Közigazgatási jog

Tartalom

BEVEZETŐ 15
I. A KÖZIGAZGATÁSI JOG KIALAKULÁSA,
SAJÁTOSSÁGAI, TÁRGYA 17
1. A KÖZIGAZGATÁSI JOG KIALAKULÁSA 17
1.1. A közigazgatási jog ismeretének szükségessége 17
1.2. A közigazgatási jog meghatározása 18
1.2.1. A közigazgatás tárgya 19
1.2.2. Közigazgatási jog - magánjog 22
2. A KÖZIGAZGATÁSI JOG KIALAKULÁSA
ÉS FEJLŐDÉSE, SAJÁTOSSÁGAI, TAGOZÓDÁSA 23
2.1. A közigazgatási jog kialakulása, angol-francia megoldás 23
2.2. A közigazgatási jog sajátosságai 25
2.3. A közigazgatási jog tagozódása 27
3. A KÖZIGAZGATÁSI JOG FEJLŐDÉSE 28
IRODALOM 31
II. KÖZIGAZGATÁSI JOGFORRÁSTAN 32
1. A JOGFORRÁSOK 32
1.1. A jogforrások fajtái, a normák két csoportja 32
1.2. A jogszabályok fajtái, osztályozásuk 35
1.2.1. A belső (hazai) jogforrások 35
1.2.2. Külső jogforrások 39
1.3. Az állami irányítás egyéb jogi eszközei 41
2. A KÖZIGAZGATÁSI JOGFORRÁSTAN SPECIÁLIS
VONÁSAI, A KÖZIGAZGATÁSI JOG
MEGISMERÉSÉNEK ESZKÖZEI 43
2.1. A közigazgatási jogforrástan egyedisége 43
2.2. A közigazgatási jog megismerésének eszközei 44
IRODALOM 46
III. A KÖZIGAZGATÁS TÖRVÉNYESSÉGE 48
1. A TÖRVÉNYESSÉG FOGALMA 48
2. A TÖRVÉNYESSÉG MEGTARTÁSA
ELLENŐRZÉSÉNEK FORMÁI 50
2.1. A közigazgatás cselekvésének korlátja:
belső törvényesség, a jogszabályhoz kötöttség 50
2.2. Közigazgatási eljárási, külső törvényesség 52
2.2.1. Hatáskör 53
2.2.2. A döntéshozatal módja, a döntés közlése és a végrehajtása 55
2.3. Törvényesség rendkívüli esetekben 57
3. A KÖZIGAZGATÁS TÖRVÉNYESSÉGÉNEK
KÜLSŐ POLITIKAI ELLENŐRZÉSE 58
3.1. Az Országgyűlés szerepe a közigazgatás törvényes
működésének biztosításában 58
3.2. A közigazgatás törvényességének bírói ellenőrzése 60
3.3. Az állampolgári jogok országgyűlési biztosai 62
3.4. Az ügyészség 63
IRODALOM 63
IV. A KÖZIGAZGATÁS SZERVEZETI JOGA 64
1. A KÖZIGAZGATÁS SZERVEZETI JOGÁNAK
ÁLTALÁNOS KÉRDÉSEI 64
2. AZ ÁLLAM JOGALANYISÁGÁNAK ÁLTALÁNOS
KÉRDÉSEI, AZ ÁLLAM, MINT JOGI SZEMÉLY,
A KÖZJOGI SZEMÉLY, A KÖZJOGI JOGALANYISÁG 67
2.1. Az állam jogalanyisága 67
2.2. Az állam és az állam szervei jogalanyiságának
megkülönböztetése 68
2.3. A közjogi, közigazgatási jogi jogalanyiság
a hatáskör alapján 70
2.3.1. A hatásköri jogosultság közjogi jellege 70
2.3.2. A hatásköri rendszer 75
2.3.3. A hatásköri rendszer megváltozása, a közjogi,
közigazgatási jogi jogutódlás 77
2.3.4. A közjogi személyek nem közjogi jogosultságai
és kötelezettségei, a közjogi jogi személyiség
intézményesülése 78
3. A MAGYAR KÖZIGAZGATÁS SZERVEZETI
JOGÁNAK ALAPJAI 79
3.1. A közigazgatási szervek jogalanyisága és jogi
személyisége a magyar jogban 79
3.1.1. A közjogi személyiség és jogalanyiság 79
3.1.2. A polgári jogi jogalanyiság, jogi személyiség 80
3.1.3. A közjogi, közigazgatási szervezetek joggyakorlása 83
3.2. A magyar közigazgatás szervezeti joga a jogforrási
rendszerben 84
3.3. A területszervezés joga 85
3.3.1. Az általános területi beosztás 85
3.3.2. Speciális területegységek 87
3.3.3. A területszervezéssel összefüggő döntési jogosultságok 87
3.4. A közigazgatási szervek típusaira vonatkozó jog 88
3.5. Az államigazgatás irányítására, felügyeletére
vonatkozó jog 90
3.5.1. Az irányítás 91
3.5.1.1. Államigazgatási szerv irányítása 92
3.5.1.2. Állami vezető, szervezeti egység vezetője
tevékenységének irányítása 92
3.5.2. A felügyelet 95
3.6. Az államigazgatás szervei 96
3.6. A központi államigazgatási szervek, a központi
államigazgatási szervekre
és a tisztségviselőkre vonatkozó általános jogok 96
3.6.1.1. A központi szervek jellege, a hatásköri jogosultságok
gyakorlása 97
3.6.1.2. Az állami vezetők szolgálati viszonyai 98
3.6.2. A területi államigazgatási szervek 99
3.7. Az önkormányzati közigazgatási szervek 99
3.7.1. Az önkormányzatok jogállása 99
3.7.1.1. Az önkormányzatok polgári jogi jogi személyisége,
vagyoni jogosultságai 100
3.7.1.2. Az önkormányzatok közjogi, közigazgatási
jogosultságai 103
3.7.2. A települési önkormányzatok társulásai 106
3.7.3. Az önkormányzatok irányítása, felügyelete 111
3.7.4. A kisebbségi önkormányzatok 114
3.7.5. A nem helyi-területi (hivatásrendi) önkormányzatok . 115
IRODALOM 116
V. A KÖZIGAZGATÁS FELELŐSSÉGI RENDSZERE 118
1. A FELELŐSSÉG ÁLTALÁNOS FOGALMÁNAK
KÉRDÉSEI 118
2. A JOGI FELELŐSSÉG 122
2.1. A jogi felelősség különböző tényállásai 122
2.1.1. A kötelezettség nem teljesítése, mint a felelősség alapja 122
2.1.2. A felelősség, mint beszámíthatóság 124
2.1.3. felelősség mint általános tartalmú jogintézmény 126
2.2. A jogi felelősség elemei 126
2.3. A jogi felelősség főbb jogági sajátosságai,
a károkozásért való felelősség 123
3. A KÖZIGAZGATÁS (JOGI) FELELŐSSÉGE 135
3.1. A politikai felelősség 135
3.1.1. A közigazgatás működéséért való felelősség,
a kormányzat politikai felelőssége, a miniszteri
felelősség 135
3.1.2. A vezetők, illetve választott tisztségviselők politikai
felelőssége 137
3.2. A közszolgálati jogi felelősség a közigazgatásban 139
3.3. A közigazgatási szerv kárfelelőssége a nem hatásköri
jogosultságok és kötelezettségek gyakorlása során
okozott kárért 140
3.4. A közigazgatási szervek közjogi jogi felelősségének
a kérdése 141
3.5. A közigazgatás jogi felelőssége a magyar közigazgatási
jogban 146
3.6. A közigazgatással szembeni jogi felelősség 150
3.7. A felelősségi jogintézmények összefüggései
és a közigazgatási jogi felelősség 150
IRODALOM 152
VI. KÖZIGAZGATÁSI NORMATAN 154
1. ÁLTALÁNOS NORMATANI FOGALMAK 154
1.1. A jogi norma fogalma 154
1.2. A jogi norma jellemzői 155
2. A KÖZIGAZGATÁSI JOGI NORMÁK
CSOPORTOSÍTÁSA 157
2.1. A jogi norma irányultsága 157
2.2. Anyagi jogi- és alaki (eljárási) jogi normák
a közigazgatásban 158
2.2.1. Anyagi jogi normák 159
2.2.2. Alaki jogi normák 164
2.3. jogi norma érvényesülése 167
3. A KÖZIGAZGATÁSI JOGI NORMA SZERKEZETE,
A KÖZIGAZGATÁSI JOGI NORMÁK
SAJÁTOSSÁGAI 168
3.1. A közigazgatási jogi norma szerkezete 168
3.2. A közigazgatási jogi norma diszpozíciójának tartalma 170
3.3. A hipotézis és a diszpozíció összetétele,
belső szerkezete 171
IRODALOM 172
VII. KÖZIGAZGATÁSI AKTUSTAN 174
1. A KÖZIGAZGATÁS JOGI, ÉS NEM JOGI HATÁS
KIVÁLTÁSÁRA IRÁNYULÓ CSELEKVÉSEI 174
1.1. A közigazgatási aktus fogalma 174
1.2. A közigazgatás által végzett nem közigazgatási aktusnak
minősülő cselekvések 176
1.2.1. Nem közigazgatási jog alapján végzett aktus jellegű
cselekvések 176
1.2.2. Az igazgatási cselekmények 177
1.2.3. A regisztratív cselekmények 177
1.2.4. A közigazgatás reálcselekvései 178
1.2.5. Materiális cselekmények 179
1.3. A közigazgatási aktusok fajtái, osztályozási szempontjai 180
2. AZ AKTUSOK JOGI KÖTÖTTSÉGE, SZABAD
BELÁTÁS, MÉRLEGELÉS, MÉLTÁNYOSSÁG ... 186
2.1. Jogilag kötött aktusok 186
2.2. Mérlegelésre jogosító jogi szabályozás alapján
kiadott aktusok 187
2.3. Méltányosság 188
3. AZ AKTUSOK ÉRVÉNYESSÉGE, HIBÁS AKTUSOK,
ORVOSLÁSUK 189
3.1. A közigazgatási aktusok érvényességi kellékei 189
3.1.1. Általános érvényességi kellékek 190
3.1.2. Speciális jogi követelmények 191
3.2. Orvosolható és nem orvosolható hibában szenvedő
aktusok 192
3.2.1. Orvosolható hibában szenvedő aktusok 193
3.2.2. Érvénytelen aktusok 193
4. A KÖZIGAZGATÁSI SZERZŐDÉSEK
JELLEGZETESSÉGEI, MAGYAR ÉS KÜLFÖLDI
ÁTTEKINTÉS 195
5. A KÖZIGAZGATÁSI SZERZŐDÉSEK FAJTÁI 200
5.1. A koncessziós szerződések 200
5.2. A közbeszerzési törvény hatálya alá tartozó szerződések 201
5.3. Közszolgáltatások átruházását célzó szerződések 202
5.4. Az Országos Egészségügyi Pénztár által kötött
finanszírozási szerződések 202
5.5. Önkormányzati társulások szerződések alapján 203
5.6. Kutatási szerződések 203
5.7. A települési önkormányzatok és a rendőrkapitányságok
koordinációja a közbiztonsági feladatok ellátása terén 204
5.8. A PPP, mint több variációs közigazgatási szerződés 204
5.9. A hatósági szerződés mint atipikus közigazgatási
szerződés 205
IRODALOM 206
VIII. A JOGALKOTÓ KÖZIGAZGATÁS 207
1. ELMÉLETI ALAPOK 207
1.1. Jogalkotás a francia és a német közigazgatásban 207
1.2. A jogalkotás tárgya 208
1.3. A jogszabályok tartalma 210
1.4. Jogalkotási eljárás 212
2. A KÖZIGAZGATÁSI JOGALKOTÁS SZABÁLYAI 214
3. A JOGALKOTÁSSAL SZEMBENI SZAKMAI
KÖVETELMÉNYEK 216
4. NÉHÁNY JOGALKOTÁSSAL KAPCSOLATOS
ÚJ ELVÁRÁS 217
IRODALOM 220
IX. A JOGALKALMAZÓ KÖZIGAZGATÁS 221
1. A JOGÉRVÉNYESÍTÉS 221
1.1. A jogérvényesülés, jogérvényesítés 221
1.2. A jogérvényesítés módjai 222
1.2.1. Az önkéntes jogkövetés 223
1.2.2. Végrehajtás útján megvalósuló jogérvényesítés 224
2. A JOG ALKALMAZÁS 225
2.1. A jogalkalmazásról általában 225
2.2. Bírói és közigazgatási jogalkalmazás 226
2.3. A közigazgatási jogalkalmazás fogalma.
A közigazgatási hatósági jogalkalmazás 228
2.4. A jogalkalmazás menete 230
2.5. Jogérvényesítés jogilag kötetlen egyedi aktussal 231
3. A JOGSZABÁLY-ÉRTELMEZÉS 232
3.1. A jogszabály-értelmezés fogalma 232
3.2. A jogszabály-értelmezés fajtái 233
3.3. A jogszabály-értelmezés módszerei 234
3.4. A jogszabály-értelmezés eredménye 236
IRODALOM 238
X. KÖZIGAZGATÁSI SZANKCIÓTAN 239
1. A SZANKCIÓ MINT HÁTRÁNYOS
JOGKÖVETKEZMÉNY 239
2. A KÖZIGAZGATÁSI JOGI SZANKCIÓ
KIALAKULÁSA 240
3. A KÖZIGAZGATÁSI JOGI SZANKCIÓ NÉHÁNY
KÜLFÖLDI ORSZÁG KÖZIGAZGATÁSI
JOGIRODALMÁBAN 241
4. A KÖZIGAZGATÁS ÁLTAL ALKALMAZOTT
SZANKCIÓK KÉT FAJTÁJA, KAPCSOLÓDÁSA
MÁS JOGÁGAK SZANKCIÓIHOZ 245
5. A KÖZIGAZGATÁSI JOGI SZANKCIÓ
MEGHATÁROZÁSA, FOGALMI ELEMEI 248
6. HÁTRÁNYOKOZÁS, JOGELLENES
MAGATARTÁS, KÉNYSZER 252
6.1. Vagyoni, személyi és jogi hátrány 252
6.2. Jogellenes magatartás 254
6.3. Kényszer 255
7. A KÖZIGAZGATÁSI JOGI SZANKCIÓK FAJTÁI 255
7.1 Elvont - konkrét szankció 255
7.2 Osztályozás az aktusok címzettjei szerint 257
7.3 Vagyoni - személyi hátrányt okozó aktusok 258
7.4 Szubjektív - objektív alapú szankció 258
7.5 Anyagi jogi - eljárásjogi szankciók 260
7.6 Közigazgatási szankciók funkció szerinti csoportosítása 262
IRODALOM 265

Témakörök