1.035.157
kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát
Az író Zrínyi Miklós
| Kiadó: | Akadémiai Kiadó |
|---|---|
| Kiadás helye: | Budapest |
| Kiadás éve: | |
| Kötés típusa: | Fűzött kemény papírkötés |
| Oldalszám: | 304 oldal |
| Sorozatcím: | Nemzeti Klasszikusok |
| Kötetszám: | |
| Nyelv: | Magyar |
| Méret: | 20 cm x 14 cm |
| ISBN: | 963-05-8220-1 |
| Megjegyzés: | Fekete-fehér illusztrációkkal. |
Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
Előszó
Negyven évvel ezelőtt Király Erzsébet nyersfordításokat csinált és jegyzeteket írt egy tervezett olasz Petőfi-kötethez. Amikor Arany Jánost minősítette, ugyanaz futott ki tolla alól, mint amit az... TovábbElőszó
Negyven évvel ezelőtt Király Erzsébet nyersfordításokat csinált és jegyzeteket írt egy tervezett olasz Petőfi-kötethez. Amikor Arany Jánost minősítette, ugyanaz futott ki tolla alól, mint amit az Encyclopaedia Britannica magyar kiadása állít Aranyról: ő volt „a legnagyobb magyar epikus költő". A napvilágot egyébként soha nem látott olasz Petőfi-kötet kéziratának lektora, Szauder József, a XX. század egyik legtekintélyesebb magyar irodalomtörténésze és esszéistája odajegyezte az Aranyt minősítő mondat mellé: „Az még mindig Zrínyi!" Hogy nem Arany, hanem Zrínyi Miklós a legnagyobb magyar epikus költő, ezt immár természetesen a Tasso és Zrínyi-kérdés monográfusa, Király Erzsébet is meggyőződéssel vallja.Valahogy így volt nagy elődjével maga Arany is. Hosszabb időbe telt, míg feltétlen csodálója lett Zrínyi költészetének, s eljutott nagyságának tudósításáig. Az 1850-es évek közepén még megkísérelte, hogy „meghagyva úgy amint van", élvezhetőbbé tegye verselését, „azáltal, hogy cezurátlan sorait a szavak másképp rendezésével cezúrássá változtassa, és ahol ríme nagyon rossz, mással pótolná, tulajdon szavaiból". Alig telt el öt év, s 1859-ben Arany Zrínyi és Tasso című előadásával foglalta el székét a Magyar Tudományos Akadémián. A ritmus- és rímjobbító átdolgozás abbamaradt a II. ének 7. versszakánál. Összehasonlító irodalomtörténet-írásunknak ez a kezdeményező remekműve érvényesen fogalmazta meg, hogy Zrínyi, bár „minden léptén csikorogtatja a forma bilincseit, töri a hajlani nem tudó nyelvet", eredeti művet alkotó, határozott költőegyéniség. Nála ugyanis "a ritmus megszokott kellemét a gondolat merész fönsége váltja fel, amely körül a századokon át bizonyos költői formába verődött nyelv töredékei úgy hevernek, mint titáni kézzel összehányt szikladarabok". Vissza
Tartalom
Előszó 7Sdrinek és Zrínyiek 9
Ősök és iskolák 17
Zrínyi Miklós Itáliában 13
Harcok a törökkel és a császár zászlaja alatt 20
A lírikus 21
A versek kronológiája 21
Verskísérletek és alkalmi versek 22
„A vadász és Echo" és a „Fantasia poetica" 26
A két „Idilium" 36
Az idillek metamorfózisai 40
„Arianna sirása": a teljes metamorfózis 45
Siratóversek 54
Epigrammata 63
A „Feszületre" és a „Peroratio" 66
A kéziratban maradt prózai művek versbetétei 72
Versmoccanások, versidézetek, versiculusok, adagiumok 80
A Mátyás-elmélkedések versiculusai 89
A legnagyobb magyar epikus költő 92
Szigetvár „veszedelmei" 92
A történetíró Istvánffy valósága és Zrínyi költészete: a „Szigeti veszedelem" 105
Az értelmes halál 108
A „Szigeti veszedelem" világa 113
A tizenöt eposzének számszimbolikája 121
Az Istvánffy-ostromleírás 128
Tinódi, Krnarutic, Tasso 132
Heroizmus 136
Metamorfózis 141
Imitáció 142
Műgond 145
A „Szigeti veszedelem" közelről 150
Szimmetria és barokk kompozíció az eposz III. és XV. énekében 154
„Ihon most Zrininek jó szerencséje van" 167
„Áll rettenthetetlenül Zrini nagy gondokon" 168
„Deli Vid [...] török közt mint tündér" 172
„Szép Hajnal szekere" 175
„Hova ragadtattam én könnyű pennámtul?" 181
„Külső s belső váras már töröknél vala" 187
„Venus triumphusa" 193
„Vidnak vala egy szép felesége" 204
„Ihon jün Zrininek ragyogó csillaga" 205
„Bán végső óráját közelgetni látja" 210
„Ha mit az én magyar verseim tehetnek" A személyesség és az elbeszélő megszólalásai az eposzban 218
A narráció közhelyes fordulatai, személyességjelekkel 228
Reflexiók, átélés, beleélés, életrajzi alanyiság 232
Beleszólások, a hősök megszólítása 246
,,Magyar vitézeknek dicsősséggel földben temetett csontjai és azok nagy lelkeinek árnyékjai" - A Zrínyi-próza 251
„Hallani láttatom az ő árnyékát" - A Mátyás király életéről való elmélkedések 265
A „Mars Hungaricus" és „A török áfium ellen való orvosság" 276
Bethlen Miklós Csáktornyán és a kursaneci tragédia 285
Mutatók 291
A Zrínyi-művek címmutatója 293
Névmutató 295
Témakörök
Kovács Sándor Iván
Kovács Sándor Iván műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Kovács Sándor Iván könyvek, művekMegvásárolható példányok
Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.