1.127.707
kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát
Közgazdaságtan
Budapest
| Kiadó: | Királyi Magyar Egyetemi Nyomda |
|---|---|
| Kiadás helye: | Budapest |
| Kiadás éve: | |
| Kötés típusa: | Fűzött papírkötés |
| Oldalszám: | 329 oldal |
| Sorozatcím: | |
| Kötetszám: | |
| Nyelv: | Magyar |
| Méret: | 20 cm x 13 cm |
| ISBN: | |
| Megjegyzés: | Fekete-fehér fotóval illusztrálva. |
Értesítőt kérek a kiadóról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
Előszó
E könyv I. kiadása a m. kir. vallás- és közoktatásügyi minisztérium megbízásából a népművelés előadói számára készült, s 1935-ben a Magyar Népművelés Könyveinek sorozatában jelent meg.A szerző,... Tovább
Előszó
E könyv I. kiadása a m. kir. vallás- és közoktatásügyi minisztérium megbízásából a népművelés előadói számára készült, s 1935-ben a Magyar Népművelés Könyveinek sorozatában jelent meg.A szerző, miként az I. kiadás előszavában részletesen kifejtettük, arra törekedett, hogy - a tudomány eredményeinek gondos figyelembevételével - a közgazdaság mai szervezetét, intézményeit, jelenségeit, e jelenségek alakulását és összefüggését minél egyszerűbb és világosabb fogalmazásban tárja az olvasó elé, s amennyire a könyv terjedelme megengedi, hazai közgazdasági viszonyainkról is tájékoztatást nyujtson.
Az anyag kiszemelése, s a részek arányainak megállapítása a könyv sajátos céljának megfelelően történt, mégis annak szem előtt tartásával, hogy az olvasó a közgazdaság és közgazdaságtan egészéről lehetően teljes és harmonikus képet nyerjen. Az anyag elrendezésében is a didaktikai szempont volt az irányadó. Ezért a könyv az egyes jelenségcsoportok ismertetéséhez hozzáfűzi a rendezésükre hivatott jogszabályokat és a megváltoztatásukra irányuló törekvéseket is; vagyis: a szorosan vett elméletet a gazdaságpolitikával együtt tárgyalja. Vissza
Tartalom
| Előszó | |
| Alapfogalmak | 1 |
| Szükségletek | |
| Javak | |
| Gazdálkodás | |
| Kereső gazdaság | |
| Háztartás | |
| A gazdaságok egymásrautaltsága | |
| Nemzetgazdaság | |
| Mivel foglalkozik a közgazdaságtan? | |
| Közgazdasági politika | |
| A gazdálkodás feltételei | |
| A természet | 13 |
| A gazdálkodás természeti feltételei | |
| Az ember hatása a természetre | |
| A csökkenő hozadék törvénye | |
| Népesség | 15 |
| Népesség és gazdaság | |
| Hány ember él a Földön? | |
| Népszaporodás | |
| Népsűrűség | |
| A népszaporodás megítélése | |
| Malthus | |
| Társadalmi és gazdasági rend | 18 |
| Az ember társas természete | |
| A társulás gazdasági jelentősége | |
| Az állam | |
| A jog | |
| A magántulajdon | |
| Személyes szabadság | |
| Az együttműködés rendje | |
| A verseny | |
| A javak termelése | |
| A termelés tényezői | 22 |
| A termelés fogalma | |
| Költségei | |
| Hozadéka | |
| Produktivitása | |
| Rentabilitás és produktivitás | |
| A produktivitás feltételei | |
| Jólét és produktivitás | |
| A termelés tényezői | |
| A munka és munkamegosztás | 26 |
| Mi a munka? | |
| A munkaképesség tényezői | |
| Munkakészség | |
| A munka eredménye | |
| Munkamegosztás | |
| A munka racionalizálása | |
| Taylor és Ford rendszere | |
| A különféle foglalkozások értékelése | |
| A tőke | 35 |
| A termelő tőke | |
| A jövedelemszerző tőke | |
| A két tőkefogalom összefüggése | |
| A tőke szerepe a termelésben | |
| A gépek | |
| A gép megítélése | |
| Technokrácia | |
| A gép és a munkaalkalmak | |
| Tőkeképződés | |
| Takarékosság | |
| A termelés szervezése. A vállalatok | 44 |
| Mi az üzem? | |
| A vállalat | |
| Vállalat és üzem | |
| A vállalkozó | |
| Részvénytársaság | |
| Tőkés vállalat | |
| Vállalati tőke | |
| A vállalat rentabilitása | |
| A tőke körforgása | |
| Korlátolt felelősségű társaság | |
| Szövetkezetek | |
| A szövetkezetek fejlődése, fajai, szervezete, jelentősége | |
| Közüzemek | |
| Önálló közüzem | |
| Vegyes üzem | |
| Tőketömörülések a termelés terén | 59 |
| Koncentráció a termelésben | |
| Nagyvállalatok létesítése | |
| Finanszírozás | |
| Tőkeelhelyező vállalat | |
| Ellenőrző társaság | |
| Alapító társaságok | |
| Konszernek | |
| Betetőző társaság | |
| Trösztök | |
| A mezőgazdaság | |
| A mezőgazdasági termelés fejlődése | 62 |
| Legelőgazdaság | |
| Kapásgazdaság | |
| Égetőgazdaság | |
| Kétnyomású gazdaság | |
| Háromnyomású gazdaság | |
| Váltógazdaság | |
| Szabadgazdálkodás | |
| A birtokrend és földmíves népesség kialakulása | 64 |
| Szállásbirtok | |
| Adománybirtok | |
| Ősiség | |
| Nemesség | |
| Jobbágyság | |
| Földtehermentesítés | |
| Kötött birtokok | |
| Hitbizomány | |
| Családi birtok | |
| Vitézi telek | |
| Mezőgazdasági üzemek | 68 |
| Kisbirtok | |
| Középbirtok | |
| Nagybirtok | |
| Birtokpolitika, birtokreform | 72 |
| Mivel foglalkozik a birtokpolitika? | |
| Parcellázás | |
| Telepítés | |
| Kisbérletek | |
| Földreform | |
| A mezőgazdasági termelés fejlesztése | 77 |
| Talajjavítás | |
| Növények nemesítése és védelme | |
| Állatok nemesítése | |
| Állategészségügy | |
| Termények értékesítésének megkönnyítése | |
| A termelés irányítása | |
| A szaktudás gyarapítása | |
| Érdekképviseletek | |
| Gazdaszövetkezetek támogatása | |
| Ipari termelés | |
| Az ipar fejlődése | 79 |
| A családi vagy háziipar | |
| A kézművesipar | |
| Gyáripar | |
| Az ipar fejlődése hazánkban | |
| Ipari üzemek | 84 |
| Kis- és nagyüzem | |
| Növekvő hozadékképesség | |
| Optimális üzemnagyság | |
| Az ipar szervezete | 86 |
| A céhek | |
| Iparszabadság | |
| Ipartörvény | |
| Új ipartörvények | |
| Képesítéshez kötött iparok | |
| Képesítéshez és engedélyhez kötött iparok | |
| Szabad iparok | |
| Telepengedély | |
| Az ipar gyakorlásának feltételei | |
| Az iparfejlesztés eszközei és módjai | 93 |
| Az iparfejlesztés szüksége | |
| Eszközei | |
| Vámok | |
| Találmányi szabadalmak | |
| Védőjegyoltalom | |
| Mintaoltalom | |
| Ipari szakoktatás | |
| Anyagvizsgáló intézet | |
| Adó- és illetékkedvezmények, segélyek | |
| Közszállítások | 93 |
| A javak fogalma | |
| A piac és formái | 97 |
| A piac | |
| Vásárok | |
| Tenyészállatvásár | |
| Vásárcsarnokok | |
| Aukciók | |
| Árumintavásár | |
| A tőzsde | |
| Értéktőzsde | |
| Tőzsdei spekuláció | |
| Árutőzsde | |
| Határidőügyletek az árutőzsdén | |
| A tőzsde jelentősége | |
| Ring, corner | |
| Közraktárak | 104 |
| Közraktár | |
| Közraktárjegy | |
| Szabadraktárak | |
| A közlekedés útjai és eszközei | 109 |
| Szárazföldi utak | |
| Közútaink | |
| A vasút | |
| Vízi utak | |
| Légi közlekedés | |
| A posta | |
| Távíró és távbeszélő | |
| Rádió | |
| A javak forgalmának közvetítése. A kereskedelem | 112 |
| A kereskedelem feladata | |
| Közgazdasági jelentősége - Áru, ingatlan- és értékkereskedelem | |
| Nagy- és kiskereskedelem | |
| Belső- és külsőkereskedelem | |
| Vándor-, házaló- és letelepedett kereskedelem | |
| Áruházak | |
| A kereskedelem vállalati formái | |
| Kereskedelmi politika | |
| Kereskedelmi törvény | |
| A tisztességtelen verseny üldözése | |
| A kereskedelem támogatásának egyéb eszközei | |
| Az árak alakulása | 115 |
| Mi az ár? | |
| Hogyan alakulnak az árak? | |
| Ár és költség | |
| A kereslet és kínálat törvénye | |
| A kínálat | |
| Kinek a költségeihez igazodik az ár? | |
| A kereslet | |
| Az ármeghatározó tényezők áttekintése | |
| Az esetenkénti ár | |
| Szabott ár | |
| Hatósági ármegállapítás | |
| A kereslet és kínálat egyensúlya | |
| Az ár szerepe | |
| Az árak összefüggése | |
| Monopol ár. Vállalatok társulása a verseny korlátozására. Kartelek | 125 |
| Monopólium | |
| Monopol-ár | |
| A monopol-ár hatása | |
| Kartelek keletkezése | |
| Mi a kartel? | |
| Árkartel, területi kartel, elosztó kartel, feltételmegállapító kartel | |
| Szindikátusok | |
| Nyereségfelosztó kartelek | |
| A kartelek hatása: a társuló vállalatokra, a munkásokra, a fogyasztókra | |
| Kényszerkartelek | |
| A kartelek szabályozása | |
| Az "igazságos ár" | |
| Hatósági árszabályozás | |
| A pénz | 132 |
| A pénz keletkezése és fejlődése | |
| A pénzverés joga | |
| A valuta | |
| Valutarendszerek | |
| A magyar állam valuta- és érmeügye | |
| Pénzhelyettesítők | |
| A bankjegy | |
| Papírpénzgazdálkodás | |
| Az infláció hatása | |
| A Magyar Nemzeti Bank | |
| A bankjegy a háború előtt és most | |
| Bankjegy és papírpénz | |
| Aranymagvaluta, aranydevizavaluta | |
| A csekk | |
| A váltó szerepe a fizetések lebonyolításában | |
| Mi a pénz? | |
| A pénz értékállandóságának fontossága | |
| Irányított valuta | |
| Hogyan védi a jegybank a pénz értékállandóságát? | |
| Mitől függ a pénz vásárlóereje? | |
| Pénzmennyiség és jólét | |
| A pénz vásárlóerejének mérése | |
| Indexszámok | |
| Semleges (neutrális) pénz | |
| Indexvaluta | |
| Nemzetközi pénz | |
| A pénz és az arany | |
| A hitel | 154 |
| Mi a hitel? | |
| Nyilt és fedezett hitel, zálog | |
| Termelési és fogyasztási hitel | |
| Hosszú- és rövidlejáratú hitel | |
| Magán- és közhitel | |
| A hitel jelentősége | |
| A bankok | |
| Hitelügyletek | |
| Passzív bankügyletek: betétek elfogadása, váltóhitel, záloglevélkölcsönnyujtás, folyószámlahitel | |
| Teremt-e a bank hitelt? | |
| Zsíró-pénz | |
| A bankok fizetésközvetítő szerepe: inkasszálás, fizetések teljesítése, átírás, klíring, leszámolóhelyek | |
| Valuta- és devizaüzlet | |
| Letétüzlet | |
| Vállalatok alapítása | |
| A bankok felosztása | |
| Takarékpénztárak | |
| Postatakarékpénztár | |
| Hitelszövetkezetek | |
| A bankok és takarékpénztárak története | |
| A bankok üzleti politikája | |
| A bankok és takarékpénztárak szabályozása | |
| A betétek védelme | |
| Pénzintézeti Központ | |
| Záloglevelek kibocsátása | |
| Nemzetközi kereskedelem | 167 |
| A nemzetközi kereskedelem okai és eredményei | |
| Behozatal és kivitel | |
| Kereskedelmi mérleg | |
| Fizetési mérleg | |
| A nemzetközi követelések kiegyenlítése | |
| A külföldi fizetőeszközök árfolyama | |
| Az árfolyamingadozásból eredő zavarok | |
| Devizagazdálkodás | |
| Transzfermoratórium | |
| Fináncpengő, árupengő | |
| Kivételek a megkötöttség alól | |
| Klíringszerződések | |
| A külső kereskedelem irányítása. (Külkereskedelmi politika.) | 179 |
| A külkereskedelmi politika célja és eszközei | |
| A vámok | |
| Pénzügyi és védővámok | |
| Vámtarifa | |
| Harci vámok, vámháború | |
| Előjegyzési és kikészítési eljárás, őrlési forgalom | |
| Vámraktárak | |
| Vámterület | |
| Kereskedelmi szerződések | |
| A legnagyobb kedvezmény záradéka | |
| Preferenciális szerződések | |
| Beviteli kontingensek | |
| Áruklíringegyezmények | |
| Kiviteli jutalmak | |
| Adó- és vámvisszatérítések | |
| Szállítási kedvezmények | |
| A mai prémiumok | |
| Kompenzációs iroda | |
| Külkereskedelmi Hivatal | |
| Piackutatás | |
| Propaganda | |
| A kivitel szervezése | |
| A kiviteli termelés irányítása | |
| A kivitel ellenőrzése, márkázás | |
| Dumping | |
| A külkereskedelmi politika irányai | |
| A szabadkereskedelmi irány | |
| A védővámos irányzat | |
| A vámok hatása: a belföldi árakra, a belföldi termelésre, a fogyasztásra | |
| Szabadkereskedelem vagy védővám? | |
| A vámpolitika fejlődése | |
| A merkantilizmus | |
| A szabadkereskedelmi irány térhódítása | |
| Manchesterizmus | |
| List Frigyes | |
| A védővámos irány felülkerekedése | |
| A vámpolitika alakulása hazánkban | |
| Autarkia | |
| A biztosítás | 205 |
| A jövedelmek alakulása | |
| A jövedelemről általában | 207 |
| Mi a jövedelem? | |
| Névleges és reális jövedelem | |
| A nemzeti termelés eredménye és az egyéni jövedelmek | |
| Jövedelemmegoszlás | |
| A jövedelem forrásai | |
| Hogyan alakulnak a jövedelmek? | |
| A piaci hatalom szerepe a jövedelemmegoszlásban | |
| Az állam kiegyenlítő szerepe | |
| A jótékonyság | |
| A munkabér | 210 |
| A munkabér tágabb és szűkebb értelemben | |
| A munkabér magasságának meghatározói | |
| A bér alsó határa | |
| A bér felső határa | |
| Kölcsönös függés az árak és bérek között | |
| A munkabér alakulását magyarázó elméletek: vasbértörvény, munkabéralap, hatalmi elmélet, az igazságos bér | |
| Munkabérrendszerek: időbér, akkordbér, bérprémiumok, bérskálák, a munkás részesedése a vállalat nyereségében | |
| A vagyonból eredő jövedelmek | |
| A földhaszonbér | 216 |
| A földhaszonbér alakulása | |
| A földjáradék tudományos értelmezése | |
| Ricardo és Thunen földjáradék-elmélete | |
| A tőkekamat | 219 |
| Mi a kamat? | |
| Kamatláb | |
| A kamat magassága | |
| A kamatláb hatása | |
| A pénztőke és a tárgyi javak | |
| Vállalkozói jövedelem | 221 |
| A vállalkozó bevétele, jövedelme, nyeresége | |
| Miből ered a vállalkozói nyereség? | |
| A munkások szervezkedése | 223 |
| Szakszervezetek | |
| A szakszervezetek szabályozása | |
| Kollektív szerződések | |
| A munkások harci eszközei: a sztrájk, amerikázás, szabotázs, bojkott | |
| A munkaadók szervezkedése | |
| A munkaviszályok elhárítása | |
| Békéltető és döntő bíróságok | |
| A gazdasági helyzet változásai | |
| A termelés és fogyasztás egyensúlya | 229 |
| Miért fontos az egyensúly? | |
| A verseny és az ár szerepe az egyensúly létrehozásában | |
| Kielégítő-e ez a szabályozás? | |
| A gazdasági fejlődés fázisai. Gazdasági válságok | 231 |
| Jó konjunktúrák | |
| Rossz konjunktúrák | |
| Konjunktúra-ciklus | |
| Válságok | |
| Mi idézi elő a gazdasági helyzet változásait? | |
| Hogyan gördül le a konjunktúra-ciklus? | |
| Korábbi válságok | |
| A világgazdaság válsága | |
| A világválság főbb okai: aranyhiány, az arany egyenetlen megoszlása, a gép, a túltermelés, az autarkia, a nemzetközi forgalom más akadályai, politikai okok | |
| A válság hosszú időtartama | |
| A mezőgazdaság válsága | |
| Törekvések a válság enyhítésére | |
| Kísérletek a válság megszüntetésére | |
| Társadalmi politika (szociálpolitika) | 240 |
| Történeti előzmények | |
| Mi a szociálpolitika? | |
| Gazdaságpolitika és szociálpolitika | |
| Gyermekvédelem | |
| A női munka védelme | |
| A munkaidő szabályozása | |
| 8 órás munkanap 40 órás munkahét | |
| A munkás testi épségének védelme | |
| Iparfelügyelet | |
| Munkarend | |
| A munkabér megállapítása | |
| A munkanélküliség | |
| Küzdelem a munkanélküliség ellen | |
| Munkaközvetítés | |
| Munkásbiztosítás: betegségi és baleseti biztosítás, öregségi és rokkantsági biztosítás | |
| A mezőgazdasági munkanélküliség megszüntetésének eszközei: iparfejlesztés, telepítés, kisbérletek | |
| A munkabérek szabályozása a mezőgazdaságban | |
| A mezőgazdasági munkásokat védő törvények | |
| Mezőgazdasági munkásbiztosítás | |
| Szegényügy | |
| A közgazdasági eszmék fejlődése és irányai | 259 |
| Ókor | |
| Középkor | |
| Az újkor | |
| A merkantilizmus | |
| Kameralisták | |
| A fiziokratizmus | |
| A közgazdaságtan klasszikusai: Smith, Ricardo, Malthus | |
| A történelmi irány | |
| A módszer kérdése | |
| A gazdasági közösségre irányuló szemlélet: Müller A., List Fr. | |
| A történeti iskola | |
| Az elméleti közgazdaságtan újabb irányai | 266 |
| Határhaszon-elmélet | |
| Az értékalakulás problémája | |
| Költség és érték | |
| Hasznosság és érték | |
| Az érték nagysága | |
| Érték és ár | |
| A jövedelem értékelése | |
| A "beszámítás" elmélete | |
| A határhaszon-elmélet bírálata | |
| A matematikai irány | |
| Gazdasági egyensúly | |
| Az univerzalisztikus közgazdaságtan | |
| A gazdasági élet célszerűségei (teleologikus) szemlélete | |
| A gazdasági rend | 277 |
| Tiszta, szabadforgalmi, vagy piaci gazdaság | |
| Teljesen felülről igazgatott gazdaság | |
| A mai gazdasági rend | |
| Gazdasági liberalizmus | |
| Intervencionizmus | |
| Kapitalizmus | |
| A gazdasági rend megváltoztatására irányuló törekvések | |
| A szocializmus | 282 |
| Az egyenlőség eszménye | |
| A szabadság és egyenlőség ellentéte | |
| Mi a szocializmus? | |
| Kommunizmus, kollektvitizmus, agrárszocializmus | |
| A szocializmus története | |
| Marx gazdasági tanai | |
| A revizionizmus | |
| A szociáldemokrata | |
| Az orosz bolsevizmus | |
| A szocializmus bírálata | |
| Keresztényszocializmus | |
| A keresztényszocializmus tanításai | |
| A "Rerum novarum" és "Quadragesimo anno" | 294 |
| Nemzeti szocializmus | 296 |
| Az olasz fasizmus gazdasági rendje | 298 |
| Hivatásrendi szervezet | 299 |
| Tervek a gazdasági élet központi irányítására. Tervgazdaság | |
| Államszocializmus, államkapitalizmus | |
| "Polgári tervgazdaság" | |
| Mi a tervgazdaság? | |
| Lehetséges-e a szorosan vett tervgazdaság? | |
| A beavatkozás helyes mértéke | |
| Tárgymutató | 309 |
| Kiegészítések | 319 |
Dr. Horn József
Dr. Horn József műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Dr. Horn József könyvek, művekMegvásárolható példányok
Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.
Folytatás Microsoft-tal