Közoktatási szakértők kézikönyve

Szerző

Budapest

'Dr. Benedek István: Közoktatási szakértők kézikönyve ' összes példány

Kiadó:	Okker Oktatási Iroda
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1996
Kötés típusa:	Ragasztott papírkötés
Oldalszám:	179 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	20 cm x 14 cm
ISBN:	963-7315-15-2
Megjegyzés:	Fekete-fehér ábrákkal.

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

A közoktatási intézményrendszer a nagy változások korát éli napjainkban. Az elhatározott tartalmi, szerkezeti, szervezeti változások végigvitelére egy évtizedre biztosan szükség lesz. A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény már új társadalmi-gazdasági viszonyok között született meg. A szakmai közvélemény megismerte a „A közoktatás fejlesztésének stratégiája" c. vitaanyagot. A dokumentum elfogadása minőségi változást hoz a közoktatásba, mert minden törvényi változtatást, módosítást egy távlati fejlesztési koncepció mentén, ahhoz illeszkedően kezdeményezhet a művelődési kormányzat. Napjaink közoktatási, tartalmi, szerkezeti változásait nevezhetjük szakmai szocializációnak is, mert érinti a teljes intézményrendszert. A szükséges változtatások indoklásaként a teljesség igénye nélkül foglaljuk össze a főbb összefüggéseket:
• A NAT kihirdetése után erősödik a tantestületi, szakmai műhelymunka, megalkotják a helyi tanterveket.
• Három éven belül minden intézménynek be kell nyújtania fenntartójához elfogadásra a pedagógiai programot.
• Demográfiai, gazdasági, racionalizálási okok és kényszerek miatt az intézményeknek meg kell fogalmazniuk szerepüket a helyi közoktatási intézményrendszerben. Ez az igazolási képesség esetenként a fennmaradást, más esetekben a távlatvesztést jelentheti.
• A fenntartói önkormányzatoknak dönteniük kell a mikro és makrotársadalmi iskoláztatási igények, szükségletek kielégítéséről.
• A fenntartóknak meg kell határozniuk, hogy a közpénzekből a köz javára milyen intézményeket és mennyit működtetnek. A szűkös erőforrások miatt vizsgálnia kell, hogy a működtetett intézmények milyen hatékonyságúak, teljesítik-e az elvárásokat, s az iskolarendszerből kilépő fiatalok milyen munkaerőpiaci pozicióval rendelkeznek.
A kapcsolat és viszonyrendszer hármassá (tripartiddá) válik. Ez az új kapcsolatrendszer megköveteli a szerepek és feladatok újragondolását.
Budapest, 1996. január
A szerző Vissza

Tartalom

Előszó	4
Összefoglalás	6
Bevezetés	11
Szakértő a közoktatási intézményben	12
A szakértői tevékenység idősíkjai	14
A szakértői tevékenység jellemzői	15
Szubjektív	15
Preventív	16
Szummatív	16
Orientatív	16
Alternatív	16
Kommunikatív és konzultatív	17
Innovatív	17
A szakértői tevékenység törvényi bázisa	18
Ellenőrzési jogosultság	33
A szakmai és törvényességi ellenőrzés	34
Szakértő az ellenőrzési rendszerben	35
A követelmények, elvárások rendszere	38
A szakmai ellenőrzés neveléstörténeti áttekintése	38
A szakértő saját követelményei	50
Az önmenedzselés	52
Kapcsolatteremtés	53
Konfliktus- és problémakezelés	53
A munka hatékonysága	54
Naprakészség	54
A megrendelő követelményrendszere	58
Az időbeliség	60
A szakmabeliség	61
Az írásbeliség	61
A diszkréció	61
A távlatosság	62
A szakmai szervezetek, egyesületek, szövetségek szolgáltatók követelményrendszere	62
A nyilvánosság	63
A szakmai közélet	63
A követelmények, korlátok, választási lehetőségek	64
A követelményháló	64
A korlátok hálója	65
Választási lehetőségek	65
A pedagógiai programok intézményi sajátosságai	68
Az óvodában	69
Az iskolában	74
A kollégiumban	77
Kollégiumi nevelés funkciói	78
A kollégiumi nevelés tevékenységszerkezete	80
A pedagógiai program vizsgálatának szempontjai	83
Feltételrendszer	84
A térség közoktatás-politikai prioritásai	85
A tartalmi szempontok, követelmények érvényesülése	85
Képesítés, vizsgarend, átjárhatóság	85
Szervezeti, szerkezeti struktúra	86
A tanulók fejlesztése	86
Fejlesztőhatás, távlatosság	86
A szakértői tevékenység módszerei, mérési, vizsgálati technikák	87
A szakértői vizsgálat munkafázisai	88
A felkészülési szakasz	88
Konzultációs szakasz	90
Ütemezési szakasz	90
Tényfeltáró szakasz	91
Egyeztetési szakasz	91
Rögzítési szakasz	92
Méréstipológia és eszközei	92
A tudásszint mérése	95
A képességek mérése	98
A neveltségi szint mérése	100
A pedagógiai értékelés fázisai	108
Kutatásmódszertani alapfogalmak	110
Alapsokaság és mintavétel	111
A mérés elmélete és a kvantitatív mérés a pedagógiában	112
A felmérési adatok pedagógiai elemzése	114
A leíró vizsgálat	115
Magyarázó jellegű vizsgálat	115
Nevelési, didaktikai módszerek szerepe a pedagógiai ellenőrzésben	116
A nevelési módszerek osztályozása	116
A jelentés elkészítése	119
A szóbeli jelentés	120
Az írásos jelentés	121
Formai követelmények	122
Az írásbeli szakértői jelentés szerkezete	123
Összefoglalás	123
Bevezetés	124
A tartalomjegyzék	126
A probléma hátterének ismertetése	126
A probléma leírása, a tények ismertetése	126
Az ellenőrzés (vizsgálat) céljainak megfogalmazása	130
Az alkalmazott módszerek ismertetése	130
A problémák elemzése	131
Magyarázatok, következtetések	132
Megoldási javaslatok, alternatívák	132
Táblák, ábrák, függelékek és ezek jegyzéke	134
Tények és vélemények	137
Felhasznált irodalom	138
Ábrák jegyzéke	141
A használt fogalmak, szavak magyarázó jegyzéke	142
Mellékletek	147
A közoktatással kapcsolatos országos intézmények	147
Megyei pedagógiai intézetek	148
Szakmai szervezetek, társaságok, szövetségek, kamarák	151
Irodalomjegyzék	156