Magyarország gazdaságtörténete a honfoglalástól a 20. század közepéig

Tartalom

Előszó 3
I. A HONFOGLALÁSTÓL A 16. SZÁZADIG 5
1. A középkori Magyarország gazdaságföldrajza 7
2. Gazdálkodás az államalapítás előtt 10
3. Magyar gazdaság az Árpád-korban (11-13. század) 13
3.1. A népesség növekedése 13
3.2. Államalapítás és társadalom 14
3.2.1. István király állama 14
3.2.2. Tulajdonviszonyok változása 15
3.2.3. Társadalom (Szabadok és szolgák) 17
3.3. A mezőgazdaság fejlődése 19
3.3.1. Állattartás és földművelés 19
3.3.2. A mezőgazdasági üzem 21
3.4. Ipar, iparűzők 23
3.5. A kereskedelem fejlődése, városok 24
3.6. Pénzek a 11-13. században 26
3.7. Királyi jövedelmek 27
4. Gazdaságunk a 13-15. században 29
4.1. Népesség és települési terület 29
4.1.1. Demográfiai növekedés
4.1.2. Bevándorlás 31
4.1.3. A települési terület kiteljesedése 33
4.1.4. Pusztásodás 34
4.1.5. Falu és város 35
4.2. A társadalom átalakulása. A nemesség kialakulása (13-14. század) 36
4.2.1. A nemesség kialakulása 37
4.2.2. A földesúri gazdálkodás átalakulása, az egységes jobbágyság kialakulása 38
4.3. A mezőgazdaság változásai 40
4.3.1. A mezőgazdasági technika változása, az ágazatok fejlődése 40
4.3.2. Mezőgazdasági termékek a kereskedelemben, árak 44
4.3.3. A földesúri üzem a 14-15. században 46
4.3.4. Paraszti üzem, a jobbágytelek 48
5. Gazdaságpolitika 50
5.1. Gazdaságpolitika és államháztartás 50
5.2. Pénzek, pénzverés 54
5.3. Városok alakulása 56
5.3.1. Jogi helyzet 58
5.3.2. Városi társadalom 61
5.4. Az ipar és bányászat fejlődése 61
5.4.1. Bányászat 62
5.4.2. Kézműipar, kézművesek 63
5.4.3. Céhek 65
5.4.4. Fejlettebb termelési rendszerek 66
5.5. A kereskedelem fejlődése 66
5.5.1. Külkereskedelem 66
5.6. Külföldi tőke Magyarországon 68
5.7. Hazai vállalkozók 69
5.8. A pénzügyletek formái 70
5.9. Belkereskedelem 70
Válogatott bibliográfia 72
II. A TÖRÖK KORI MAGYARORSZÁG GAZDASÁGTÖRTÉNETE 81
1. Népesedési viszonyok 83
2. A gazdasági változások keretei 87
3. Mezőgazdaság a török korban 91
3.1. A majorsági gazdálkodás 92
3.2. Az allodiális gazdaság irányítása 99
3.3. A földesúri udvartartás fogyasztása 101
3.4. Jobbágytelek és paraszti földhasználat 101
3.5. Földművelés 106
3.5.1. Növénytermesztés 107
3.5.2. Kerti vetemények és gyümölcstermesztés 113
3.5.3. Szőlőművelés 114
3.5.4. Szénakészítés 116
3.6. Állattenyésztés 117
3.6.1. Szarvasmarha-tenyésztés 119
3.6.2. Lótenyésztés 120
3.6.3. Juhtenyésztés 122
3.6.4. Sertéstenyésztés 123
3 6.5. Baromfitartás 124
4. Az ipar és a városok 125
4.1. Bányászat 127
4.2. Vasbányászat és vasgyártás 130
4.3. Sóbányászat 131
4.4. Élelmiszeripar 132
4.5. Sütőipar 133
4.6. Sörfőzés 134
4.7. Húsmívesség 135
4.8. Bőrkikészítés és -feldolgozás 135
4.9. Ruházati és szövőipar 137
4.10. Fémművesség 133
4.11. Fa- és építőipar 1 39
4.12. Egyéb iparágak 140
5. A városok iparos és a kereskedő népessége 141
6. Belkereskedelem 144
7. Külkereskedelem 148
8. A török uralom gazdaságsorvasztó hatása 155
9. A töröktől mentes terület adózása 159
10. Pénzforgalom és pénzértékviszonyok 161
Válogatott bibliográfia 163
III. MAGYARORSZÁG GAZDASÁGTÖRTÉNETE 1700-1848 173
1. Népesség és társadalom Magyarországon (1700-1848) 175
2. A birodalmi gazdaságpolitika kialakulása a 18. században 181
3. A hagyományos mezőgazdaság 185
3.1. Földbirtokszerkezet, földhasználat 185
3.2. Tőkeösszetétel, gazdaságirányítás, munkaerő 192
3.3. Termelés és gazdálkodás 197
3.4. Technika, termelékenység, jövedelmezőség 205
4. A tradicionális ipar Magyarországon 214
4.1. A 18. századi európai iparosodás tanulságai 214
4.2. Magyarország ipara és bányászata a 18. század elején 217
4.3. A magyarországi ipar strukturális rendszere a 18. században 218
4.4. Iparosok, kézművesek 222
4.5. Termelékenység és jövedelmezőség 223
5. A külkereskedelem szerkezete 225
6. Konjunktúra és dekonjunktúra a századforduló környékén 228
7. Modernizációs elgondolások a magyar gazdaság fejlesztésére az 1830-40-es években 234
8. A piacosodó mezőgazdaság az 1830-40-es években 237
9. Modern ipari vállalkozások Magyarországon 242
10. Az infrastrukturális átalakulás megindulása a 19. század első felében 247
10.1. A közlekedés átalakítása 247
10.2. A pénzügyi intézményrendszer átalakulása 249
11. A hagyományos agráralkotmány lebontása Magyarországon 252
Válogatott bibliográfia 256
IV. A REFORMKORTÓL AZ I. VILÁGHÁBORÚIG 261
1. Az intézményrendszer tőkés átalakítása 263
1.1. A jobbágyfelszabadítás 263
1.2. Az iparszabadság 267
1.3. Közteherviselés és adóreform 268
1.4. Vámunió és vámliberalizálás 269
2. Gazdaságpolitikai célok és eszközök 272
2.1. A neoabszolutizmus gazdaságpolitikái 272
2.2. A gazdasági kiegyezés 274
2.3. A magyar gazdaságpolitika lehetőségei 275
3. Piacosodás és monetarizáció 281
3.1. Árupiacok 281
3.2. Pénzrendszerek 286
3.3. Bank- és hitelrendszerek 290
3.4. A nemzetközi értékpapírpiac és Magyarország 296
4. Gazdasági szerkezet és növekedés 301
4.1. Mezőgazdaság és élelmiszeripar 302
4.2. Vasút, kohászat, gépgyártás 313
4.3. Ütem és ciklikusság 322
5. Hadigazdaság és állami beavatkozás 325
Válogatott bibilográfia 328
V. A GAZDASÁG A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTT 335
1. A háború utáni új létfeltételek. Trianon gazdasági következményei 337
2. Az önálló magyar pénz megteremtése és az Állami Jegyintézet felállítása 350
3. Infláció és az első stabilizációs kísérlet 1921 tavaszán. A gazdaság inflációs finanszírozása 353
3.1. Infláció a háború alatt 353
3.2. Hegedűs Lóránt stabilizációs kísérlete 354
3.3. Az infláció felgyorsulása 356
4. A szanálás és a Magyar Nemzeti Bank felállítása 363
4.1. A stabilizációs kölcsön 363
4.2. A Magyar Nemzeti Bank felállítása 374
5. Termelés, külkereskedelem, autonóm vámtarifa 377
5.1. A gazdaság állapota a háború után 377
5.2. Az autonóm vámtarifa 380
6. A gazdasági világválság hatása, 1929-1933. Agrár-, ipari és hitelválság. Állami beavatkozás a válság következményeinek felszámolására, 1934-1938 392
6.1. Agrárválság 392
6.2. Németország fokozódó gazdasági szerepvállalása Kelet-Európában 409
6.3. Ipari termelés 413
6.4. Hitelválság 419
7. Szociálpolitika 426
8. Közlekedés 431
9. Az 1938. márciusi fegyverkezési program 433
10. Az ország területének megnagyobbodása. Magyarország a II. világháborúban 436
Válogatott bibliográfia 446
VI. MAGYARORSZÁG GAZDASÁGI FEJLŐDÉSE
AII. VILÁGHÁBORÚ UTÁN (1945-1955) 457
1. A kötött gazdaságról a tervgazdaságra való áttérés 459
1.1. Háborús veszteségek 459
1.1.1. Népességcsökkenés 459
1.1.2. Anyagi veszteségek 461
1.2. Az Ideiglenes Kormány gazdasági intézkedései 466
1.2.1. A földreform 467
1.2.2. A stabilizáció 474
1.3. Államosítások és újjáépítési terv 478
1.3.1. Részleges államosítások 478
1.3.2. A hároméves terv 480
2. A gazdasági stratégia változása 1947/48 fordulóján 482
2.1. A magántulajdon totális felszámolása, a direkt irányítás 483
2.2. A gazdaságpolitika fő céljai, a megvalósítás eszközei 488
2.3. Az I. ötéves terv 491
2.4. Életszínvonal, fogyasztás, reáljövedelem 505
2.5. Agrárpolitika 513
2.5.1. Állami gazdaságok 515
2.5.2. Gépállomások 520
2.5.3. Termelőszövetkezetek 530
2.5.4. A kulákgazdaságok likvidálása 547
2.5.5. Beszolgáltatási kötelezettség 551
3. Az „új szakasz" gazdaságpolitikája és bukása,1953-1955 555
Válogatott bibliográfia 564

Témakörök