Kövek a Pilisben

Előszó

Könyvemben a Dunakönyök várait, erősségeit, védműveit fogom részletesen taglalni, megpróbálok a hivatalosnak mondott irányvonal konkrétumai mellett a rengeteg felmerülő kérdésre, ellentmondásra is fényt deríteni. Hiszen, ha valamit a hivatalos "szakemberek" egy része szándékosan félremagyaráz, vagy éppen elhallgat, az pont a Pilis kapcsán felmerülő tengernyi probléma. Közhely, de sohase felejtsük el, ha egy népnek ellenségei írják történelmét, akkor az a nép elveszett. Esetünkben - pestiesen fogalmazva - halmazati bajról van szó, mert mi magyarok ezt hagyjuk is. Sőt tapsolunk a történelemhamisítóknak. Persze sok a kivétel, s nekik most is tisztelet jár. Igaz viszont az is, hogy főleg a Pilis kapcsán egyes jó szándékú (bár sajnos van sok rosszakaratú) amatőr Pilis-magyarázó nagyobb kárt okoz kontárkodásával, mint hasznot. Sajnos az utóbbi időben mintha egyfajta "Pilis-felejtő iparág" is kibontakozóban lenne. Ezt mindenképpen károsnak vélem. Úgy gondolom, jómagam egyik oldalhoz sem tartozom. Ha könyvemben eltérnék a tényektől, akkor is csak inkább kérdéseket próbálok feltenni, tudván azt, hogy mindig lehetséges más magyarázat is.
A Dunakönyök elnevezés a Pilis-Visegrádi-hegység északi, Esztergom és Visegrád közötti területét jelöli. Ebben a régióban találhatók a könyv témáját képező erősségek. Leírásuk sorrendjében: Visegrád falu szélén elterült sibrik-dombi ókori erőd és középkori ráépítései, visegrádi Alsóvár a Salamon-toronnyal, a Fellegvár, a dömösi középkori Árpád-vár. Majd a Magas-hegy és a Rám-hegy, a Szakó-vár, a Pilisszentlélek és Esztergom között található nagy-cserepes-tető-i Árpád-kori földvár, a dobogókői torony, a hideglelőskereszti középkorban is használatos római eredetű castrum és a hozzá kapcsolódó hosszú-hegyi kőfalak, az esztergomi Fellegvár, végezetül az erdélyi Háromszék szent hegye, a Perkő és a Pilis-hegy kapcsolatát fogom taglalni. Mindezek mellett bizonyosan el fogok kalandozni egyéb izgalmas vizekre is, garantáltan a kedves olvasó legnagyobb örömére. Vissza