Közgazdaságtan

Szerző

Teleszky János

Budapest

'Teleszky János: Közgazdaságtan ' összes példány

Kiadó:	Magyar Tudományos Akadémia
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1941
Kötés típusa:	Vászon
Oldalszám:	740 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	23 cm x 16 cm
ISBN:
Megjegyzés:	Nyomtatta Pesti Lloyd-társulat könyvnyomdája.

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Egy az átlagosnál hosszabb emberi élet folyamán szerzett gazdasági tudásom és gyüjtött tapasztalataim alapján igyekeztem ebben a tanulmányban összefoglalni azt, amit a gazdálkodás... Tovább

Tartalom

Előszó
A gazdálkodás törvényszerűségei
A gazdálkodás alapjai	3
A gazdálkodás
Az elszigetelten élő ember gazdálkodásas
A primitiv ember szükségletei
A jószágok
Termelés-fogyasztás
A termelőeszközök és a termelés közbevetett termékei: a tőke
A fogyasztás és a termelés célját szolgáló jószágok
A fogyasztási cikkek három csoportja
A tőke gyanánt szereplő jószágok két csoportja
Az emberi szükségletek fejlődése
A természeti adottság és a gazdálkodás első alapvető törvénye
Az ember lelki világa és a gadzálkodás második alapvető törvénye
A termelés	9
A gazdálkdoás folytatólagos folyamat
A termelés és a fogyasztás szükségszerűen összefügg
A szükségletek sorrendbeli fokozata
A készletgyűjtés
A készletgyűjtés a tőke keletkeztetője
A gazdálkodás fejlődés (evoluciós) természete és a gazdálkodás harmadik alapvető törvénye
A termelés tényezői: A természeti erők
A föld
A föld csökkenő termelékenysége
A munka
A tőke
A tőke növekvő termelékenysége
A gazdálkodás negyedik alapvetőtörvénye
Eredeti és származékos termelőtényezők
A vállalkozás
Az érték	19
A termelés eredményessége és ennek mérése
Eredménytelen termelés
Az értékelés
A használati érték
A hozadék
A termelés időtartama
A gazdálkodás ötödik alapvető törvénye
A fogyasztás	24
A fogyasztás célszerű berendezése
A jószágok különböző célból való használata: közvetlen szükségletkielégítés, termelés céljából történő használat és megtakarítás
A tartós fogyasztási cikkek
A fényűzés és a pazarlás
A gazdálkodás hatodik alapvető törvénye
A termelés helyes megosztása és a gazdálkodás hetedik alapvető törvénye
A gazdasági egyensúly	30
A gazdasági egyensúly és a gazdasági válság
A termelés elégtelensége és a túltermelés
Általános túltermelés
Az ember nem tudja összes szükségleteit kielégíteni
Részleges túltermelés
A fogyasztás fokozódásából előállő válság
A természeti erők működésében beállott változás okozta válság
Az ember gazdálkodó tevékenységével kapcsolatos válság
A válság tulajdonképpeni oka
A válság megszüntetése
A gazdálkodás nyolcadik alapvető törvénye
Az emberek közös gazdálkodása
A közös gazdálkodás alapjai	39
A gazdálkodó ember nem él elszigetelten
Az emberek barátságos érintkezése
A munkamegosztás
A munkamegosztás hatásai
A munkaegyesítés
A nemzetközi munkamegosztás és munkaegyesítés
A jogrend
A csere és a csereérték
A csereérték viszonylagossága
A közvetett csereforgalom és az általános csereeszköz
Az értékmérő
A kereskedelem és a szállítás
A pénz	51
A pénz funkciói
A pénz és a jogrend
A pénz mint törvényes fizető-eszköz
A valuta-törvényhozás
A pénzverés és a pénzverési jog
Az értéktelen anyagú pénz: az államjegy és a bankjegy
A készpénz és a bankpénz vagy girális pénz
A váltópénz és a fakultatív pénz
A pénztartozások
A pénz vásárlóereje	57
A pénz értékesítése a gazdasági forgalomban
A pénz csereértéke
A piaci ár
A kereslet és a kínálat
Az árszínvonal és ennek változása
A pénz mennyisége és az áralakulás
A pénz vásárlóereje és a jószágok ára
A pénzrendszerek	66
A pénz anyaga
Az aranyvaluta
Az aranyvaluta vásárlóereje
Egyéb pénzrendszerek
A nem tiszta aranyvaluta
A felfüggesztett verésű ezüst-valuta
A papírpénz
A fedezet kérdése
Az aranydeviza-valuta (gold-exchange-standard)
A manipulált valuták
A bimetallizmus
A teljes értékű pénz és a jelpénz
Az ázsió és a diszázsió
Az érmeparitás
Az index-valuta
A közgazdaság pénzszükséglete
A hitel	78
A hitel kezdetleges formája
A kamat
A kamatszedés jogosultsága
A termelési és a fogyasztási hitel
A hitel gazdasági jelentősége
Szerepe a termelés és a forgalom lebonyolítása terén
A pénz szerepe a hitelrendezéssel kapcsolatban
A letét és a hitelpénz
A hitelpénz hivatása és szerepe a szükséges pénzmennyiség biztosítása körül
A kamatláb alakulása mint a gazdasági egyensúly bizotsítója
A természetes kamatláb és a természetesnél alacsonyabb tényleges kamatláb
A hitelszervezet	90
Közvetítés a hitelt nyújtók és a h itet igénybevevők között
A jegybankok
A bankszabadság rendszere és a központi jegyintézet
Bankjegyfedezeti rendszerek
Téves felfogás a fedezet jelentőségéről
A kamatpolitika mint a jegyforgalom szabályozásának eszköze
Egyéb ilyen eszközök
Aranyvaluta esetén a jegyforgalom automatikusan szabályozódik
A szakavatott üzletvitel
A nyíltpiaci politika
A hitelszervezet
A takarékbetét
A készpénzletét
A liquiditás
A napi-pénz és a váltó-leszámítolás
A jegybank és a hitelszervezet	101
A jegybank mint a hitelszervezet bankja
A váltóleszámítolás és az értékpapírok lombardírozása
A jegybank kamatlábpolitikája
A jegybank egyéb eszközei
A jegybank nyílt-piaci politikája
A jegybankok bankszerű fedezete
Az árú-váltó
A jegybank és a közületek hiteligén ye
A hiteligény közvetett kielégítése
A hiteligények közvetlen kielégítése
Az államnak tett hitelügyi szolgálatok
A közhatalom befoylása a hitelszervezet működésére
A rövid- és hosszú-lejáratú hitel	113
A hiteligények két csoportja
A rövid- és a hosszúlejáratú hitelműveletek
A hitelintézetek óvatos üzletvitele és liquiditásuk
Run
Hosszú-lejáratú kölcsönök nyújtásának alapjai
Fix-kamatozású papírok
A fix-kamatozású értékpapírok jósága (bonitása)
Állampapírok
Pénztári jegyek és a közhitel egyéb rövid-lejáratú formái
A kötvénykibocsátás
A kötvénykibocsátás és a bankpolitika
Részvények és szövetkezeti üzletrészek kibocsátása
Értékpapírok és részvények adásvétele
A tőzsde pénzigénye
Vagyon és jövedelemoszlás	126
Vagyon és jövedelem
Mindkettőt rendesen pénzben fejezik ki
Vagyon és tőke, jövedelem és hozadék
Nemzeti vagyon és nemzeti jövedelem
A nemzeti termelés eredményének megoszlása
A megoszlás fontossága társadalmi és nemzeti szempontból
Közgazdasági és társadalmi politik
Megoszlás a pénzen keresztül
A pénzérték változásának hatása a megoszlásra
A megoszlás és a jogrend
Magántulajdoni és köztulajdoni rend
A verseny	133
A verseny és a jogrend
A verseny hatásai
A "szabad-verseny" rendszere
A verseny a mezőgazdaságban: a földbirtokmegoszlás
A verseny a kereskedelemben: a nagy áruházak
Kis- és nagyüzem a fuvarozás és szállítás terén
A verseny az iparban: a nagy és a kis-ipar
A reklám
Nagy vállalatok keletkezése: a részvénytársaságok, stb. ellenőrzése
Az államhatalom beavatkozása a verseny szabadságába
A gazdasági élet maga is korlátozza a szabad-versenyt kartellek, stb. útján
Az ilyen alakulatok monopol helyzete
A másodlagos verseny
A munkások és munkaadók versenye	144
A munkások és a munkaadók viszonya
A munkarendszerek
A bérmunkarendszer
A szocailista-kommunista bérmagyarázat
E magyarázat bírálata
A munkásság szakszervezkedése és a szociálpolitika
Az olasz korporációs rendszer
A munkás érdeke és az individualista-kapitalista gazdasági rend
Az őstermelők és az ipar versenye	152
Mezőgazdasági és ipari árak
Az áralakulás a mezőgazdasági és az ipari áraknál nem mindig párhuzamos
Az ipari termékek ára eshetik
De eshetik külön a mezőgazdasági termékek ára is
Az agrár-olló és a mezőgazdasági válság
Állami segítség mezőgazdasági válság esetén
A segítésg olyan országokban, amelyek mezőgazdasági termékekben behozatalra szorulnak
A segítség azokban az országokban, amelyek mezőgazdasági termékek tekintetében kivitelre vannak utalva
Autarkiás törekvések
Az ipari árak csökkentése
A kereskedelem és a termelők versenye	160
A kereskedelem közvetít a termelők és a fogyasztók között
A kereskedelem nem fölösleges foglalkozás
A közvetítő kereskedelem esetleg túlteng
A kereskedelem és az ipar érdekellentéte
A kereskedelem és a szövetkezetek
A vállalkozó és a tőke versenye	163
A tőke szerepe a gazdasági életben
Az állami őtkeképzés
A tőke-kérdés három ága
A tőkés különválik a munkástól
Osztozkodás a termelés eredményében
A tőke és a tőkés-osztály keletkezése
A tőke tulajdonosának részesednie kell a termelés eredményében
A kényszerű tőke-gyűjtés
A tőkés részesedésének mértékét a kamatláb alakulása dönti el
A helyes kamatláb-alakulás
A tartós használatra alkalmas jószágokból eredő jövedelem
A fogyasztók és a termelők versenye	172
Az elnevezés ehlyes értelmezése
A meghatározott (fix) jövedelmek és a változó jövedelműek érdeke nem azonos
A közalkalmazottak illetményei
A köztestületek egyéb kiadásai
A kisüzemek
Monopolos-természetű üzemek
A nemzetek közötti verseny	177
A külkereskedelmi politika
A nemzetközi munkamegoszlás
A nemzetközi kereskedelem
A szabadkereskedelmi iskola eszménye
A nemzetközi szabadkereskedelem nehézségei és hátrányai
A szabad költözködés joga és a kivándorlás
A nemzetközi szabadkereskedelem egyoldalúvá teszi a nemzetek gazdasági életét
A védővámos rendszer
A védővámos rendszer jogosultsága
A védővámos rendszer hátrányai
Vámvédelem esetén felmerülő nehezen megoldható kérdések
A rendszer károsan hathat a jövedelem- és vagyonmegoszlásra
A vámvédelmi rendszer és kivitel mesterséges fokozására ösztönöz
Nehéz a védelem magasságát helyesen megállapítani
A kiegyenlítő-vámok
Dumpiong
Kedvezményes, preferenciás vámok
Kereskedelmi szerződések
Hogyan bonyolódik le a külkereskedelmi forgalom elvileg helyesen
A nemzetközi forgalom	189
A nemzetközi árucsere-forgalom
A kereskedelmi és a fizetési mérleg
A fizetési mérleg tételei
A fizetési mérleg kiegyenlítése
A fizetési mérleg egyensúlya
Tartósan jelentékeny árukivitel
A tőke-kivitel észszerű határa
A tőkebeözönlés jelentősége és hatása a kölcsönvevő ország szempontjából
A gyarmatosítás
A pénz szerepe a külfölddel való gazdasági forgalomban	197
A nemzetközi csereforgalom lebonyolítása
A nemzetközi árucsere-forgalom fizető-eszközei
A külföldi valuták és devizák piaca
Az arbitrage-üzlet
A pénz külföldi árfolyamértékének alakulása
Az árfolyamérték változásának hatása a külföldi forgalomra
Miként hat a pénz külföldi árfoylamértékének az állandósítása?
A pénz külföldi árfolyamértékének alakulása arany-valuta esetén
A felső és alsó szempont
Az arany-áramlás hatása és a fizetési mérleg hullámzása
Árváltozás és külforgalom
Jegybank- és valuta-politika tekintettel a külforgalomra	207
A nemzetközi váltóárfolyam
A váltóleszámítolási kamatláb változtatása mint a jegybank-politika eszköze
A jegybank egyéb eszközei az arany valuta megóvása érdekében
A deviza-politika
Az aranydeviza-valuta
A tiszta arany- valuta nem biztosíthatja azt, hogy a pénz belföldi vásárlóereje és külföldi árfolyamértéke egyidejűleg változatlan maradjon
A tiszta arany-valuta nem tarthatja összhangban a belföldi és külföldi árakat
Nemzetközi áruforgalom azonban ennek ellenére is lehetséges, sőt indokolt
A belföldi és külföldi árak összhangja a nemzetközi árucsere természetes következménye
A belföldi és a külföldi árak összhangjának megzavarása
Az arany szerepe a nemzetközi forgalomban	215
Az arany állítólagos nemzetközi vásárlóereje
Az arany nem pénz, de pénzzé tehető
A termelt arany értékelése
Az aranytermelése hatása az arany csereértékére
Az arany nemzetközi megoszlásának hatása az aranyvalutás országok pénzének vásárlóerejére
Az arany be- és kiáramlásának hatása a pénz belső vásárlóerejére, külföldi árfolyamértékére és a kamatláb magasságára
Az aranyvaluta fenntartásánek lehetősége és a fenntartás egyedüli módja
Az arany nemzetközi megoszlásában a világháború után beállított zavar és ennek hatásai
Letérés az arany-alapról	222
A pénz függetlenítése az aranytól és az index-valuta
Az index-valuta és a nemzetközi árfolyamérték
A nemzetközi árindexen alapuló pénzrendszer egyetlen, látszólagos előnye
A "világpénz" szintén megvalósíthatatlan
A több, önálló állam területére kiterjedő, u. n. regionális pénz
Külön pénz a belföldi forgalom lebonyolítására
A pénz értékének állandósítása a külföldi árfolyamérékének viszonya
A pénz külföldi árfolyamértékének megrontása az árkivitel fokozása céljából
A nemzetközi kivitel és behozatal
A nemzetközi hitel	233
A hosszú-lejáratú nemzetközi hitelek
A rövidlejáratú külföldi kölcsönök
A nemzetközi kölcsönök viszsavonása és ennek hatása a fizetési mérleg alakulására
Az aranyvaluta jelentősége és hatása ebből a szempontból
A külföldi üzletek és az árfolyam-ingadozás
Külföldi valuták vétele és eladása határidőre
A pénzérték állandósága	239
A pénzérték állandóságának biztosítása
aranyvaluta esetén
más esetben
A pénz értékállandósága biztosításának feltételei
A kifogástalan hitel- és jegybank-politika
A gazdasági helyzet, illetve a fizetési mérleg kiegyensúlyozottsága
Ennek jelentősége és eszközei a külföldi viszonylatban
A fizetési mérleg egyensúlya a pénz belföldi vásárlóereje szempontjából
A pénz belföldi vásárlóerejének jelentősége a vagyon- és a jövedelemeloszlás szempontjából
A belső gazdasági helyzet kiegyensúlyozottságának jelentősége az államháztartás szempontjából
A pénz értékállandóáságba vetett bizalom és a bizalmatlansági válság
Az arany-valuta szerepe a bizalom fenntartása szempontjából
A himetallizmus és az ezüst renometizálása
A nemzetek versengése	254
A nemzetközi verseny és a közgazdasági politika
A közgazdasági és a magángazdasági érdek a nemzetközi versenyben és a természetellenes verseny
A nemzetközi gazdasági verseny legnyersebb formája: a háború
A háború ellen szóló gazdasági okok
A háború ellen szóló gazdasági okok
A háború gazdasági okai
A fegyverkezés és a hadi ipar
A leszerelés
A fegyverkezés produktivitásának kérdése
Az ország gazdasági teljesítőképessége és a fegyverkezés
Az ország gazdasági ereje a háború szempontjából és az autarkiás törekvések
Az ország gazdasági ereje a háborús veszedelem elhárítása szempontjából
A technika haladása	263
A gazdálkodás eredményessége és a technika haladása
A technikai vívmányok két csoportja
A tehcnika haladásának hatásai
A tőke szerepének fokozódása
Az üzemek egyesítése
A termelés egyöntetűbbé tétele
További hatások
A nagyobb fokú egyesülések, különösen az ipar terén
A jogfejlődés is alkalmazkodik a gazdasági viszonyokhoz
A részvénytársaságok
A hitelszervezet átalakulása és fejlődése
A szabadalmi jog kifejlődése
A technika haladása a közlekedésügyért is fejleszti
A technika haladása és a munkás	271
A technika fejlődése és a munkamegosztás haladása párhuzamosan fejleszti a gazdasági életet
A technika haladása és a munkáskérdés
A munkagépek fejlődése átmenetileg munkátlanságot okozhat
Mi ennek az orvosszere?
AT echnika haladása, mely folyton tökéletesebb munkagépeket hoz létre, végeredményben a munkásnak is javára válik
A gépesítés hátrányainak a leküzdése, különösen az időszaki munkátlanság elleni védekezés
A technika haladásának hatása a tőkeképződésre
A tőkeképződésnek lépést kell tartania a technika haladásával
A munkátlanság oka szinte mindig a tőkehiány
Marx tanítása a gép és az ember viszonyáról téves
A tőke és a munka viszonya az individualista kapitalista és a szocialista-kommunista gazdasági rendben
A vállalkozók versenye hátráltatja a tőke és a munka viszonyának sima rendeződését
Az állami beavatkozás	281
A vállalkozók versenyének korlátozása
A technikai vívmányok gyakorlati alkalmazásában tervszerűségre van szükség
A kartellek erre is törekednek
Azá llami tervgazdálkodás a technikai vívmányok kihasználása szempontjából
A technika haladása és a munkaidő csökkentése
A munkaidő leszállításának nehézségei
A munkaidő leszállítása nemzetközi szabályozással
A technikai vívmányok gyakorlati alkalmazásának lassítása
A termelés, a fogyasztás és a tőkeképződés helyes aránya
A technika haladásának hatásaként a közlekedő-eszközök mind nagyobb területeket tömörítenek egy gazdasági egységbe össze
A gazdasági blokkok képződése
A világgazdasági berendezkedés és a gépesítés hatása a mezőgazdaságra
A modern gazdálkodás rendszere
A természet	293
A természeti adottság hatása a gazdálkodásra
A természetes egyedárúság
Abszolút, illetve teljes egyedárúság
A relatív egyedárúság
A realtiv egyedárúság
A földjáradék
A földjáradék három fajtája
A természeti adottságok folytán előálló gazdasági előnyök és a jogi rend
Az ember	299
A gazdálkodás lélektanii rugói: a szükséglet-érzet
Az ösztön
Finomultabb szükségletek
A nagyobb lelki erő teszi lehetővé a fokozottabb erőkifejtést
A géppel való dolgozás hatása a munkás lelki világára
A szociális gondoskodás feladatai
Az önzés és az altuizmus
Az emberek egymás közti érintkezését erkölcsi szabályok, vallási törvények, majd világi törvények irányítják
Ezeknek hatása a gazdasági életre
A materiális-ökonómikus és az ideális-spirituálsi világnézet
A "homo oeconomicus" fogalma nem magyarázza meg kielégítően a gazdálkodó ember egyéniségét
A jogrend	308
A jogrend és a gazdasági életnek a jogrend alkotta korlátjai
A jövő megítélésének a bizalomnak a szerepe a gazdasági életben
Közelebbről: a bizodalom szerepe sokféle vonatkozásban
A jövő megítélésénél: a spekuláció
A vállalkozás
A jogrendbe vetett bizalom: a magántulajdon szentsége és a szerzett jogok
A termelés és a termelőtényezők	315
A gazdasági tevékenység differenciálódása
A gazdálkodó tevékenység mechanizmusa
A gazdasági tevékenység célja
A tágabb értelemben vett termelő-munka megosztása
A termelés "kerülő-útjai"
A fogyasztási cikkek szerepe a kerülő-úton való termelésnél
A termelés tényezői: a természeti erők, a munka és a tőke
A fiziokraták tanítása a természetről mint egyetlen termelőtényezőről
A szocialista tanítás a munkáról mint egyetlen termelőtényezőről
A tulajdonjog a természeti erők és a tőke felett
A szocialista-kommunista gazdasági rend és a termelőtényezők
Az anyagi szükségletek fokozott kielégítése és az "igények" növekedése
A termelőtényezők egymásra vannak utalva, és a jogrend lehetővé teszi, hogy egymásra találjanak
A földtulajdonos viszonya földjéhez
A földbirtok megoszlása
A testi és szellemi munkások viszonya a tárgya termelőtényezőkhöz
A termelés eredményének igazságos és célszerű megoszlása
A tőke	332
A reproduktív fogyasztás
A szabad-tőke
A szabad-tőke és a nemezti jövedelem
A szabad-tőke és a munkabéralap
A szabad-tőke keletkezése
A megtakarítások, tehát a tőkeképződés hatása a reálbér magasságára és a munkások foglalkztatottságára
Az álló- és forgótőke
Az álló- és forgótőke keletkezése
Az elhasznált tőke utánpótlása
A tőke három fajának szükséges aránya
A tőkeképződés sorrendje
A három termelőtényező között a tőkéé a főszerep
A vállakozó	341
A termelőtényezők foglalkoztatása
A vállalkozó
A vállalkozó mint kockázat-viselő
A vállalkozói nyereség
A vállalat vezetőjének javadalmazása
A vállalkozó hivatása
A gazdasági szabadság rendszere	348
Mi biztosítja a vállalkozók egybehangzó összeműködését?
Az áralakulás és a verseny mint a termelés szabályzói
A szabad-verseny elmélete röviden összefoglalva
A kamatláb hatása a tőkeképződésre
A tőke összetétele és újraképződése a szabad verseny hatása alatt
A tőke és a munka viszonya szabadverseny esetén
A szabadon alakuló kamatláb hatása a tőke összetételére
A kamatláb és a munkabér szabad alakulása biztosíthatja az egyensúlyt a munka és a tőke között
Ugyanezek a hatások még jobban érvényesülnek, ha a nemzetközi forgalom szabad
A szabad áralakulás és a szabad-verseny előnyét tények is bizonyítják
A gazdasági automatizmus érvényesülése a valóságban	360
A gazdasági automatizmus ellenzői két csoportból kerülnek ki
A tervgazdaság
Lehet-e az individualista-kapitalista gazdasági rendben a gazdálkodást tervszerűen irányítani?
Az individualsita-kapitalista gazdasági rendszer sem lehet el jogrend nélkül
A vizsgálat további szempontjai
Miként valósul meg a gazdasági automatizmus a gyakorlatban?
A való életben nem homo oeconomicus-ok gazdálkodnak
A való életben azok, akik csak munkaerővel rendelkeznek, hátrányban vannak a többi termelőtényező tulajdonosaival szemben
A való életben a nagy vállalatok előnyben vannak a tényleges kamatláb eltérhet a természetestől
AS való életben a tényleges kamatláb eltérhet a természetestől
A való életben a tőke szinte kizárólag a nagy pénzintézetek rendelkezése alá kerül: a finánc-kapitalizmus
A finanszírozó nagy pénzintézetek és a vertikális trust-ök
Az ismertetett fejlemények a gazdasági automatizmus természetes elsődleges hatásai
A gazdasági automatizmus elmélete az átmeneti időt nem veszi figyelembe
A gazdasági automatizmus híveinek álláspontja a válságokkal szemben
A gazdasági szabadság természetes gazdaságpolitikai következményei	377
Védekezés a gazdasági automatizmus káros hatásaival szemben
Az érdekeltek részéről a gazdasdági élet részleges, tervszerű irányítása útján
A közhatalom részéről a gazdasági életbe való beavatkozással
A közhatalom beavatkozik a gazdasági életbe
A bankjegy-kibocsátás szabályozásával
A munkavédelemmel
A vámvédelemmel (ennek a szerepe a világháború előtt)
A kartell-szerű alakulatok esetén
Szubvenciókkal
Közüzemek létesítésével és a közületi háztartás berendezésével
A közhatalom beavatkozó működését nem irányítja automatikusan ható gazdasági erő
A termelőtényezők kihasználásának irányítása az individualista-kapitalista gazdasági rendben
A közhatalom beavatkozása közelebbről	392
A közhatalom háromféleképpen avatkozhatik be a gazdasági életbe
Az okvetlenül szükséges beavatkozás
Az intervencionizmus
A tervgazdaság
Milyen legyen a közhatalom beavatkozása a gazdasági életbe?d
Az automatikusan ható gazdasági erők befolyásolják a közhatalom beavatkozásának eredményét
Példája ennek az adóáthárítás
A közhatalmi beavatkozás a gazdasági életbe és a közgazdasági tudomány mai fejlettsége
Az érdekeltségek tervgazdasági kísérletei
A közhatalmi beavatkozás személyi oldala: új szervek és új emberek
A fogyasztás	401
A szükségletkielégítés
A fogyasztás
A munkateljesítmények igénybevétele
A fogyasztás fogalma
Produktív és improduktív fogyasztás
A szükségletkielégítés forrásai
A szükségletkielégítő-alap
A szükségletkielégítő-alap és a magánháztartások
A magánháztartások részesedése a szükségletkielgéítő -alap létrehozatalában
A magánháztartások részesedése a szükségletkielégítő-alap felhasználásában
A létminimum
A szükségletkielégítő-alap megoszlása	415
A megoszlás
A szükségletkielégítő-alap megoszlása a közgazdaság egész gazdasági és társadalmi szerkezetétől függ
A szükségletkielégítés legkívánatosabb sorrendje
A szükségletkielégítő-alap megoszlása tekintettel a szociális szempontra és a tőkeképződésre
A megoszlás észszerű alapja
A szükségletkieglégítő-alap megoszlása a gazdasági automatizmus elmélete szerint
Az ilyen megozslás sem volna helyes
A szükségletkielégítő-alapból nem részesülők karitatív és patriarchális segítése
A társadalmi biztosítás
A társadalmi biztosítás és a tőkeképződés
A szükségletkielégítő-alap és a termelés
A termelés állandósága a szükségletkielégítő-alap megoszlásának is az állandódását kívánja
A szükségletkielégítő-alap megoszlása és a termelőtényezők kihasználása
A beavatkozás a gazdasági életbe mindig kihat a szükségletkielégítő-alap megoszlására is
A közhatalom és a szükségletkielégítés	431
A közhatalom a szükségletkielégítő-alapot a közháztartás kiadásai és bevételei útján befolyásolja
A közhatalom közvetett közreműködése a termelés terén
A közalkalmazottak illetményei
A dologi kiadások
A közhatalom közvetlen közreműködése a termelés terén: a közüzemek
Különböző gazdaságpolitikai álláspontok a közüzemekkel szemben
A közüzemek hatása a szükségletkielégítő-alap megoszlására
A szociális intézkedések hatása a szükségletkielégítő-alap megoszlására
Az adóztatás hatása a szükségletkielégítő-alap megoszlására
A közhatalom befolyása a szükségletkielégítő-alap megoszlására a befektetések útján
A magángazdasági szempontból is jövedelmező befektetések
A csak közvetve jövedelmező befektetések
Az egyáltalán nem jövedelmező, csak szociális szempontból indokolt befeketetések
Közhatalmi befektetések és a költségvetési szempont
A tartós használatra szolgáló jószágok	446
A tartós használatra szolgáló fogyasztási jószágok
A tartós használatra szolgáló jószágok utánpótlása
A tartós használatra szolgáló jószágok állagának növelése
A pénz szerepe a jövedelem képződésénél	451
A pénz szerepe
Az önellátásos gazdálkodás
A pénz mint tőke
A termelő-költségek előlegezése a forgó-tőkéből
A tőke rekonstruálása
A kereslet és kínálat összhangja	457
A kereslet és a kínálat nem felel meg mindig egymásnak
Ha a kereslet és a kínálat nem fedi egymást, ez a termelés korlátozására vezet
Készletek felhalmozódása a mezőgazdaságban és az iparban
Spekulatív készlet-felhalmozás az iparban
A kereskedelem készletei
A jövedelmezőség	463
A vállalkozás jövedelmező, illetve veszteséges volta
A vállalkozásban közreműködők jövedelme
A vállalkozások közszolgátlatásokat is fizetnek
A szolgálatok nyújtásával foglalkozó vállakozások
A jövedelem és a szükséglet-kielégítő-alapból való részesedés
A magánháztartások közszolgáltatásai
A magánháztartások jövedelem és a nemzeti jövedelem
A jövedelem közvetíti a szükségletkielégítő-alapból való részesedést
A szükségletkielégítő-alap váltakozásának hatása a jövedelem megoszlására
A szükségletkielégítő-alap növelése új tőke alkalmazásával és őj tőke alkalmazása nélkül
A már egyszer szerepelt egyéni jövedelemből új egyéni jövedelem keletkezhetik
Áralakulás és jövedelemeloszlás	477
Az árak alakulásának hatása a jövedelemeloszlásra
A jószágok oldaláról jövő árváltozások
A jövedelem alakulására erről az oldalról kihatnak
A termelés és a fogyasztás összhangjának megbomlásából előálló árváltozások
A közvetlen fogyasztásra alkalmas jószágok árának változása
A nyersanyagok árának változása
A termelő-eszközök árának a változása
A kamatláb alakulása
A többi vállalkozás jövedelmezősége és a jövőbe vetett bizalom
A munkaerő árának alakulása
Az érdekeltségek és a közhatalom beavatkozása az árak alakulásába
Az adóztatás hatása az áralakulásra
Adók, amelyekkel a közhatalom a jószágok és a szolgáltatások árát akarja emelni
Adók, amelyekkel a közhatalom a vállalkozások nyereségét akarja csökkenteni
Adók, melyekkel a közhatalom a magánháztartások jövedelmét terheli meg
Az adóáthárítás
A közhatalom kiadásai
Az árváltozás másodlagos és harmadlagos hatásai	490
Az árváltozások másodlagos hatásai: hatásuk a vállalkozások termelő-költségére
Árváltozások, amelyek a vállalkozások termelő-költségét közvetlenül és azonnal nem érintik: a fogyasztási cikkek árváltozása
A nyersanyagok árának változása
Az ár változások harmadlagos hatása: a keresletre és kínálatra gyakorolt hatás
A magánháztartások fogyasztásának alakulása az árváltozások hatása alatt
Árváltozások hatása a szurrogátumok használatára
A harmadlagos hatás még egy esete
Az árrendszer	499
Az árrendszer és szerepe
Az árváltozások hatása az adósra és a hitelezőre
Az árak változásának hatása a vagyonok pénzben kifejezett értékére
Az ingatlanok értékének alakulása
Az értékpapírok értékének alakulása
Árváltozások a pénz oldaláról	505
A pénz okozta árváltozások
A pénzérték változásainak következményei
A pénz mennyisége és forgási sebessége
Az infláció
A tőkepiacon jelentkező infláció
A tőkepiacon jelentkező infláció további hatásai
A bankpénz és a természetesnél alacsonyabb kamatláb szerepe az inflációnál
Az értéktőzsde szerepe infláció idején
A tőzsdei bausse
Infláció idején a vállalatok liquiditása is fokozódik
Az infláció a vállalatok túlméreteződését is elősegíti
A közhatalom és az infláció	517
A közhatalom inflációs hatású hitelei
Az ilyen hitelek hatása és következménye, amikor
A fizetéseket és béreket nem emelik
Mikor a fizetéseket és béreket emelik
Inflációs hitel igkénybevételével létesített közhatalmi befektetések hatása a magánbefektetésekre
A szükségleti alap értéke a jószágáraknak a jószágok oldaláról bekövetkezett esése miatt csökken
A szükségleti-alap értéke az alap állagának kevesbedése miatt csökken
A szükségletkielégítő-alap értékének csökkenése folytán az adók hozadéka csökken
Az adó-eredmény csökkenésének hatása
Megoldások
Az infláció további folyamata	529
Fogyasztási kölcsönök felvétele
Az árak emelkedése
A nyersanyagok mennyisége csökken
A fogyasztási cikkek piacán jelentkező infláció első időszakának mérlege
A fogyasztási cikekk piacán jelentkező infláció második stádiuma
Az infláció hatása különbözőképpen érvényesül a magánháztartások különböző csoportjainál
Az infláció hatása a tőkeszükségletre
A progresszív infláció
Az infláció megszüntetése és hatása	240
Az infláció megszüntetésének két módja
Az államháztartás egyensúlya és az infláció
Az infláció megszüntetése
Az infláció hatása a termelő-eljárásokra és ennek további hatásai
Az infláció hatásaként a közhatalom beleavatkozik az áralakulásba és a jogviszonyokba
Ilyen intézkedések célja
Az árak alkalmazkodása az új pénzértékhez
A stabilizációs válság
Az új árrendszer és az infláció hatása a jövedelem- és vagyonmegoszlásra
Az infláció és a háború	555
Infláció és háború
A háború inflációs következményei
A háború hatása a jövedelem- és vagyonmegoszlására
A hadikölcsönök
A háborús nyereség megadóztatása
A defláció	560
A defláció mivolta
A defláció kezdete
A defláció tünetei és hatásai
A defláció mérlege
A defláció hatása az egyes magánháztartásokra
A defláció hatása a fix-jövedelemre és egyéb jövedelmekre
A defláció előrehaladó természete
A defláció okai
A defláció és a hitelszervezet	569
A defláció és a hitelszervezet viselkedésse
A defláció és a hitelszervezet liquiditásaf
A banképzén kedvező és kedvezőtlen konjunktúra idején
Közhatalmi intézkedések a hitelszervezet liquiditásának megőrzésére
A defláció és a bizalmatlanság
A közhatalom és a defláció	576
A defláció hatása a közületek háztartására
A közalkalmazottak és a nyugdíjasok járandóságainak csökkentése
Az adóteher fokozása a defláció okozta nagyobb takarékosság
Fogyasztási kölcsön a defláció okozta hiányok megszüntetésére
A defláció és a munkanélküliség problémája
A defláció és a munkanélküliség problémája
A defláció megszüntetése kezdetleges korában (inflációs eszközök alkalmazása)
A defláció megszüntetése előrehaladottabb állapotában (a pénzérték állandósítása)
A közhatalom a defláció kapcsán is beleavatkozik a jogviszonyokba
Beavatkozás az adós és a hitelező viszonyába
Beavatkozás az áralakulásba
A pénz értékváltozása	587
A pénz külföldi árfolyamértékének változása
Kisebb mértékű változás hatása
Nagyobb fokú változás hatásai
Deflációs intézkedések a pénz külföldi árfolyamértékének fenntartása céljából
Valutáris érdek és gazdasági érdek
A pénz külföldi árfolyamértékének csökkenése
Ennek hatásai az árúforgalomrea
A nemzetközi tőkemozgalomra
A tőke kezd kiszivárogni
A fizetési mérleg romlik
A tőke-menekülés
A tőke-behozatal megszűnik
A nemzetközi áruforgalom és tőkemozgalom korlátozása	598
Közhatalmi intézkedések a nemzetközi áruforgalom és tőkemozgalom korlátozására
Az áruforgalom korlátozása adevizaforgalom korlátozása útján
Deviza-felárak és vám-emelés
Clearing- és kompenzációs egyezmények
A külkereskedelmi forgalom összezsugorodik
Az említett közhatalmi intézkedések visszahatása a szükségletkielégítő-alap alakulására és megoszlására
A kiviteli lehetőség csökkenésének hatása
A behozatali lehetőség csökkenésének hatása
A külföld megtorló intézkedései
Az említett közhatalmi intézkedések hatása a külföldön
A pénz külföldi árfolyamértékének emelkedése
A külföldi árfolyamérték emelkedésének hatása az ország szükségletkielégítő-alapjára
Összefoglalás
A pénz belföldi vásárlóerejében és külföldi árfolyamértékben beálló változások kapcsolata
A régi és az új felfogás
A pénz külföldi árfolyamértékének csökkentése
Kiviteli és behozatali áruk értékváltozása
A pénz anyagának értékvkáltozása	625
A pénz anyagának értékváltozása
A pénz-anyag értékének és termelőköltéségnek hatása a szükségletkielégítő-alapra
Az arany értékváltozása
Az arany értékváltozása
Az arany-valuta kiegyenlítő hatása a kamat alakúlására
Más hatások, különösen a kőkekihelyezés biztonsága
Az arany termelő-költségének hatása a szükségletkielégítő-alap alakulására és megoszlására
A termelt arany felhalmozódik
Az arany-készlet gyarapodása általában
Arany-készlet gyűjtése és az arany sterilizálása
Arany-valutás ország inflációs politikája
Az arany-valutás országok pénzpolitikája nem lehet független egymástól
Az arany-valuta kérdése	642
Az arany-valuta előnye és hátránya
A hátrányok okai
Az arany-valuta és az "érték-álló" értékmérő
Az arany-valuta és a jószágok oldaláról jelentkező árváltozások
Átmeneti változások
A termelés körülményeinek megváltozásából folyó árváltozások
Az ilyen árváltozások hatása az arany-valuta működésére
Az arany-alap elhagyása
Az aranyalap elhagyásának következményei
A hatás hitelező-országban
A hatás szegényebb és gyengébb országokban
A hatás az áruforgalomra és a tőkemozgalomra
Az arany-alap elhagyásának következméyneit ellensúlyozó hatások
Az arany-alap elhagyása más országokat is ugyanerre késztethet
Az arany-alap elhágyása más országokat is ugyanerre késztethet
Az arany-alapon való megmaradhatás feltételei:az ország ne legyen eladósodva a külföddel szemben
Jövedelem- és vagyonmegoszlása legyen egészséges
Az arany oldaláról jövő hatások nem arany-valutás országokban
Fejlett gazdasági visonyok közt mégis csak legjobb pénzrendszer az arany
Az ezüst-kérdés
Az ezüst-termelés
Az eredményes gazdálkodás	661
A gazdálkodás hatályosságának optimuma
Az optimum biztosítása
Ha a fogyasztás több a kelleténél
Ha a tőkésítés nagyobb fokú
A termelés eredményességének fokozása
A termelőeljárás tökéletesítésével
Külföldről történő tőkebehozatallal
Miként fokozhatja szegény társadalom szükségleteinek a kieglégítését?
Ezzel szemben a helytelen nézet két tévedésen alapszik
A megtakarítás tényleg tőkésíttessék
A tényleges tőkésítés lehetőségeinek feltételei
Akaratlan készletfelhalmozódás
Ettől különbözik a tartalék-gyűjtés
A felhalmozott készletek eltüntetése
A termelés msterséges visszaszorításával
A fogyasztás mesterséges növelésével
A munka-alkalmak és a termelő-eszközök kihasználásának csökkenése
A kettő egyszerre is csökkenhet
A tisztánlátást ilyenkor két körülmény zavarja:
NEm veszik észre mint okot az inflációt
A készlet és a szükséges forgótőke nem fedi egymást
Hibásan alkalmazott gyógyító-eszköz
A bizalmi válság és ennek leküzdése
A leküzdés lehetőségének feltételei
Összefoglalás
A válság	684
A termelés és a fogyasztás egyensúlya mind a két oldalról megbomolhatik
A túltermelés
Az általános és a részleges túltermelés
A részleges túltermelés okai
Konjunktúra és dekonjunktúra
Ál- vagy látszat-konjunktúra
Az ál-konjunktúra
Ál- vagy látszat-konjunktúra
Az ál-konjunktúrának nem a pénz oldaláról eredő oka is lehet
Ezeket az eseteket azonban érdemes közelebbről megvizsgálni
Például: a túlbő mezőgazdasági termelés esete, vagy a termelő-eljárás tökéletesedése folytán növekvő ipari termelés
Az ál-konjunktúra okai
A gazdasági válság tünetei és okai	695
A gazdasági válság
Ennek látszólag három oka lehet: a pénz értékváltozása
A nemzetközi tőkemozgalom változása
A bizalom megrendülése
A mezőgazdasági válság
A mezőgazdasági válság hatása
Közhatalmi beavatkozás a mezőgazdasági válsággal kapcsolatban
A mezőgazdasági válság megszűnése
Az ipari túltermelés
A fogyasztás scökkenése mint válságot előidéző ok
A túltermelési válságok általában
A termelés elégtelensége folytán mutatkozó válság
Egyes termelőtényezők elégtelen volta vagy nem kellő érvényesülése mint a válság oka
A termelőtényezők szükséges arányának megbomlása mint válságot előidéző ok
A fogyasztás túltengése mint a válság oka
A téves tőke-befektetés
A gazdálkodás helytelen szervezése mint állítólagos válság-ok
A pénz értékváltozása folytán bekövetkező válság
Az ilyen válság oka és tünetei
Az ilyen válságokkal szemben folytatott gazdasági politika bírálata
Tőkemozgalom okozta válság	716
A nemzetközi tőkemozgalom
A nemzetközi kölcsönök
A nemzetközi kölcsön és a jószágbehozatal, illetve kivitel
Külföldi kölcsön válságot okozhat a kölcsönvevő, de a kölcsönadó országban is
A külföldi kölcsön visszafizetése és a kamatfizetés
A hadi sarc, illetve a háborús jóvátétel
A rövidlejáratú külföldi kölcsönök
A nemzetközi hitelezés zavartalan működésének fontossága
A nemzetközi arany-mozgalom
Az ország aranyát védő intézkedések
Egyéb körülmények, melyek szintén az arany oldaláról idézhetnek elő válságot
A külföldi eladósodás mértéke
A bizalmi válság	727
A bizalom megrendülése
Az ületi spekuláció és a tőzsde
A téves spekuláció mint válságot előidéző ok
A bizalmi válság
Ennek két fajta: nem bíznak a gazdasági élet jövő fejlődésében
Nem bíznak a pénz értékének állandóságában
A bizalmi válság okai
A vándorló tőkék
Válság-politika	734
A válság-okok láncolatos volta
A legbiztosabb eszköz a valósággal szemben
A válság-politika bírálata
A gazdasági automatizmus válságot szünetelő ereje

Témakörök

Teleszky János

Teleszky János műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Teleszky János könyvek, művek

Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem