Közép-Brazilia természeti népei között (rossz állapotú)

Előszó

Részlet a könyvből:
Utazás Cuyabába s az expedíció fölkerekedése.

Rio de Janeiro sokkal elragadóbbnak tetszett, mint három évvel ezelőtt. Akkor testben-lélekben elgyötörve alig vártuk, hogy minél hamarabb hátat fordíthassunk a bűbájos egyenlítői tájékoknak, most pedig erőre kapva a honi földben, újra itt vagyunk, lobogó vággyal "népet, országot tanulni".
De mindjárt kezdetben kellemetlen hír fogadott bennünket. Jövendő működési területünkön a Mato-Grosson kolera dühöngött. Gőzhajók a La Plata-Paraguay folyón fölfelé a belső tartományokba s ezek fővárosába Cuyabába, nem közlekedtek. Arról le kellett mondanunk, hogy szárazföldi úton juthassunk el Cuyabába. Mit tehettünk okosabbat mint visszatértünk Rioba s március, április és május hónapot különféle tanulmányokkal töltöttük el. Június 4.-én azután Montevideoba, majd innen Buenos-Airesbe hajóztunk. A braziliai hajó, a "Rio-Parana", június 17.-én érkezett meg s 20.-án már Santa-Elenaban kötöttünk ki. Corrientesben kisebb hajóra szálltunk át s 28.-án Paraguay fővárosába, Asuncionba értünk. Paraguayt elhagyva újra braziliai területre léptünk s még egy ízben hajót változtatva, július 11.-én horgonyt vetettünk Cuyabá előtt; igazában megrekedtünk egy homokzátonyon. Itt már ismerősök, barátok vártak. Arra a kijelentésünkre azonban, hogy három hét mulva nekivágunk Brazilia belsejének, általános fejcsóválás volt a felelet... Vissza