Közegészségtan II.

Környezeti hygiene

Szerző

Dr. Darányi Gyula

Budapest

'Dr. Darányi Gyula: Közegészségtan II. ' összes példány

Kiadó:	Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat Főbizományos Eggenberger-féle Könyvkereskedés (Rényi Károly)
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1939
Kötés típusa:	Vászon
Oldalszám:	264 oldal
Sorozatcím:	A Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat Könyvtára
Kötetszám:	166
Nyelv:	Magyar
Méret:	25 cm x 17 cm
ISBN:
Megjegyzés:	Fekete-fehér ábrákkal illusztrált.

Értesítőt kérek a kiadóról

Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Részlet a könyvből:

A légkör.

A földet a levegőréteg - az északi fényre és a rádióvisszhang jelenségre vonatkozó újabb meteorologiai észlelések és számítások szerint - 700-1000 km vastagságban fedi. Éles határ azonban nincsen, mert a légsűrűség folytonosan, fokozatosan csökken. A levegőtömeg 9/10-ed része mindenesetre 20 km alatt van. Ez a 20 km 64 cm átmérőjű gömb felületén 1 mm-nek felel meg.
A levegő nélkülözhetetlen anyag az életre. Úgy lehet felfogni, mint gázalakú táplálékot, de mint gázalakú közeg egyúttal közvetíti a klimatikus hatásokat is. összetételének változása, főleg pedig fizikális tulajdonságai (így összetétel, lebegőanyagok, nedvesség, légmozgás, hőmérsék, légnyomás, elektromosság, sugárzás) az ember egészségét nagymértékben befolyásolják. A körlevegő (atmosphera) élettani hatása három irányban nyilvánul főként: 1. a gázanyagcserére, 2. a testhőmérsékletre, 3. hatás a fény és világosság által. A testhőmérsékletet és a fényhatást azonban külön fejezetekben tárgyaljuk. Az ember átlag 16-ot lélegzik percenként és minden légzéssel 1/2 liter levegőt szív be. 1 perc alatt tehát 8 liter, 1 óra alatt 480 liter, 24 óra alatt 12 m3 a felvett légmennyiség. A 12 m3 beszívott napi légmennyiség megfelel 15 kgr-nak. Ily nagy mennyiség felvételekor érthető, hogy már kis változások is és kevés káros anyag is ártalmas lehet a szervezetnek, pl higanygőzök vagy más mérges gázok igen kis mennyiségének belégzése. Régebbi időben, hogy úgy mondjuk, a levegőellátás mindenütt jó volt, mindenki jogát erre hiány nélkül megkapta. A városok és az ipar fejlődésével azonban a jó levegőellátás is már költséget jelentett. - Ha az atmoszféra, illetve a levegő, a klima közvetlenül betegségokozóként ritkábban is szerepel, mégis nem tévedünk annak megállapításában, hogy az egészségre vagy a betegségre hajlamosító tényezők közt legnagyobb a fontossága. Gondoljunk csak arra, hogy a trópuson és a mérsékelt égövön merőben különböző betegségek vannak elterjedve. A mérsékelt égövön pedig az uralkodó betegségek évszakok szerint különbözők. De az atmoszféra fontosságát az ember egészségére legjobban talán a gümőkórellenes küzdelemben ismerték fel, amiről későbbi fejezetekben szólunk. Vissza

Tartalom

II. kötet: Környezeti hygiene.
I. FEJEZET.
A légkör.
1. Az oxygen, nitrogén és a nemesgázok 2
2. Széndioxyd és a légcsere 4
3. Ozon, hydrogén hyperoxyd 8
4. A levegő egyéb gázai:
A szénoxyd 8
A kéndioxyd 10
A kéntrioxyd 11
Kénhydrogén 11
Az ammoniak . 11
Salétromossav és salétromsav . . 11
Methan 12
Chlor 12
5. Jó levegő - rossz levegő 12
6. A levegő alakelemei 13
7. A levegő nedvessége:
Abszolút és relatív nedvesség . . 18
Csapadékok . . . 21
8. Sugárzások 24
9. Légnyomás 28
10. A légmozgás 32
11. Időjárás, klima :
Általános 35
Trópusi égöv 39
Mérsékelt égöv 42
Sarki égöv 42
Egyéb klimaféleségek (tengeri, szárazföldi, magaslati, nagyvárosi) 43
12. Légvédelem 47
II. FEJEZET.
A talaj.
1. A talaj eredete és mineműsége 50
2. Fizikai tulajdonságok 53
3. A talajvíz 56
4. A talaj szűrése . .58
5. A talaj gázai .60
6. A talaj baktériumai .61
III. FEJEZET.
A közlekedés.
Az útak fajtái 63
Az útak tisztasága 68
Balesetek 71
Közlekedési eszközök 72
IV. FEJEZET.
A lakóhely egészségtana.
1. A városi és vidéki lakóhely általában 73
2. A lakáskérdés megoldása 77
3. A lakás helyének megválasztása . 82
4. Építkezés égövek szerint 85
5. A lakószobák beosztása és bútorozása 86
6. A lakás- és a házfalak építése . . 89
7. Padló, födém, tető 95
8. Lépcsőház, udvar, erkély 98
9. Padlás- és pincelakás 100
10. A nedves lakás . 101
11. A zsúfolt lakás 104
V. FEJEZET.
A világítás.
1. A világítás fizikai körülményei . . 111
2. A világító anyagok 115
3. A különféle gázvilágítások . . 117
4. A villanyvilágítás 121
5. A fény ártalmai. . . 124
VI. FEJEZET.
A helyiségek hőszabályozása (fűtés, hűtés).
1. Általános megjegyzések . . .125
2. A fűtőanyagok 128
3. A fűtésmódok 129
4. A kályha részei 132
5. Gáz- és villanyfűtés 134
6. A központi fűtés általában . .135
7. A légfűtés 137
8. A vízfűtés 138
9. A gőzfűtés 140
10. Fűtésszabályozás, fűtőtestek és helyezésük 142
11. A távfűtés 144
12. A hűtés. . . 145
VII. FEJEZET.
A szellőztetés.
1. A természetes szellőződés . . . .148
2. A nyílás szellőztetés . . . . . .150
3. A mesterséges, gépi szellőztetés . .155
VIII. FEJEZET.
A vízellátás.
1. Ivóvíz és jég . . .159
2. Ásvány-, gyógyvizek, fürdő-, üdülőhelyek . . .163
Idevonatkozó jogszabályok . .177
3. Meteor-, felületi- és talajvíz . . . .177
4. Ásott-, fúrt- és ártézikútak . . . .183
5. Központi vízellátás 187
6. A központi vízellátás részei:
Reservoir és vezeték 193
7. Az ivóvíz tisztítása mechanikai úton 195
8. A víztisztítás fizikálisan (sugarak) és kémiailag 200
9. Az ivóvíz oldott alkatrészei 207
A víz- és jégellátásra vonatkozó jogszabályok 218
IX. FEJEZET.
Szennyvíz és ürülék.
1. A szennyvízről általában 220
2. Ürülék- és szennyanyagok eltávolítása
általában pöcegödör és tonnarendszerrel 223
3. Az öblítőcsatorna és az elválasztórendszer 226
4. Klozetek 233
5. A szennyvíz kezelése 237
X. FEJEZET.
Szemételtávolítás . . . 252
XI. FEJEZET.
A temetkezés 259