint a szent helyek méltó működése jóval többet jelent, mint azok az információk, statisztikai adatok, amelyet a plébániák, esperesi, illetve főesperesi kerületek rendszeresen eljuttatnak a főpásztorhoz.
A többlet pedig maga a személyes kapcsolat az egyház tagjaival, azaz a felszentelt, a megszentelt és világi krisztushívőkkel. Ez a kapcsolat nem helyettesíthető semmilyen modern eszközzel. A 20. és a 21. században, a civil társadalomban elenyészik a személyes kapcsolat, amely az emberibb tevékenységet mozdította elő évszázadokig. A megyéspüspök személyes látogatása ezt a jelenséget töri át azzal, hogy általa, mint Krisztus ikonja, a pásztor látogatja meg nyáját. Nem nevezhető ez a látogatás puszta ellenőrzsének, hanem inkább Krisztus Titokzatos Teste egyedi működéséért, kitüntetett módon fejezi ki azt a felelősséget, amit a püspökszentelésben a megyéspüspök elnyert. Kovács József atya éppen ezt az egyedi küldetést elemzi, elsődlegesen a gyulai plébánia kapcsán. Vissza

Tartalom

Ajánlás 8
Bevezetés 10
1. Visitatio canonica az egyházban 15
1.1. Újszövetségi előzmények 15
1.2. A kezdeti szerveződések 16
1.3. Az első ezredforduló gyakorlata 20
1.4. Decretum Gratiani 21
1.5. Decretales 24
1.6 A trienti zsinat határozatai a visitatio canonicaról 27
1.7 A trienti zsinattól a kodifikációig 31
1.8. A Codex Iuris Canonici (1917) a visitatioról 36
1.9 A II. vatikáni zsinat útmutatása 39
1.10. A hatályos Codex Iuris Canonici
három kánonja (396-398) 44
2. A visitatio canonica gyakorlata Magyarországon 59
2.1 A hazai előzmények 59
2.2. Középkori egyházlátogatások 62
2.3. A török hódoltság idejének egyházlátogatásai 63
2.4. Az újratelepített plébániák első püspöki látogatása 68
2.5. A 19. századi plébánia látogatások 73
3. A gyulai plébánia középkori története a források tükrében 76
3.1. Gyula első okleveles említése 76
3.2. A plébánia első okleveles említése 77
3.3. Középkori gyulai plébánosok 77
3.4. A gyulai plébánia birtokviszonyai 82
3.5. Szerzetesség a középkori Gyulán 83
3.5.1. Ferencesek 83
3.5.2. Beginák 87
3.6. A középkori gyulai templomok 87
3.6.1. A plébániatemplom Szűz Mária tiszteletére 87
3.6.2. Kápolna Szűz Mária mennybemenetelének tiszteletére 89
3.6.3. A ferencesek temploma Szűz Mária tiszteletére 90
3.6.4. A várkápolna az apostolok tiszteletére szentelve 92
3.6.5. Az ispotály kápolnája Szent Elek tiszteletére 93
3.6.6. Kápolna Szent Miklós tiszteletére 93
3.6.7. Kápolna Szent Móric tiszteletére 93
3.7. A plébánia épülete 94
3.8. Plébániai iskola a középkorban 94
3.9. A plébánia temetője 95
3.10. Adatok a vallásgyakorlásra 96
4. A gyulai katolikusok a reformáció és a török hódoltság idején 97
4.1. A reformáció megjelenése a városban 97
4.2. A reformáció térhódítása 97
4.3. A török hódoltság kora 98
5. A gyulai plébánia 18. században 100
5.1. A török uralom alóli felszabadulás kora 100
5.2. Az első katolikus magyar telepesek megérkezése 101
5.3. A plébánia püspöki megalapítása 101
5.4. Harruckern János György birtoka 102
5.5. A németajkú katolikusok megérkezése 106
5.6. Az újratelepülés utáni első és második plébánia templom 107
5.7. A harmadik plébánia templom építése 108
5.8. További kápolnák építése 109
5.9. A hívek lelki gondozása 111
5.10. A katolikus iskola megszervezése 112
5.11. Az első visitatio canonica 113
5.12. A további egyházlátogatások a század folyamán 113
6. A 19. század az egyházlátogatások tükrében 116
6.1. Rendszeres látogatások 116
6.2. A templom és plébánia kegyurasága 119
6.3. A plébános és a káplán ellátása 120
6.3.1. A plébános fizetése 121
6.3.2. A káplán fizetése 122
6.4. Kántorok és tanítók 123
6.5. A hívek száma a telepítés utáni első században 124
6.6. Tragédiák a plébánia életében 125
6.7. Ünnepek 128
6.8. Kiemelkedő lelkipásztorok 131
6.9. A józsefvárosi templomépítés 134
7. A felgyorsult 20. század 137
7.1. A katolikus gimnázium 137
7.2. Az I. világháború hatása 141
7.3. A Nagyváradi Egyházmegye szétszakítása 143
7.4. Apor Vilmos gyulai plébánossága 146
7.5. A II. világháború 157
7.6. „Málenykij robot" 159
7.7. A kommunista diktatúra évei 160
7.8. A Nagyváradi Egyházmegye határmódosítása 187
Összegzés 197
Függelék 206
Szójegyzék 231
Források és szakirodalom 235
Summary 274
Név- és tárgymutató 279