Fülszöveg
Az, hogy hazánk a középkorban, a honfoglalástól a XVI. századi török hódoltságig jelentős hatalmi tényező, mai szóval élve „nagyhatalom" volt, a történelemről hiteles és alapos ismeretekkel rendelkezők számára nem kérdéses. E virágkor az európai művészetben szinte pontosan egybeesik a romanika és a gótika időszakával, így persze nem csoda, ha Magyarország, vagyis a Kárpát-medence e korszakok építészeti és képzőművészeti emlékeinek hatalmas tárháza. E könyvsorozat célja a magyar Szent Korona felségterületén található ezen kincsek részletes ismertetése.
A kopárokkal történő kézi gabonaőrlés még az őskorban kialakult. A történeti középkorban azonban már sokfelé, így a XI. századi Magyarországon is elterjedtek, feltűnően gyakoriak voltak a vízimalmok, a folyók és patakok vizeinek mozgási energiáját felhasználó gabonaőrlő művek. Ezer év távlatára utal az írásos emlékanyag: számtalan irat, perbeli feljegyzés egyértelműen tanúskodik a honi vízimalmok korai létéről.
A vízimalmok, ezen...
Tovább
Fülszöveg
Az, hogy hazánk a középkorban, a honfoglalástól a XVI. századi török hódoltságig jelentős hatalmi tényező, mai szóval élve „nagyhatalom" volt, a történelemről hiteles és alapos ismeretekkel rendelkezők számára nem kérdéses. E virágkor az európai művészetben szinte pontosan egybeesik a romanika és a gótika időszakával, így persze nem csoda, ha Magyarország, vagyis a Kárpát-medence e korszakok építészeti és képzőművészeti emlékeinek hatalmas tárháza. E könyvsorozat célja a magyar Szent Korona felségterületén található ezen kincsek részletes ismertetése.
A kopárokkal történő kézi gabonaőrlés még az őskorban kialakult. A történeti középkorban azonban már sokfelé, így a XI. századi Magyarországon is elterjedtek, feltűnően gyakoriak voltak a vízimalmok, a folyók és patakok vizeinek mozgási energiáját felhasználó gabonaőrlő művek. Ezer év távlatára utal az írásos emlékanyag: számtalan irat, perbeli feljegyzés egyértelműen tanúskodik a honi vízimalmok korai létéről.
A vízimalmok, ezen belül elsősorban a patakmalmok, később a hajómalmok száma hazánkban az évszázadok során rohamosan gyarapodott, bár e malmokból - a tatárral, törökkel vívott háborúk, a nagy tűzvészek, rendkívüli áradások következtében - időközben rengeteg el is pusztult. Az ismétlődő újjáépítésük, illetve az újabb malomhelyeken is történő létesítésük folytán, a XVIII. század vége felé a Kárpát-medencében alig volt olyan település, város, falu vagy major (puszta), ahol a közeli folyón, patakon legalább egy vízimalom ne üzemelt volna. A XIX. század közepén-végén működő szinte hihetetlen mennyiségű, mintegy 20.000 vízimalomból közel 80%-ra, vagyis 16.000 körülire tehető a lisztőrlő patak- és hajómalmok száma.
A kárpát-medencei vízimalmok magával ragadó világát, múltját, mai valóságát igyekszünk könyvünkben mintegy 1400 település lisztelő vízimalmainak ismertetésével, s több mint 400 illusztrációval - a régi metszetektől kezdve, archív felvételekkel, napjainkban készült fényképekkel és vázlatrajzokkal - bemutatni. Kitérünk arra is, hogy újabban néhány vízimalomban kísérlet történik egy-egy új funkció - múzeum, panzió stb. - kialakítására. Szerző is ilyen és hasonló egyéni törekvésekben látja a volt vízimalmok épületének továbbélési lehetőségét.
Vissza 
Folytatás Microsoft-tal