Nemzetközi közjog

Szerző

'Nguyen Quoc Dinh: Nemzetközi közjog ' összes példány

Kiadó:	Osiris Kiadó
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1998
Kötés típusa:	Ragasztott papírkötés
Oldalszám:	566 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	23 cm x 17 cm
ISBN:	963-379-459-5

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

A magyar olvasó a francia nyelvterület egyik legnépszerűbb nemzetközi jogi tankönyvének tömörített, magyar változatát tartja kezében. A Nguyen Quoc Dinh professzor által írott alaptankönyvnek Alain Pellet és Patrick Daillier professzorok által folyamatosan kibővített és átdolgozott változatain immár nemzetközi jogászok, diplomaták és jogi szakemberek generációja nőtt fel. Az Unversité Paris X-Nanterre nemzetközi jogi tanszékének vezető professzorai nemcsak az újabb nemzetközi egyezmények legfontosabb rendelkezéseinek bemutatásával egészítették ki néhai mesterük művét, hanem Alain Pellett, az ENSZ Nemzetközi Jogi Bizottságának francia tagja és a Nemzetközi Bíróság előtti peres eljárásokban vezető szerepet játszó jogi képviselő a nemzetközi kodifikáció és a nemzetközi bírósági gyakorlat avatott ismerőjeként és tevőleges résztvevőjeként oszthatta meg gondolatait hallgatóival és az érdeklődő olvasóval.
Az eredeti francia nyelvű 5. kiadás jegyzetek, tárgymutató stb. nélküli érdemi szövege mintegy 1200 oldal. A magyar változat azért "tömörített", mivel a francia egyetemi oktatásban népszerű Mémentos-könyvek tapasztalatából kiindulva, úgy gondoltam, hogy ezt a könyvet is tömöríteni lehet tézisekbe, bekezdéseket összefoglaló mondatokba, utaló megjegyzésekbe szerkesztve. Az elméleti fejtegetéseket - a tartalom sérelme nélkül - ahol csak lehetett tézisekbe szedtem, megőrizve nemcsak a tankönyv szerkezetét, tipográfiáját, hanem nagy előnyét, a hágai Nemzetközi Bíróság és a többi nemzetközi igazságszolgáltatási hatóság, állandó és ad hoc választott bíróság joggyakorlatának szabatos, oldalszám vagy paragrafus szerint beazonosítható idézést.
A magyar változat ugyanakkor bizonyos adaptációt is jelent: a magyar egyetemi hallgató és olvasó számára aligha fontos a francia alkotmánybírósági, semmítőszéki, közigazgatási bírósági gyakorlat olyan mélységű ismerete, mint amelyet az eredeti francia változat hordoz. A rövidítésekért cserébe bekerülhettek a magyar alkotmányos szabályozás, a magyar alkotmánybírósági judikatúra, a diplomáciatörténet és a diplomáciai gyakorlat legfontosabbnak tartott elemei. Az olvasó a fejezetek előtt a magyar nyelven elérhető, az utóbbi évtizedekben készített monográfiákra, tankönyvi fejezetekre történő utalások révén ösztönzést kaphat a további kutatásra is. A francia eredetiben nem szereplő kiegészítések, értelmező megjegyzések, az 5. kiadás óta bekövetkezett újabb fejlemények feltüntetése eltérő betűtípussal történt. Vissza

Tartalom

Ajánlások	39
Előszó	41
Rövidítések	42
Általános bevezetés	45
A nemzetközi jog koncepciója	47
A nezetközi jog és a nemzetközi jogközösség	47
A nemzetközi jog formális definíciója	47
Nemzetközi jogés nemzetközi kapcsolatok	48
A nemzetközi jog története	49
A fejezet szerkezete	49
A kialakulás kora (a kezdetektől a francia forradalomig)	49
Az ókor és a középkor nemzetközi joga	49
A középkor végétől a francia forradalomig	51
A nemzetközi jog kifejlődése (1789-től napjainkig)	54
A nemzetközi közösség fejlődése	54
A nemzetközi jog átalakulása	56
A doktrinális értékelés	57
A nemzetközi jog elmélete	59
A nemzetközi jogrend sajátosságai	59
A nemzetközi jog létezése és természete	59
A nemzetközi jogrend és a belső jogrend kapcsolatai	61
A nemzetközi jog kötelező jellegének alapja	64
A jogi formalizmus zsákutcái	64
A formalizmus meghaladása	65
A nemzetközi jog létrejötte	67
A nemzetközi jog szerződési úton történő létrejötte	71
Szerződéskötés	74
A bilaterális és multilaterális szerződésekben közös eljárás	74
A szöveg kidolgozása	74
Az állami kötelezettség-vállalás kifejezése	78
A szerződés bevezetése a nemzetközi jogrendbe	87
A sokoldalú nemzetközi szerződések megkötésének egyes aspektusai	90
A kidolgozás eljárásának intézményesülése	91
A szerződő államok közösségének kiszélesedése	94
A letéteményes intézménye	100
A szerződések érvényessége	101
Az érvényesség feltételei	101
A felek jogképessége	101
Az akarat szabályszerűsége	102
A tárgy jogszerű volta	106
Az érvényesség hiányára (défaut de validité) visszamutató semmisségek rendszere	109
Abszolút semmisség és relatív semmisség	110
Az érvénytelenítési eljárás	111
Az érvénytelenség joghatásai	112
A szerződések alkalmazása	114
A szerződéseknek a részes felek által történő végrehajtása	114
A nemzetközi jogrend és a szerződések végrehajtása	114
A belső jogrend és a szerződések végrehajtása	119
A szerződéseknek harmadik államokra gyakorolt joghatásai	123
A szerződések relatív hatályának elve	124
Kivételek a szerződések relatív hatályának elve alól	124
A szerződések értelmezése	128
Értelmezési hatáskör	129
Értelmezési módszerek	132
A szerződések alkalmazása és a normakonfliktus	136
Összeütközés egymást követő egyezmények normái között	136
Összeütközés szerződési normák és belső jogi normák között	141
Szerződési normák megszűnése	147
Szerződések módosítása	147
Közös elemek a kétoldalú és sokoldalú szerződések esetében	148
A többoldalú szerződések módosításának különös vonatkozásai	149
Szerződések megszűnése és felfüggesztése	151
A szerződés megszűnése és felfüggesztése a felek akarata alapján	152
A szerződés megszűnése és felfüggesztése a szerződésben előre nem látott körülmények alapján	155
A nemzetközi jog nem szerződési úton történő létrejötte	161
A "spontán" kialakulási módok	162
A szokásjog	162
A szokásjogi folyamat	163
A szokásjog bizonyítéka	169
A szokásjog érvényesítése	173
Az általános jogelvek	176
Az általános jogelvek jogi természete	176
Az általános jogelvek érvényesítése	177
A méltányosság	179
A méltányossághoz folyamodás a felek hozzájárulása alapján	179
A méltányossághoz folyamodás a felek kifejezett felhatalmazása nélkül	180
Az akarati alapú kialakulási módok	183
Az egyoldalú aktusok	183
Az államok egyoldalú aktusai	183
A nemzetközi szervezetek egyoldalú aktusai	187
Az egyeztetett, nem szerződési természetű aktusok	196
A jogszabályok megállapításának eszközei	200
A doktrína	200
A joggyakorlat	201
A nemzetközi jogközösség	203
Az állam	205
Az állam meghatározása a nemzetközi jog szerint	206
Az állam konstruktív elemei	206
A lakosság	206
Terület	208
Kormányzat	210
A szuverenitás	211
A szuverenitás fogalma	211
A szuverenitás joghatásai	214
A szuverenitás védelme	218
Az állam "fenntartott hatásköreinek" elmélete	218
A joghatóságok konfliktusainak megoldásai	223
A vitatott államiságú egységek	225
A szentszék	225
A nemzetköziesített városok	226
Az állam hatáskörei	228
Az állam saját területén gyakorolt hatáskörei	228
A saját területre gyakorolt állami hatáskörök általános jellemzői	228
Az államterület elhatárolása	234
Az állam saját területén kívül gyakorolt hatáskörei	238
A "kisebb" területi hatáskörök	238
A személyi főhatalom	242
A közszolgálatokra vonatkozó hatáskörök	248
Az állam kialakulása éa átalakulása	250
Az állam létrejötte a mai világban	250
A gyarmati rendszer felszámolása és a népek önrendelkezési joga	251
Új állam létrejötte a dekolonizáció keretein kívül	254
Terület megszerzése és elvesztése	256
Nem állami területek megszerzésének módozatai	256
Állami terület megszerzésének módozatai	257
Államutódlás	259
Az államutódlás fogalma	260
Az államutódlás szabályrendszere	261
Az elismerés	269
Államelismerés	269
Kormányelismerés	274
Az elismerés egyéb esetei	277
A nemzetközi szervezetek és a nemzetközi jog egyéb alanyai	279
A nemzetközi szervezetek (általános elmélete)	280
Létrejövetel és összetétel	282
Az alapító okmány	282
A szervezet tagjai	284
Jogi helyzet	287
A nemzetközi szervezetek jogalanyisága	287
A nemzetközi szervezetek hatásköre	290
Struktúra és működés	297
A szervek tipológiája	297
A kormányok képviselőiből álló szervek	298
A nemzetközi ügynökökből álló szervek	303
Politikai, gazdasági és társadalmi erők képviselőiből összeállított szervek	306
A magánszemélyek	310
Az egyén büntetőjogi felelőssége a nemzetközi jogban	311
Az egyén felelőssége a kizárólag magánminőségben elkövetett cselekményekért	311
A közfunkcióban eljáró egyén felelőssége	313
Az egyén nemzetközi jogi védelme	318
Az emberi jogok nemzetközi jogi védelme	320
Nemzetközi védelem az egyének bizonyos kategóriái számára	325
A transznacionális társaságok és a nem kormányközi szervezetek	337
Transznacionális társaságok	338
Nem-kormányzati szervezetek	341
A magánszemélyek részvétele a nemzetközi jogalkalmazási eljárásokban	343
Nem bírói jellegű nemzetközi eljárások	343
A nemzetközi választottbírósági és bírósági eljárások	345
A nemzetközi kapcsolatok	349
A nemzetközi kapcsolatok jogi keretei	351
A nemzetközi kapcsolatok általános mechanizmusai	352
Diplomáciai és konzuli kapcsolatok	353
A diplomáciai kapcsolatok	353
Államok közötti diplomáciai kapcsolatok	354
Diplomáciai kapcsolatok és nemzetközi szervezetek	360
Konzuli kapcsolatok	362
Az államok nemzetközi felelőssége	365
A felelősséget keletkeztető tény	366
A nemzetközi joggal ellentétes tény	366
A nemzetközi joggal összeegyeztethető tevékenységek	376
A kár	377
A kár jellege	378
A sértett	380
A felelősség joghatásai	384
A helyreállítás	384
Egyéb következmények	386
A nemzetközi viták békés rendezése	389
A viták nem bírói típusú rendezése	392
Államközi eljárások	392
Diplomáciai tárgyalás	392
Egy harmadik beavatkozása	394
A viták nem bírói típusú rendezése a nemzetközi szervezetekben	397
Az általános hatáskörű egyetemes szervezetek	398
A politikai jellegű regionális szervezetek	404
A technikai hatáskörű nemzetközi szervezetek	407
A bírói rendezés	408
A választottbírói vitarendezés	409
A választottbíráskodáshoz folyamodás	410
A választottbírói testület	414
A választottbírósági eljárás	417
Vitarendezés állandó igazságszolgáltatási hatóság révén	419
A nemzetközi bíróság	420
A korlátozott hatáskörű nemzetközi bíróságok	436
A kényszer alkalmazása a nemzetközi kapcsolatokban	443
A kényszer alkalmazásának korlátai	444
A fegyveres erőszak alkalmazása tilalmának elve	444
Az elv fokozatos kialakulása	444
Az elv jelentősége	446
A nem katonai kényszerintézkedések foganatosítása	453
A fegyveres összeütközések nemzetközi joga	456
Hatálya és jogforrásai	456
Az összeütközésben részes felek kapcsolatai	460
A semlegesség joga	466
A nemzetközi béke és biztonság fenntartása	468
Biztonság és kollektív intézkedések az ENSZ keretei között	468
Az alapokmány rendszere	469
A békefenntartó műveletek	475
Leszerelés	479
A leszerelés jogi technikái	479
Fegyverellenőrzési és leszerelési intézkedések	480
A nemzetközi gazdaság és nemzetközi jogi szabályai	485
Általános jellemzők	486
A gazdaság nemzetközi jogának intézményei	486
A nemzetközi gazdasági kapcsolatok szereplői	486
A nemzetközi gazdasági normák	487
A nemzetközi gazdasági rend	489
Egy új gazdasági rend keresése	489
A fejlődésbeni egyenlőtlenségek számbavétele	490
A központi tervgazdaságot folytató államok gazdasági kapcsolatai	494
Monetáris és pénzügyi kapcsolatok	495
Monetáris kapcsolatok	495
A nemzetközi monetáris rendszer	495
Regionális együttműködések	497
Tőkemozgások	498
A magánberuházások szabályozása	499
Pénzügyi segítségnyújtás	500
A javak és szoltáltatások nemzetközi fogalma	502
A javak kereskedelmének szabályozása	502
A nemzetközi kereskedelmi rend	502
Az észak-dél közötti kereskedelmi kapcsolatok	505
A technológiai transzfer és a szoltálatások nyújtása	507
A szolgáltatások és technikák kereskedelme	507
Technikai segítség	508
A térségek nemzetközi jogi szabályrendszere	511
A tenger	512
Az állami joghatóság alá tartozó tengeri övezetek	515
Beltengerek	516
Szigetközi tenger	518
Parti tenger	518
Szorosok	522
Csatlakozó övezet	524
A kizárólagos gazdasági övezet	525
Kontinentális talapzat	528
Az állami joghatóság alá nem tartozó tengeri övezetek	533
A nyílt tenger	533
"A zóna"	539
Nemzetközi csatornák és folyók	543
Nemzetközi csatornák	543
A Szuzei-csatorna	543
A Panama-csatorna	544
A Kieli-csatorna	545
A nemzetközi folyók és tavak	546
Általános megközelítés	546
Fontosabb különleges jogi szabályrendszerek	549
A légtér és a világűr	553
A légtér	553
A légtér jogi helyzete	554
A légiközlekedés jogi szabályrendszere	555
A világűr	557
A világűr jogi helyzete	558
Az űrtevékenységek jogi szabályrendszer	560
Tárgymutató	563