A székesfehérvári középkori bazilika

Előszó

Részlet a könyvből:
"Alba Regia városáról
A középkori magyar állam történetében oly fontos szerepet betöltő Alba Regia a Bakony-Vértes-Budai hegység déli lejtői és az alföldi jellegű Mezőföld találkozási sávjában fekszik. Ott, ahol a Győr felől húzódó móri árok véget ér. Itt, a hegyek felől jövő patakok régen mocsárrá szélesedtek és így a Velencei-tó, valamint a Sárvíz egységes és összefüggő vízrendszert alkotott. Ennek közepén félszigetszerű löszplató foglal helyet. Rajta hosszan elnyúló dombocskák.
E dombok némelyike az őskorban is lakott volt. A római korban észak-déli irányú útvonal szelte át a későbbi város területét, mellett kisebb települést ismerünk. Az idők folyamán egyre fontosabbá váló út 4 km-re délre metszette a város alatt a nyugat-keleti irányú másik főútvonalat. Ezen útcsomópont körül kerültek elő a népvándorláskori avarok és honfoglaló magyarok temetői.
Géza fejedelem (972-997) és István király (997-1038) a fejedelmi Árpád-törzs ősi szállásterületének közepén, a mai Belvárosba helyezték át stratégiai okokból Pannonia legfontosabb nemzetközi szárazföldi útcsomópontját. Itt alakították ki az új pogány-keresztény fejedelemség egyik központját, amely később a feudális magyar állam legelőkelőbb városává fejlődött. A város neve és idegennyelvű fordításai történeti szerepét és növekvő jelentőségét jelzik. a városban lévő és a királyi államhatalmat jelképező trónszékről a XI-XII. századtól kezdve Székesfehérvár-rá voltozó város egyrészt a királyi család, s ezen keresztül a magyar állam reprezentatív tevékenységeinek színhelyévé vált." Vissza