Közösségi mentálhigiéné

Előszó

Részlet:
Előszó
A közösség lelki erőforrásai
Gerevich József
"A folyóparton egy vidám társaság mulat önfeledten; esznek, isznak, beszélgetnek. Egyszer csak segélykiáltást hallanak a folyó felől. A folyóban valaki fuldoklik. A társaság egyetlen úszni tudó tagja beugrik a vízbe és kimenti a fuldoklót. Ezután folytatják a pikniket. De újra hangokat hallanak a folyóból. Az újabb fuldoklót is kimenti az úszni tudó férfi. Aztán egyre több kiáltás hallatszik a folyóból. A társaság egyetlen úszni tudó tagja szinte állandóan a vízben van, sorra menti ki a fuldoklókat. Amikor éppen megpihen egy pillanatra a folyóparton, odalép hozzá az egyik barátja és a következőket mondja neki: fantasztikus dolgokat művelsz itt a folyóban. De nem lenne hatékonyabb azon gondolkoznunk, hogy miért estek ezek az emberek a vízbe?"
Rappaport e tanmeséje az életproblémák individuális megközelítésének korlátairól szól. Az e korlátok meghaladására szánt erőfeszítések végigkísérik a huszadik századot. Nézzük meg, miért és hogyan?
Az individuális megközelítés korlátai
A klasszikus orvostudomány, a klasszikus pszichopatológia és freudi pszichoanalízis az egyén szervezetében, személyiségében és viselkedésében kereste azokat a tüneteket és funkciózavarokat, amelyek a segítségért folyamodókat és környezetüket kínozták. E tünetek és rendellenességek okát is az egyénben találták meg. Következésképpen a megoldás útjai is kizárólat a szenvedést legerősebben átélő páciens megváltozásának módjait jelentették. A segítő intézmények ezen a logikán alapulnak, és ezt a gondolatmenetet követték a legkülönbözőbb terápiás megközelítések, a gyógyszeres kezeléstől a pszichoterápiáig. Vissza