Közép-Kelet-Európa gazdasági fejlődése a 19-20. században

Szerző

Berend T. Iván

Ránki György

Lektor

Niederhauser Emil

Budapest

'Berend T. Iván: Közép-Kelet-Európa gazdasági fejlődése a 19-20. században ' összes példány

Kiadó:	Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1969
Kötés típusa:	Ragasztott papírkötés
Oldalszám:	415 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	20 cm x 15 cm
ISBN:

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Munkánk az első kísérlet Közép- és Kelet-Európa modernkori gazdaságtörténetének összefoglaló feldolgozására.
Nem titkoljuk, hogy mennyire riasztott bennünket a hasonló jellegű vállalkozások teljes... Tovább

Tartalom

Előszó	9
Bevezetés	11
Nekilendülés: Átmenet a modern tőkés gazdaságba és az ipari forradalom	19
A modern gazdasági átalakulás és az ipari forradalom értelmezése	21
A tőkés gazdaság kibontakozásának tényezői	21
Az ipari forradalom fogalmának értelmezése	25
A modern gazdasági fejlődés demográfiai előfeltételei	32
Nyugat-Európa népesedési változásai	32
Új demográfiai jelenségek Közép- és Kelet-Európában	33
Kivándorlás	35
Az Osztrák-Magyar Monarchia demográfiai viszonyai	41
Agrárátalakulás és a tőkés agrárfejlődés kibontakozása	43
Agrárforradalom mint az ipari forradalom előfeltétele	43
Az agrárforradalom tartalma	43
Agrárátalakulás a Habsburg monarchiában	45
Jobbágyfelszabadítás Magyarországon	46
Jobbágyreformok a Lengyel Királyságban	49
Agrárátalakulás a román fejedelemségekben	50
Birtokviszonyok a Balkánon	52
Az agrárfejlődés közép- és kelet-európai típusai és a mezőgazdaság termelési-technikai fejlődése	56
A modern bankrendszer és közlekedés kiépülése	75
Bankok és vasutak szerepe az ipari forradalomban Nyugat-Európában	76
Az osztrák-cseh bankrendszer kialakulása	77
A hitelszervezet fejlődése Magyarországon	80
A bankrendszer kezdetei a Balkánon	83
Közlekedés és gazdasági fejlődés	86
Az Osztrák-Magyar Monarchia vasúthálózata	87
A vasúthálózat jellege és funkciója a Balkánon	91
Az állam szerepe	97
A probléma jelentkezése a történeti irodalomban	97
Az állam szerepe a nyugat-európai fejlődésben	97
Az állami ipartámogatás	102
Az állami beavatkozás szerepe a közép- és kelet-európai fejlődésben	104
Beruházások és a külföldi tőke	110
Importált tőke a nyugat-európai ipari forradalomban	110
A nyugat-európai tőkeexport	111
Tőkeimporkt és -export egyensúlya az osztrák-cseh tartományokban	113
Az importált termelési tényezők szükségessége Közép- és Kelet-Európa más területein	116
A külföldi tőke szerepe Magyarországon	117
A külföldi tőke és a román olaj	125
A balkáni tőkebefektetések sajátossága	125
A gyáripar kialakulása és a nemzetgazdaság modernizálódása	130
A gépi nagyipar kezdetei a Habsburg Birodalomban	130
Az osztrák-cseh területek iparosodása	131
A gyáripar lassú kibontakozása Magyarországon	140
A magyarországi iparosodás sajátosságai	143
Az Osztrák-Magyar Monarchia szerepe Európa gazdaságában	149
A magyar-lengyel-orosz típusú iparfejlődés	155
A gyári nagyipar megjelenése Romániában	161
Iparfejlődés Szerbiában és Bulgáriában	163
Az ipari struktúra sajátosságai Közép- és Kelet-Európában	168
A nemzetgazdaság szerkezete és a gyáripar	171
A modern tőkés fejlődés új jelenségei a századforduló előtt	174
A monopolkapitalizmus kialakulása	174
Kartellek az Osztrák-Magyar Monarchiában	176
A finánctőke kialakulása	180
A monopolista fejlődés és a magyar gazdaság	181
A monopolszervezetek szórványos megjelenése a Balkánon	184
Változások és megrekedés a két világháború között	189
A háború következményei: felbomlás és újjárendezés	191
A versaillesi békerendszer és Közép- és Kelet-Európa átrendezése	191
Az osztrák-lengyel és magyar gazdaság kritikus helyzete	194
Háború utáni gazdaság a többi közép- és kelet-európai országokban	197
A külkereskedelem új feltételei	199
Inflációk és pénzügyi helyzet	201
A vesztes országok jóvátételi kötelezettsége	204
Radikális földreform Jugoszláviában és Romániában	207
A mérsékelt lengyel és csehszlovák földreform	210
A földosztás elsikkasztása Magyarországon	212
A nemzeti burzsoázia megerősödése: nacionalizálások	216
Inflációs konjunktúra és a béketermelésre való áttérés	219
A rekonstrukció és belső ellentmondásai	221
Nacionalista gazdaságpolitika és vámkérdés	221
Az önáloló vámrendszerek kiépítése és ezek jellege	222
A külkereskedelem irányváltozásai	224
A rekonstrukció tőkeigénye	229
Az osztrák szanálás	233
Stabilizáció Magyarországon	234
Bulgária és a népszövetségi kölcsönök	236
A román és lengyel stabilizáció	237
Deflációs pénzpolitika	240
Külföldi kölcsönök Közép- és Kelet-Európa egyes országaiban	243
Az importált tőke felhasználása és hatása	250
A külföldi tőke pozíciói az iparban és hitelszervezetben Közép- és Kelet-Európa egyes országaiban	255
Külföldi tőke és gazdasági fejlődés a húszas években	259
Közép- és Kelet-Európa világgazdasági helyzetének változásai	261
A világgazdasági válság hatása és az állami beavatkozási politika	263
A válság kirobbanása	263
Az agrárvilág és hatása Közép- és Kelet-Európa agrárországaira	265
Külkereskedelem fizetési mérleg és az agrárárak csökkenése	265
Ipari túltermelés és sajátosságai	272
Ipari válság Ausztriában és Csehszlovákiában	275
Pénzügyi és hitelválság	278
A hitelrendszer összeomlása és államcsőd veszélye	278
Az állami beavatkozás első lépései	281
Kötött devizagazdálkodás és burkolt valutaleértékelés	283
Állami beavatkozás a külkereskedelem és a termelés osztályozása terén	286
Bilateralizmus és klíringrendszer	287
A német gazdasági térhódítás: a közép- és kelet-európai "nagytérgazdaság"	290
Hitler hatalomra jutása Németországban és a náci gazdaságpolitika	290
A Neuer Plan és a német külkereskedelempolitika Közép- és Kelet-Európában	291
Az 1934. évi német-magyar kereskedelmi pótegyezmény	296
Külkereskedelmi egyezmény a többi délkelet-európai országgal	297
A márka túlértékelése és hatása a kereskedelmi kapcsolatokban	301
Német klíringtartozások	303
Németország vezető szerepe Délkelet-Európa külkereskedelmében	305
Az Anschlus és Csehszlovákia feldarabolásának hatása: Németország monopolhelyzete a délkelet-európai térségben	309
Gazdasági növekedés és struktúraváltozás a két világháború között	312
A nemzeti jövedelem lassú emelkedése	312
Az infrastruktúra fejlesztés stagnációja	313
A mezőgazdaság változott funkciója a gazdasági fejlődésben	315
A termelés és termelékenység stagnálása	321
Agrártúlnépesedés és birtokstruktúra	317
Az iparfejlesztő gazdaságpolitika és eredményei	325
Az iparfejlődés eltérő üteme az egyes országokban	327
Az iparszerkezet változásai, a könnyú- és nehézipar aránya	329
Az ipar fejlettségi szintje a közép- és kelet-európai országokban	332
Nemzeti jövedelem és foglalkozási megoszlás	333
A külkereskedelmi struktúra alakulása	337
Kartellek és monopolszervezetek	341
A finánctőke és a külföldi tőke az egyes országokban	345
A német hadigazdaság rendszerében	349
A közép- és kelet-európai hadigazdaság három típusa	350
A Német Birodalomba bekebelezett Ausztria és cseh területek	350
A hadiipari ágak erős fellendülése a német konszernek uralma jegyében	352
A csatlósországok szerepe a német gazdasági tervekben	354
A mezőgazdaság helyzete és agrárexport	355
Egyes hadiipari ágak kifejlesztése	359
Német eladósodás	364
A leigázott Lengyelország és Jugoszlávia gazdaságának feldúlása és kifosztása	366
Közép- és Kelet-Európa országainak háborús kárai	368
Bibliográfiai összefoglalás	373

Témakörök

Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem