Az állattenyésztés fejlődésének fő irányai és tényezői

Tartalom

ELŐSZÓ 9
BEVEZETÉS 13
I. AZ ÁLLATTENYÉSZTÉS GYORSABB ÜTEMŰ FEJLESZTÉSÉNEK SZÜKSÉGESSÉGE 19
1. Az élelmiszer-fogyasztás fejlődésének fő irányai 19
2. Az állattenyésztés jelentősége a mezőgazdasági exportban 26
Az állattenyésztés termékeinek magas aránya a kivitelben 26
A szarvasmarha-tenyésztés mint exportra termelő ágazat 29
Vágósertés- és sertéshúsexportunk jelentősége 32
H. A HAZAI ÁLLATTENYÉSZTÉS FEJLETTSÉGE 36
1. Állattenyésztésünk fejlődésének fő szakaszai 35
2. Az állattenyésztés fejlettségi szintjének megítélése 37
A növénytermelés és az állattenyésztés közötti arányok megváltoztatásának szükségessége 38
Az állatsűrűség alakulásának jellemzői 41
Az állatitermék-termelés területhez és lakossághoz viszonyított
arányai 44
Az állattenyésztés árutermelésének jelentősége 46
3. A fejlődési ütem kérdései 48
Ütemkülönbség a növénytermelés és az állattenyésztés fejlődése között 48
Az állattenyésztési ágazatok eltérő ütemű fejlődése 52
A szarvasmarha-tenyésztés fejlődési ütemének kérdései 54
A szarvasmarha-állomány és a marhahústermelés fejlődési
üteme 54
A tehénállomány és a tejtermelés fejlődési üteme 57
A fajtakérdés a szarvasmarha-tenyésztésben 61
A sertésállomány és sertéshústermelés növekedési üteme 63
A baromfiállomány, a baromfihús- és a tojástermelés növekedése 66
III. AZ ÁLLATTENYÉSZTÉS ÉS A TAKARMÁNYBÁZIS KAPCSOLATÁNAK KÉRDÉSEI 71
1. Az állattenyésztés és a takarmánybázis kapcsolatának főbb jellemzői 71
A takarmánybázis meghatározó szerepe az állattenyésztés fejlődésében 71
Az állattenyésztés és a takarmánybázis közötti összhang hiányának főbb tényezői 73
Az állatállomány és a takarmánybázis fejlődése s szerkezeti
változása 76
A takarmánybázis és az állatitermék-termelés kapcsolata 85
2. Az abraktakarmány-bázis és a sertéstenyésztés kapcsolata 90
A sertésciklus problémájáról általában 91
Sertésciklusok a tőkés gazdaságban 93
Ciklikus jelenségek a szocialista gazdaságban 104
A sertéstenyésztés ciklikus fejlődése hazánkban 108
Sertésciklusok a két világháború között 108
A sertésállomány ciklikus alakulása a felszabadulás után 110
A sertésállomány mint az abraktakarmányok legnagyobb
fogyasztója 115
A takarmánybázis hatása a sertésállomány és vágósertéstermelés alakulására 119
A piaci tényezők szerepe a sertésállomány alakulásában 126
3. A tömegtakarmány-bázis és a szarvasmarha-tenyésztés kapcsolata 129
A kapcsolat, áttekintése néhány más országban 130
A takarmányhelyzet és a szarvasmarha-tenyésztés főbb összefüggései hazánkban 136
4. A takarmány felhasználás és az állattenyésztés termelése növekedési ütemének összehasonlító vizsgálata 140
A vizsgálat kísérleti jellegű 140
Az állatállomány takarmányfogyasztásának és termelésének
mennyiségi összefüggései, fejlődési tendenciái 141
Állatfajonkénti hatékonyságkülönbségek a takarmányfelhasználásban 145
A főbb arányok állatfajonkénti alakulása az állattenyésztésben 149
AZ ÁLLATTENYÉSZTÉS FEJLŐDÉSÉNEK SZEKTORÁLIS
PROBLÉMÁI 153
1. A mezőgazdaság szocialista átszervezésének hatása az állattenyésztés fejlődésére 153
A fejlődés feltételeinek megváltozása az állattenyésztésben 153
Az állattenyésztés továbbfejlesztésének és szektorális megoszlásának kérdései a szocialista országokban 156
A fejlődés jellemzői Bulgáriában 160
A fejlődés jellemzői a Német Demokratikus Köztársaságban 164
2. Az állattenyésztés fejlődésének jellemzői és szektorális helyzete
hazánkban 168
Változások az állatállomány struktúrájában 168
A fejlődést jellemző főbb vonások 170
A fejlődés jellemzői a szocialista mezőgazdasági nagyüzemekben 171
A háztáji, kisegítő és egyéni gazdaságok állattartásának jelentősége 172
A kooperációs kapcsolatok szerepe 177
3. A szarvasmarha- és sertéstenyésztés fejlődésének és szektorális
alakulásának főbb kérdései 182
A szarvasmarha-tenyésztés fejlődése és szektorális problémái 182
A szarvasmarha-állomány alakulásának jellemzői 182
A szarvasmarha-állomány szektoronkénti alakulását befolyásoló tényezők I85
A szarvasmarha-tenyésztés minőségi fejlődése és a szektorok
közötti színvonalbeli különbségek 194
A sertéstenyésztés fejlődése és szektorális kérdései 198
A sertésállomány alakulásának jellemzői 198
A vágósertés-termelés fejlődésének jellemzői 202
V. AZ ÁLLATTENYÉSZTÉS EGYES GAZDASÁGPOLITIKAI INTÉZKEDÉSEK TÜKRÉBEN 207
1. Az árak, és az árarányok szerepe az állattenyésztés fejlődésében 209
A termelői árak, árarányok helyes kialakításának és fejlesztésének néhány alapkérdése 209
Az árak, árarányok rendezése a párt agrárpolitikai tézisei nyomán 213
A mezőgazdasági termelői árak és árarányok néhány összefüggése az állattenyésztés fejlődésével 216
Az árváltozások jellemzői, különös tekintettel a két főágazat
fejlődésére ható különbségekre 216
Az árarányok módosulásának és a termelési struktúra változásának jellemzői 220
2. Az állattenyésztés jövedelmezőségének néhány kérdése 224
Az állattenyésztés ágazati jövedelmezőségi helyzetének megítélése 224
A szarvasmarha-tenyésztés jövedelmezőségi problémái 228
A sertéstenyésztés jövedelmezőségi helyzete 235
A baromfitenyésztés egyes jövedelmezőségi kérdései 237
3. Az értékesítési rendszer és az állattenyésztés fejlődésének néhány összefüggése 240
Az összefüggések általános jellemzése 241
A kötelező beadási rendszer és az állattenyésztés 242
Az új felvásárlási rendszer és az állattenyésztés 243
A jelenlegi értékesítési rendszer és az állattenyésztés 247
IRODALOM 253

Témakörök