Közösségi és közéleti aktivitás

Fülszöveg

Közösségekben élni, ám szabadon, kétségtelenül jobb, mint közösségen kívül, atomizáltan. A közösségi összefogás és eszmecsere segíti az információk közvetítését és feldolgozását, az érdekek közösségi érvényesítését, s felkeltheti a közélet iránti igényt. A közösség azonban nem csak boldogít, óv és véd, de gyakran fékezi az egyéni vágyakat, önkorlátozást, szolidaritást is elvár. Ez a tanulmánykötet három ország hét magyarlakta kistelepülésén végzett szociológiai vizsgálat eredményeit tartalmazza. A kutatás a helyi közösségi lét és a helyi közéleti aktivitás összefüggését kereste. Azzal a feltételezéssel indult, hogy a kistelepüléseken még ma is személyesen ismerik egymást az emberek, nagyobb a személyközi bizalom és szolidaritás, melyek nyomán erősebben formálódhatnak a lokális közösségek is. A falvak erős kisközösségei pedig katalizálhatják a demokratikus közélet iránti igényt is. A vizsgálat kétségtelenül jelezte, hogy a mintába- került településeken- különösen a határon túli... Tovább

Fülszöveg

Közösségekben élni, ám szabadon, kétségtelenül jobb, mint közösségen kívül, atomizáltan. A közösségi összefogás és eszmecsere segíti az információk közvetítését és feldolgozását, az érdekek közösségi érvényesítését, s felkeltheti a közélet iránti igényt. A közösség azonban nem csak boldogít, óv és véd, de gyakran fékezi az egyéni vágyakat, önkorlátozást, szolidaritást is elvár. Ez a tanulmánykötet három ország hét magyarlakta kistelepülésén végzett szociológiai vizsgálat eredményeit tartalmazza. A kutatás a helyi közösségi lét és a helyi közéleti aktivitás összefüggését kereste. Azzal a feltételezéssel indult, hogy a kistelepüléseken még ma is személyesen ismerik egymást az emberek, nagyobb a személyközi bizalom és szolidaritás, melyek nyomán erősebben formálódhatnak a lokális közösségek is. A falvak erős kisközösségei pedig katalizálhatják a demokratikus közélet iránti igényt is. A vizsgálat kétségtelenül jelezte, hogy a mintába- került településeken- különösen a határon túli nemzetiségi falvakban - valóban erősebbek az egyének helyi informális és szervezett kisközösségi kötelékei. Ugyanakkor a települési közösségi összefogást gyakran megosztják, gátolják az egymás ellen feszülő pártok képviselői, a közéleti aktivitás igényét pedig jelentősen fékezi a falun élők átlagostól alacsonyabb műveltsége-iskolázottsága és vagyoni jólétének, gazdasági aktivitásának hiánya. Vissza