Krejn: Laurencia

Fülszöveg

Operaházi balettművészetünk negyedszázados fejlődésében igen nagy szerep jutott a szovjet balett eredményeinek, hagyományainak. A repertoár legtöbbet játszott darabjai között előkelő helyet foglalnak el a múlt század maradandó értékű, romantikus balettjeinek szovjet verziói: a Diótörő, a Hattyúk tava, a Csipkerózsika, s a Giselle, - valamint a szovjet balettművészet nagy korszakának reprezentatív alkotásai: a Párizs lángjai, a Bahcsiszeráji szökőkút, a Romeo és Júlia, a Gajane-szvit. Ezek a táncművek a korábbitól eltérő irányba fordították a balett magyar több felvonásos balett műfaját. Líra és dráma, klasszikus és karakter tánc szövetkezik bennük a mesei vagy történelmi cselekmény színpadi megjelenítésére, magasrendű és sokoldalú szerepet biztosítva legjava táncművészeink, felkészült balettkarunk képességei kibontására. Mindez együtt hatékony táncszínházi élményt nyújt a közönségnek. Az Erkel színház új bemutatója ezt, a már nálunk is hagyományossá vált táncszínház-igényt óhajtja kielégíteni, amikor Vahtang Csabukiani személyes betanításában tűzi műsorra Krejn: Laurencia c. balettjét.
A Laurencia zenei, koreográfiai, - s hadd fűzzük hozzá: rendezői - hangvételében és stílusában jellegzetesen a szovjet balett-történet említett korszakának terméke, amelyben az orosz és világirodalom jeles művei, a történelem nagy eseményei és hősei inspirálták a balettek alkotóit. Nagy érzelmek és hősi cselekedetek, drámai izzású táncmonológok és csoportos táncok építik fel ezeket a táncjátékokat, amelyek az ábrázoláshoz, érzelmi kifejezéshez a tánc különböző ágazatait és a pantomimot együttesen használják fel. Vissza