Krasznahorka és Betlér

Előszó

Krasznahorka vára Gömör egyik legszebb és legékesebb kultúrtörténeti műemléke. Tudjuk, hogy középkori váraink nem pusztán a természet romantikus kellékei közé tartoztak, hanem egy-egy régió társadalmi és politikai életének központjai is voltak. Természetesen nem mindegyiknek tulajdonítható ekkora jelentőség, hiszen tulajdonosaik sem játszottak egyforma szerepet a közéletben. Több vár a régió igazgatási központjává fejlődött. Nem mondható ez el a nemesi várakról. Krasznahorka sem tartozott a királyi várakhoz, helyi jelentőségével azonban mozgalmas és érdekfeszítő történetekkel írta be magát Gömör történelmébe.

Krasznahorka vára Gömör egyik legszebb és legékesebb kultúrtörténeti műemléke. Tudjuk, hogy középkori váraink nem pusztán a természet romantikus kellékei közé tartoztak, hanem egy-egy régió társadalmi és politikai életének központjai is voltak. Természetesen nem mindegyiknek tulajdonítható ekkora jelentőség, hiszen tulajdonosaik sem játszottak egyforma szerepet a közéletben. Több vár a régió igazgatási központjává fejlődött. Nem mondható ez el a nemesi várakról. Krasznahorka sem tartozott a királyi várakhoz, helyi jelentőségével azonban mozgalmas és érdekfeszítő történetekkel írta be magát Gömör történelmébe. A XIII-XIV. században, amikor IV. Béla híveit gazdagon megajándékozta földbirtokokkal és vagyonnal, valamint várépítésre ösztönözte őket, a magánvárak fejlődésnek indultak. Akik vállalkoztak a költséges feladatra, azokat bőkezűen jutalmazta, noha korábban csak kivételes esetekben élt birtokadományokkal. A jelenség káros hatása Béla halála után mutatkozott meg, amikor megrendült a királyi hatalom. Ebben a korban kezdődik a krasznahorkai magánvár története is, amelyet két nemesi család uralt a XIII. századtól egészen 1945-ig. Vissza