Kriminalisztika

Általános rész

Szerző

Dr. Beck György

Dr. Demeter András

Dr. Déri Pál

Szerkesztő

Dr. Garamvölgyi Vilmos

Dr. Viski László

Budapest

'Dr. Beck György: Kriminalisztika ' összes példány

Kiadó:	Belügyminisztérium Tanulmányi és Módszert. Oszt.
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1961
Kötés típusa:	Könyvkötői vászonkötés
Oldalszám:	724 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	24 cm x 17 cm
ISBN:
Megjegyzés:	Színes és fekete-fehér fotókat tartalmaz.

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Tartalom

BEVEZETÉS
A kriminalisztika fogalma, tárgya és rendszere	7
A kriminalisztika a nyomozás ismeretelméleti és módszertani kérdéseiről	14
A nyomozás ismeretelméleti alapjai	14
Az azonosítás mint kriminalisztikai módszer	24
A kriminalisztikai azonosítás alaptételei	25
A kriminalisztikai azonosítás módszerei	29
Az azonosságra vonatkozó következtetések értékelése	32
A kriminalisztika története	34
A kriminalisztika kialakulása	34
A burzsoá kriminalisztika	36
A szocialista kriminalisztikai tudomány kialakulása és fejlődése a Szovjetunióban	42
A magyar szocialista kriminalisztika fejlődése	45
ISMERETEK A KRIMINÁLTECHNIKA KÖRÉBŐL
A krimináltechnikáról általában	51
Bűnügyi fényképezés	55
A bűnügyi fényképezésről általában	55
A bűnügyi fényképezés eszközei és anyagai	58
A fényképezőgép	58
Felvételi segédeszközök	61
Fényképészeti anyagok	65
A kidolgozás eszközei és anyagai	68
Szemléltető és kiértékelő eszközök	68
A bűnügyi fényképezés felvételi eljárásai	69
Panorámafelvételek	69
Metrikus fényképezés	71
Térfényképezés (sztereo)	72
Közelfényképezés	73
Reprodukció	75
Reflex-fényképezés	75
Mikrofényképezés	76
Fényképezés különleges irányú fénnyel	77
Fényképezés polarizált fénnyel	78
Fényképezés ultraibolya sugarakkal	78
Fényképezés infravörös sugarakkal	79
Röntgenfelvételek készítése	81
Fényképezés gamma sugarakkal	81
Egyéb különleges fényképezési eljárások	81
A bűnügyi fényképezés alkalmazási területei	82
Helyszíni fényképfelvételek készítése	83
Általános felvételi szempontok	83
A helyszíni fényképfelvételek fajtái	87
Részletes felvételi szempontok	89
Környezeti fényképfelvételek készítése	89
Áttekintő fényképfelvételek készítése	90
Középponti fényképfelvételek készítése	92
Részletfénykép-felvételek készítése	95
Részletfényképek személyekről	95
Részletfényképek tárgyakról	96
A nyomfényképezés	97
Fényképezés közlekedési baleset színhelyén	100
Iratok fényképezése	102
Bűnügyi személyfényképezés	103
A fényképezés különleges alkalmazásai	108
A bűnügyi fényképfelvételek kiértékelése	109
Bűnügyi nyomtan (Traszológia)	116
A nyomokról és szakértői vizsgálatukról általában	116
A bűnügyi nyomtan fogalma és tárgya	116
A nyomok keletkezése és fajtái	117
A nyomok felkutatásával, biztosításával és rögzítésével kapcsolatos feladatok	123
A nyomok szakértői vizsgálatáról	124
Ujjnyomok	129
Ujjnyomok keletkezése és fajtái	129
Ujjnyomok felkutatása	131
A nem látható (latens) ujjnyomok előhívása	133
A nem látható ujjnyomok előhívása porozás segítségével	133
A nem látható ujjnyomok vegyszeres előhívása	137
Jódkristályokkal való előhívás	137
Ezüstnitráttal való előhívás	140
Ninhidrinnel való előhívás	140
Az ujjnyomok rögzítése	141
Ujjnyomrögzítés fényképezéssel	141
Ujjnyomrögzítés folival	142
Ujjnyomrögzítés mintázással	144
Egyéb tudnivalók az ujjnyomokról	145
Nyomhordozó tárgyak és rögzített ujjnyomok csomagolása	146
Lábnyomok	147
A lábnyomokról általában	147
A lábnyomok keletkezése és fajtái	148
Meztelen láb nyomai	150
Lábbelivel fedett lábak nyomai	151
Harisnyával vagy egyéb anyagokkal fedett lábak nyomai	155
A lábnyomcsapás	156
Koholt, félrevezető lábnyomok	159
A lábnyomok felkutatása és ideiglenes biztosítása	160
Lábnyomok rögzítése	162
Lábnyomrögzítés rajzolással	62
Lábnyomrögzítés folival	163
Lábnyomrögzítés mintázással	64
Rögzített lábnyomok csomagolása	67
Lábnyomok szakértői vizsgálata és értékelése	167
Állatok nyomai	169
Közlekedési eszközök nyomai	171
A közlekedési eszközök nyomairól általában	171
A keréknyomok	172
A jármű menetirányának és sebességének a megállapítása	172
A jármű fajtájának és típusának a megállapítása	175
Keréknyomok rögzítése	177
A jármű azonosítása keréknyomok alapján	178
Eszköznyomok	179
Az eszköznyomokról általában	179
Az eszköznyomok keletkezése és fajtái	180
Eszközöktől eredő benyomatok	182
Súrlódási, karcolási nyomok	184
Vágási, szúrási nyomok	185
Fúrási nyomok	188
Fűrészelési nyomok	191
Eszköznyomok felkutatása és rögzítése	192
Eszköznyomok szakértői vizsgálata és értékelése	195
Zárak kinyitásakor, megrongálásakor keletkező nyomok	198
A zárakról általában	198
Különböző típusú zárak roncsolásmentes nyitása	202
Zárfeltörés nyomai	203
Függelék. Eltávolított beütések vizsgálata	206
Fog- és körömnyomok	207
Fognyomok	207
Körömnyomok	210
Igazságügyi ballisztika	212
Az igazságügyi ballisztikáról általában
A lőfegyverek fajtái és működésük	214
Lőszerek fajtái és részeik	222
Az igazságügyi ballisztika főbb felhasználási területei	225
Lőfegyverek azonosítása	225
Azonosítás a hüvelyen keletkezett nyomok alapján	225
Azonosítás a lövedéken keletkezett nyomok alapján	227
Az azonosítás módja	228
A lövés folytán előálló elváltozások vizsgálata	230
Elváltozások a fegyveren	230
Elváltozások különböző tárgyakon	231
Lövési sérülések	235
Elváltozások a fegyver használóján	236
A lövés távolságának, irányának és a kilövés helyének a megállapítása	237
Lőfegyverek használatával kapcsolatos tárgyi bizonyítékok felkutatása és biztosítása	240
A fegyverszakértő bevonása a nyomozásba	243
Igazságügyi írásvizsgálat	245
Kézírásvizsgálat	245
A kézírásvizsgálat kialakulása	245
A tudományos kézírásvizsgálat elméleti alapjairól	247
A kézírásvizsgálat rendszere	249
Áttekintés	249
Az írott szöveg logikai vizsgálata	250
A szöveg tartalmának a vizsgálata	250
A szöveg stílusának a vizsgálata	251
A szöveg szókincsének a vizsgálata	251
A szöveg helyesírásának a vizsgálata	252
A szöveg patológiás jeleinek a vizsgálata	253
A szöveg létrejötte körülményeinek a vizsgálata	254
Az írásminta létrejötte körülményeinek a vizsgálata	255
A torzítási szándék vizsgálata a logikai ismérvek figyelembevételével	256
Az írott szöveg grafikai vizsgálata	256
Az általános sajátosságok vizsgálata	256
Mozgási sajátosságok	256
A betűméretek vizsgálata	256
A viszonylagos méretek vizsgálata	257
A betűnagyság változásai	257
Az írássebesség	258
Írásnyomás (a kéznyomás foka)	259
A tolltartás és az árnyékolási ellentét (vonalképzés)	259
Az írás kötöttsége (kapcsoltsága)	260
Az írás dőltsége	260
A mozgásirány	261
Az ékezetek formája, elhelyezése, az áthúzások helye	261
A tengelymetszetek helye	261
A formaképzési sajátosságok	261
A kötésmód	261
A díszítettség	263
A kezdő- és végvonalak alakítása	263
A paráf formája	263
Elhelyezési sajátosságok	264
A margótartás	264
A sortartás	264
A szavak távolsága	264
A sortávolság	265
A keltezések elhelyezése	265
Az aláírás és a megszólítás elhelyezése	265
Az elválasztás módja	265
A bekezdések elhelyezése	265
Egyéb elhelyezési sajátosságok	265
Minőségi sajátosságok	265
A kidolgozottság	265
Az írástípus	266
Az írásritmus	266
Az író életkorára, nemére utaló ismérvek	266
Az esetleges torzítottság jelei a grafikai formákban	266
A különös sajátosságok vizsgálata	267
Az aláírásvizsgálatról	268
A nyomtatott betűs kézírás azonosításáról	276
Próbaírások felvétele	278
Folyóírásos és nyomtatott betűs próbaírás felvétele	279
Számokkal kapcsolatos próbaírás felvétele	279
Aláírással kapcsolatos próbaírás felvétele	280
A szöveg létrejötte idejének megállapítása	280
A kötetlen szövegű próbaírás	280
Gépírásvizsgálat	281
Az írógép típusának a megállapítása	281
A gépírásminta felvétele	282
A gépírások előzetes vizsgálata mérce segítségével	283
A gépírásvizsgálat egyéb eszközei	287
A vitás anyagot gépelő személy azonosítása	289
Utólagos betoldások, javítások vizsgálata	291
Másod- és harmadpéldányok vizsgálata	291
Okmányvizsgálat	291
Hamis és hamisított okmányok vizsgálata	291
Bélyegzővizsgálat	296
Egyéb kérdések az okmányvizsgálat körében	298
Az igazságügyi írásvizsgálatra küldendő anyagok kezelése, postázása	299
Az írásszakértői vélemény értékelése, az írásvizsgálat korlátai	300
A tárgyi bizonyítékok egyéb fajtái	302
Vérfoltok és emberi váladékfoltok	302
Vérfoltok	302
Emberi váladékfoltok	312
Ondó	312
Hüvelyváladék	313
Bélsár	313
Magzatszurok, magzatmáz	314
Gyermekágyi váladék	315
Előtej, női tej	315
Húgycsőváladék	315
Genny	315
Nyál, köpet, izzadság	315
Gyomortartalom	316
Haj- és szőrszálak	316
Egyéb anyagmaradványok és elváltozások	319
Üvegcserepek, üvegtörések	319
Pormaradványok	323
A dohányzás maradványai a helyszínen	324
Textilfoszlányok, fonalak és zsinegmaradványok	325
A BŰNCSELEKMÉNY ÉS ELKÖVETŐJE FELDERÍTÉSÉNEK, A BIZONYÍTÉKOK MEGSZERZÉSÉNEK A MÓDSZEREI
A helyszíni szemle	329
A helyszíni szemléről általában	329
Felkészülés a helyszíni szemlére	332
A helyszín biztosítása	339
Halaszthatatlan intézkedések a szemle kezdetén	345
A nyomozócsoport feladatai	345
A szemlebizottság feladatai	348
A helyszíni szemle végrehajtása	350
Statikus szakasz	350
Dinamikus szakasz	366
A helyszíni szemle eredményeinek rögzítése	372
A helyszíni szemle jegyzőkönyve	372
A helyszínrajz	376
A helyszínrajz szerepéről általában	376
Helyszínrajzok készítése	380
Általános tudnivalók	380
Mérések végrehajtása	387
Helyszínrajzok fajtái	392
Helyiség ábrázolása	393
Lakás (épületrész) ábrázolása	395
Épület és környezetének ábrázolása	396
Tereprész helyszínrajza	399
Közlekedési baleset helyszínrajza	401
Egyes tárgyak ábrázolása	405
A helyszínrajzok kivitelezése	407
A helyszíni szemle eredményeinek értékelése	408
A kihallgatás	412
A kihallgatásról általában	412
A tanú kihallgatása	415
A tanúvallomások lélektana	415
A tanúvallomások osztályozása	415
A vallomás kialakulása, szubjektíve igaz vallomás	416
Az észlelés folyamatai	416
Az emlékezetbe vésés és a reprodukálás folyamatai	423
A szubjektíve hamis vallomások kialakulásának lélektani okai	429
A tanúk lélektani típusairól	431
A tanúról általában, a tanúk felkutatása	432
A tanú kihallgatására való felkészülés	436
A tanúkihallgatás lefolytatása	439
A tanú emlékezetének serkentése	442
A vallomások ellenőrzése	443
A hamis tanúvallomás megelőzése	445
A gyermek és fiatalkorú tanúvallomása	446
A sértett kihallgatása	450
A terhelt kihallgatása	451
A terhelt kihallgatásáról általában	451
Felkészülés a terhelt kihallgatására	455
A terhelt kihallgatásának a taktikája	461
A terhelt személyazonosságának megállapítása, terheltté nyilványítás	461
A terhelt kötetlen elbeszélésének a meghallgatása	462
A kérdések feltevésének a szakasza	464
A fiatalkorú terhelt kihallgatásának a taktikája	472
A vallomások rögzítése	476
A jegyzőkönyvezésről általában	476
A sértett vallomásának a rögzítése	479
A tanúvallomás rögzítése	479
A terhelt vallomásának a rögzítése	480
A szembesítés	482
A terhelt alibije és az alibi ellenőrzése	487
Személyazonosítás tanúkkal	491
Kétes személyazonosságú egyének valódi kilétének a megállapítása	491
Holttestek azonosítása tanúkkal	493
Felismertetés	494
A nyomozási kísérlet és a helyszínelés	500
A nyomozás kísérletéről általában	500
A nyomozási kísérlet előkészítése	504
A nyomozási kísérlet lefolytatásának taktikája	506
A nyomozási kísérlet eredményeinek rögzítése	509
A nyomozási kísérlet eredményeinek értékelése	510
A helyszínelés	513
A kutatás	517
A kutatásról általában	517
Házkutatás	520
Általános elvek. Lakások átkutatása	520
Többek által lakott vagy használt és nyilvános helyiségek átkutatása	528
Szabadban, terepen történő kutatás	529
Személymotozás	530
Közlekedési eszközök átkutatása	531
A kutatáshoz felhasználható technikai eszközök	531
A kutatás eredményeinek a rögzítése	533
A bűnjelek beszerzése és biztosítása. Tárgykörözés	535
A bűnjelek	535
A bűnjel fogalma	535
A bűnjelek beszerzése	535
A bűnjelek kezelése	536
A bűnjelek csomagolása	537
Az értékletétek kezelése	538
Letétek átadása és visszaadása	538
A bűnjelek megsemmisítése	539
Tárgykörözés	539
A tárgykörözés taktikája	539
A tárgyazonosítás	540
Szakértők igénybevétele	542
A szakértőkről általában	542
A szakértő kirendelése	544
A szakértő tevékenysége, a szakértői vélemény	547
A szakértői vélemény értékelése és felülvizsgálata	549
Függelék
Az orvosszakértő működési köre	550
A könyvszakértő működési köre	553
Bűnügyi nyilvántartás	556
A bűnügyi nyilvántartásról általában	556
Az ismert bűnözők személyével és az általuk használt módszerekkel kapcsolatos nyilvántartás	558
Bűntettesek nyilvántartása	558
A bűnözők ál- és gúnyneveinek, valamint különös ismertetőjeleinek nyilvántartása	558
A bűnözők nyilvántartása az általuk elkövetett bűncselekmény fajták, valamint az általuk alkalmazott elkövetési módszerek szerint	560
A bűnözők fényképnyilvántartása	561
Szökésben levő, elrejtőzött bűnözők nyilvántartása	562
Bűnözők daktiloszkópiai (ujjnyomat) nyilvántartása	562
A daktiloszkópiáról általában	562
Ujjnyomatfelvétel	567
Az ujjnyomatok osztályozása, tízujjas daktiloszkópiai nyilvántartás	573
Az ujjnyomatfajták	573
Főosztályképlet felállítása	577
Alosztályképletek felállítása	578
Egyujjas (monodaktiloszkópiai) nyilvántartás	579
Ujjnyomatok alapján történő azonosítás	580
Közvetlen azonosítás	580
Távazonosítás	581
Az eltűnt személyek és ismeretlen holttestek nyilvántartása	583
A nyilvántartás adatai	583
Ismeretlen halottak azonosítása	584
A holttest azonosítása csontmaradványok alapján	585
Daktiloszkópia felhasználása holttestek azonosítására	588
A holttest arcvonásainak orvosi helyreállítása	590
Halotti maszk készítése	591
Foglalkozási jegyek vizsgálata	591
A bűncselekményekkel kapcsolatos nyilvántartások	594
Az ismeretlen tettesű ügyek nyilvántartása	594
Helyszínes bűncselekmények nyilvántartása	595
Kiderítetlen helyszíni ujjnyomok nyilvántartása	595
Eltulajdonított tárgyak nyilvántartása	596
A bűnügyi nyilvántartás felhasználása	596
Az adatgyűjtés módszerei	598
A megfigyelés	598
A megfigyelésről általában	598
A megfigyelés tárgyának fajtái	599
A megfigyelés módszerei	603
A megfigyelés megszervezése és taktikája	605
A megfigyelés előkészítése	605
A megfigyelés taktikája	606
Az információszerzés és puhatolás	608
A sajtó és a rádió felhasználása	609
Vegyi csapdák létesítése	615
Függelék. A nyomozókutyák felhasználása	616
AZ ELKÖVETŐ ÜLDÖZÉSÉNEK ÉS KÉZREKERÍTÉSÉNEK MÓDSZEREI
Az üldözés	625
Az üldözésről általában	625
A nyomonüldözés	626
Személykörözés	629
Az elfogás	638
Függelék. A személyleírás	641
A személyleírás, mint alapvető személyazonosítási módszer általános kérdései	641
A személyazonosítási módszerek fejlődéséről és alapelveiről	641
A személyleírás készítésének alapelvei	645
A személyleírás elkészítése	646
A személyleírás elkészítése közvetlen észlelet alapján	646
A személyleírás elkészítése mások észlelése alapján	646
A személyleírást nyújtó tanú kihallgatása	647
A személyleírás felhasználása	652
A személyleírás szerkezete és tartalma	653
Általános elvek	653
A test sajátosságai	656
A test általános sajátosságai	656
Testmagasság	656
A termet meghatározása	656
Testtartás, járásbeli sajátosságok	658
A fej- és koponyaalkat	658
A homlok	663
A szem és a szemöldök	665
Az orr	668
A száj és az ajkak	668
Az áll	668
Az arc többi része	668
A fül	673
Haj, bajúsz, szakáll	673
A törzs és a végtagok	675
A beszéddel kapcsolatos sajátosságok	676
Különös ismertetőjelek	676
A személyleírás kiegészítő adatai	677
A NYOMOZÁS TERVEZÉSE
A nyomozás tervezése	681
A nyomozás tervezéséről és a tervezés jelentőségéről általában	681
A nyomozás tervezésének az alapelvei. A nyomozás keretei	684
Az adatokkal végzendő munka. Nyomozási verziók és kidolgozásuk	686
A verziók kidolgozásának, a nyomozás tervezésének alaptípusai	694
A verziók ellenőrzése	697
A nyomozási terv elkészítésének az időpontja	698
A nyomozási terv elkészítésének a technikája	699
Név- és tárgymutató	703

Témakörök

Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem