Közigazgatás-tudományi antológia II.

Előszó

A közigazgatás-tudományi antológia második kötete német és magyar tanulmányokat gyűjt össze.
A német közigazgatás-tudomány hosszú múltra tekint vissza. A kameralisztika és a rendészettudomány német fejedelemségekben fejlődött ki, s a múlt század közepének klasszikusa, Lorenz von Stein is német származású. Mégis azt kell mondanunk, hogy a jogtudomány sajátos helyzeténél fogva egészen a második világháború utáni időkig háttérbe szorította a közigazgatás politikai, szervezéselméleti vizsgálatát egyaránt. A német szociológia óriásának, Max Webernék közigazgatás-szociológiája visszhang nélküli, igazából amerikai karriere után lesz ismert Németországban. Ottó Mayernék, a közigazgatási jogdogmatika kidolgozójának árnyékában minden más irányú kutatási szemlélet elsorvad.
Századunk ötvenes éveitől kezd a helyzet megváltozni, s amerikai, francia hatásra az addigra már eléggé terméketlenné váló jogdogmatikai megközelítést felváltani próbálja a politikatudományi, szervezetelméleti, szociológiai szemlélet. A folyamat azonban még távolról sem zárult le, s megalapozatlan lenne a végeredményt megjósolni. Az mindenesetre tény, hogy a sokszínűbb tudományos kutatás összetettebb, teljesebb képet vetít elénk a német közigazgatásról.
A német közigazgatás-tudomány fejlődéséről Szamel Lajos hetvenes években készült tanulmánya ad szemléltető képet. Igaz, hogy ebben az időben még két Németország létezett, azonban a közigazgatás elmélyültebb, tárgyszerűbb kutatása főként a nyugati részben folyt, ezért olvashatjuk az ötvenes évektől csupán az akkori Nyugat-Németország közigazgatástudományi irodalmának ismertetését.
A magyar közigazgatás-tudományt - Szamel Lajos értékelő feldolgozást nyújtó bevezetője után - Magyary Zoltán három rövid dolgozatával prezentáljuk. Nem mintha ennyi volna a magyar közigazgatás-tudomány, hanem mert történeti örökségéből ennyit tudtunk újonnan feltárni.
Más kötetekben gazdag forrásanyagot találhatnak a téma tanulmányozói, itt Magyary munkásságának befejező éveiből adunk közre alig ismert, vagy eddig még nem is publikált (Emlékirat államéletünk válságáról, megírás időpontja 1944. április) munkát.
Ezek a dolgozatok mai szemmel nézve is frissek, tanulságosak, bizonyos tekintetben aktuálisak.
Lőrincz Lajos Vissza